Patakalja

Patakalja (Podrečany)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Losonci
Turisztikai régió	Nógrád (Szlovákia)
Rang	község
Első írásos említés	1393
Polgármester	Edmund Palička
Irányítószám	985 55
Körzethívószám	047
Népesség
Teljes népesség	583 fő (2011) +/-
Népsűrűség	50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	216 m
Terület	11,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Patakalja Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 15″, k. h. 19° 36′ 00″48.4041666667, 19.6
Patakalja weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Patakalja (1899-ig Podrecsány, szlovákul Podrečany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. 2011-ben 583 lakosából 521 szlovák volt.

Fekvése

Losonctól 12 km-re északnyugatra a Kriványi patak partján fekszik.

Története

A falu területén már a bronzkorban éltek emberek. Patakalja a 13. században keletkezett, első írásos említése 1393-ból származik "Potruchan" néven. 1467-ben "Petrochan", 1473-ban "Kyspotrochan", 1573-ban "Podroczan" néven szerepel az írott forrásokban. A 14. század első felében a Tomaj nemzetség birtoka, később a divényi váruradalom része volt. A 15. század második felében Losonczi László és Zsigmond fia az urai. 1469-ben lázadás miatt Hunyadi Mátyás elvette tőlük és hívének Országh Mihálynak adta. 1548-tól a Balassa családé, majd 1679-től a Zichyeké. A 18. század elején Rákóczi kapitánya Török András birtokolta. 1828-ban 38 házában 279 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, háziiparral foglalkoztak. 1878-ban a Kuhinka család lett a tulajdonosa, akik 1893-ban új szecessziós stílusú kastélyt építettek ide. A 19. század végén malom és szeszgyár működött a területén.

Vályi András szerint "PODRECSÁNY. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Dévénynek szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyan, mint Gergelyfalváé, elsõ osztálybéli"

Fényes Elek szerint "Podrecsány, tót falu, Nógrád vmegyében, a pest-nagybányavárosi országut mellett, egy kies meglehetõs szûk, de hosszan terjedõ völgyben, mellynek közepén folyik a Podrék, máskép Krivány patak, ut. post. Losonczhoz északra 1 1/2 órányira. – Határának észak-nyugoti része hegyes, hol a legszebb gubacsot és makkot termõ tölgyerdõk, s ezek közepén egészséges forrásokkal bõvelkedõ hegyi rétek láthatók; a határ többi részei lassan emelkedõ dombokon, rétjei völgyekben feküsznek, mellyek csatornák által bármikor megöntözhetõk. – Határkiterjedése 1975 hold, mellybõl 66 hold belsõség, 630 1/2 szántóföld, 160 rét, 1078 erdõ, 40 1/2 hold legelõ. Urbéri szántó és beltelek 335 hold, rét 74 hold. Majorsági beltelek 61 1/2, szántó 300 1/2, rét 86, erdõ 1078, közös legelõ 40 1/2 hold. Földe részint agyagos, részint barna porhanyós; terem tisztabuzát, rozsot, árpát, zabot, burgonyát, ázalékot és lóherét. – Népessége 459 lélek, kik közt 370 ágostai, 82 romai kath., 4 héber; a r. katholikusok a divényi, az ágostaiak a tamási anyaegyházhoz tartozván. – Lakosai közül némellyek marhával kereskednek; de fõélelem forrás nyáron át a juhtartás. A juhokat t. i. tavaszszal Erdélyben s a Bánságban összevásárolván, nyáron az itteni jó hegyi legelõn tartják, igen izletes turót készitenek, télre pedig a juhokat ismét eladják, mivel szûk a takarmány. A falu nyugoti oldalán levõ nagy hegyek egyik legmagasabb csucsán két helység határai pontosulnak, igen regényes és meglepõ kilátással. A podrecsányi hegyekben látható üregek bizonyitják, hogy itt hajdan érczbányák müveltettek. Nevezetesek e helységben a szendrõi Török János úr alsó és felsõ kastélya, és r. kath. templom. A felsõ emeletes kastély egyszersmind laka Török János urnak, áll egy dombon, a falu nyugoti oldalán. E domb belseje basaltkõ, tetején jó feketés föld; a kastély messzerõl szemlélhetõ, s 20 holdnyi kiterjedésü kertekkel van körülövezve. A kertbe nyiló egyik fõajtótul kezdve a falu felé igen magas két sor õs fenyõfa, jobb és baloldalon pedig számos fejér veres fenyõ, s más egyéb bel és külhoni facsoportozatok léteznek. A kilátás a dombról felette pompás, és messzeható. Megjegyzendõk továbbá az itteni gyümölcskertek, hol a tulajdonos által mindenféle s legjobb faju gyümölcsfák tenyésztetnek. Össze van itt kötve a hasznos a kellemessel és széppel; mennyiben a gyümölcsfák, a lóherések, veteményes kertek, szõlõk nem kis hasznot hajtanak; kellemessé, sõt mondhatni paradicsommá teszik az itteni lételt a kerti és erdei fák között nagy költségekkel és jó izléssel elrendezett tekervényes sétautak, lugosok, és pihenõ helyek, nem különben a mesterileg elrendezett, csoportozatokban látható különféle virágfajok, mellyek tavasz kezdetétõl fogva, az õsz bevégeztéig balzsamos illattal árasztják el a levegõt. Az alsó kastély 4 bástyával van körülvéve; hajdan II. Rákóczy Ferencznek is szolgált vendéglakul, s ezelõtt 300 évvel igazittatott ki; mint egyik falon levõ felirásból látszik. Végre itt van az országszerte hires cseréppipa gyár, szinte Török János úr tulajdona, ki az 1845-ki bécsi iparmûkiállitásban dicsérõ oklevelet nyert pipáiért. Évenkint 8–10,000 pforint. áru szállittatik magába Bécsbe. Az agyag helyben találtatik. Van még itt 2 vizimalom, sör és pálinkaház, korcsma, mészárszék. A falu birtokosa Török János, és még báró Balassa Sándor."

1910-ben 344, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. 1956-tól 40 évig magnezitet bányásztak a területén.

2001-ben 582 lakosából 571 szlovák volt.

Nevezetességei

• A faluban reneszánsz alapokon nyugvó Balassa-kastély áll, egykor hatalmas négyszögletű tornya volt, mely később elpusztult.
• A falu feletti dombon az 1893-ban épített Forgách-Kuhinka-kastély látható.
• A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban.
• Evangélikus temploma helyén egykor kápolna volt, melyet 1836-ban bővítettek, de 1862-ben lebontották. A mai templom 1863 és 1866 között épült fel.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Patakalja Szlovákia térképén
• A község a nógrádi régió honlapján
• E-obce.sk