Vigh Károly (történész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Vígh Károly (egyértelműsítő lap).
Vigh Károly
Született1918. június 28.
Losonc
Elhunyt2013. november 3. (95 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
HázastársaSzékely Mária
Foglalkozásatörténész
Sablon • Wikidata • Segítség

Vigh Károly (névvariáns: Vígh Károly;[2] Losonc, 1918. június 28. − Budapest, 2013. november 3.)[3] történész, a történettudományok doktora.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Nyomdászcsaládból származott, elemi iskolai tanulmányait és a nyolcosztályos gimnáziumot szülővárosában végezte, 1936-ban érettségizett. Érettségi után a pozsonyi Komensky Egyetem történelem-magyar szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat 1936-38 között, majd 1939–41 között már a budapesti egyetem hallgatója, bölcsészdoktori disszertációját is ugyanitt védte meg 1945-ben. Egyetemi tanulmányainak befejezése után Szekfű Gyula javaslatára került a Teleki Pál Intézetbe, ahol a szlovák részleg élére került, s foglalkozott fő kutatási területével, Szlovákia, a szlovákok történetével és a szlovák–magyar kapcsolatokkal, a felvidéki magyarok helyzetével különös tekintettel a hontalanság éveire, az 1945–1948 közti időszakra. A magyar történészek közül elsőként kutatta a második világháború hatásait a magyar–szlovák kapcsolatokra.

A második világháború után fővárosi könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban dolgozott és végezte történeti kutatásait, 1967–1985 között a Magyar Nemzeti Múzeumban volt főmunkatárs.

Jelentősek Bajcsy-Zsilinszky Endréről szóló tanulmányai, Tildy Zoltánról írt életrajza. Idős korában is aktívan munkálkodott a közvetlen határainkon túl élő magyar kisebbségért, s a velünk szomszédos országokkal való vitás történelmi kérdések tisztázásáért az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, 1989. április 19. – november 21. között,[4][5] a Rákóczi Szövetségben és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaságban (BZSBT), amely utóbbi társaságnak 1989 decemberétől örökös tiszteletbeli elnöke volt. 1986-tól volt a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság elnöke, 1991-től 2011-ig a Rákóczi Szövetség alelnöke. A Rákóczi Szövetség saját halottjának tekintette, 2013. november 22-én helyezték örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben.

Könyvhagyatéka a Fórum Kisebbségkutató Intézet könyvtárába került.[6]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. (szerkesztő), Nemzet és emlékezet sorozat, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984 (2., bővített kiadás; 1. kiadás: 1969), 492 p. ISBN 963-14-0331-9
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1979. 171 p.
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre: 1886-1944 / A küldetéses ember. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1992. 276 p. ISBN 963-15-4397-8
  • A szlovákiai magyarság sorsa. Budapest : Bereményi Könyvkiadó, [1992] IV, 181 p. ill.
  • Tildy Zoltán életútja. 1991
  • A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat története, 1841-2001. (Előszó Vizi E. Szilveszter). Budapest : Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 2001. 151 p. ill.[7]
  • Ugrás a sötétbe (Nemzet és emlékezet sorozat), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984 ISBN 9631401995
  • Vörös Pest vármegye, Pest Megyei Levéltár, Budapest, 1970
  • T. G. Masaryk és a ma­gya­rok, Irodalmi Szemle Online, 2008. április 3.
  • Fejezetek Losonc történetéből (szerkesztő), Mercurius Könyvek, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony & Pesti Kalligram Kft., Budapest, 2000 ISBN 9788071493136
  • A szlovákiai magyarság sorsa 1938-tól napjainkig, Népfőiskolai Füzetek, Antológia Kiadó és Nyomda Kft., Lakitelek, 1997

Társasági tagság[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  2. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  3. ↑ http://www.szazaktanacsa.hu/vegso-bucsu-vigh-karolytol/
  4. ↑ Az 1989. április 19-i Ellenzéki Kerekasztal közreműködői: Szabad György, Csurka István, Sólyom László, Mécs Imre, Magyar Bálint, Tölgyessy Péter, Vigh Károly, Zétényi Zsolt, Kövér László, Kónya László, Baranyai Tibor, Bruszt László, Kerényi Imre, Boross Imre, Prepeliczay István, Kónya Imre, Richter Anna
  5. ↑ 1989. november 21-i Ellenzéki Kerek Asztal közreműködői: Szabad György, Torgyán József, Bejczi Sándor, Haraszti Miklós, Fodor Gábor, Szájer József, Vitézy László, Keresztes Sándor, Ugrin Emese, Varga Csaba, Vigh Károly, Zétényi Zsolt, Benyó Pál, Gaskó István
  6. ↑ adatbank.sk
  7. ↑ Listák a MOKKA katalógus nyomán.
  8. ↑ http://szazaktanacsa.hu/tagok/a-szazak-tanacsa-elhunyt-immar-orokos-tagjai/

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vigh_Károly_(történész)&oldid=26763348”