Rendfokozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A rendfokozat a fegyveres erőknél (honvédség, légierő, haditengerészet) és a fegyveres testületeknél, rendvédelmi szerveknél (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásosai, katasztrófavédelem) alkalmazott, törvény által szabályozott – a szolgálati beosztással egységben –, a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolási rendszer. A 2007. december 31-én megszűnt határőrségnél szintén rendfokozati rendszer volt érvényben.

A rendfokozat kifejezi az állomány tagjának állománycsoportba tartozását, részben alá–fölérendeltségi viszonyát, ami – az elfoglalt beosztástól függően – meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A tényleges állományú tiszti és az afeletti csoportok (főtisztek, tábornokok) a rendfokozat megnevezésével együttesen, azelőtt alkalmazhatnak végzettségnek megfelelő szakbeosztási jelzőt mind szóban, mind írásban (pl. mérnök főhadnagy, orvos dandártábornok), a tartalékosoknak és a nyugállományúaknak pedig állományviszonyukat kötelezően meg kell jelölniük (pl. tartalékos mérnök százados, nyugállományú orvos alezredes).[1]

A magyar jogrendben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idézet az 1996. évi XLIII. törvényből:

Egyenruha és rendfokozatok

4. § (1) Az állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az előírásoknak megfelelő – a Honvédségnél rendszeresített – rendfokozati jelzéssel ellátott egyenruhával rendelkezik. Az egyenruhát az előírásoknak megfelelő módon kell viselni.

(2) A rendfokozat kifejezi az ahhoz kapcsolódó beosztási szintet, az állománycsoportba tartozást, a függelmi viszonyt, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.

(3) Az állomány tagját az első tisztesi, az első altiszti, tiszti és tábornoki rendfokozatba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(4) Az állomány tagja rendfokozatát neve feltüntetése után használja. A név és a rendfokozat között a Honvédségre és a képzettségére utaló jelző használható szóban és írásban.

Rendfokozati jelzések fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Váll-lap
  • Tépőzáras rendfokozatjelzés (gyakorlóegyenruhán, karon vagy mellrészen viselésre)
  • Vállszalagra varrott jelzés (tiszteseknél)
  • Paroli
  • Sapkajelzés
  • Kar-rendfokozati-jelzés (posztóköpenyen)

Magyarországon a fegyveres erők és testületek – honvédség, rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem hivatásos tagjainak rendfokozata formailag megegyezik egymással. Eltérés csak a rendfokozatok megjelenésében, a váll-lap és a paroli alaplap színében van: a paroli színe a honvédségen belül a fegyvernemtől függ, például vörös a tüzéreké; kék a Rendőrségé, a megszűnt Határőrségé zöld, lila a BVOP-é, vörös a katasztrófavédelemé. Továbbá eltérés van a katonai rendfokozatokat kiegészítő jelzésrendszerekben is, a honvédség rendfokozati jelzéseinek alakja (pl. galléron hordott) eltérhet a többi fegyveres szervnél használttól. A rendőrség hímzett váll-lapjain és tépőzáras jelzésein – sematikusan – a testület címere is szerepel. A köztársasági őrezred rangjelzése piros alapvászonra készül, szintén tartalmaz testületjelzést, ami a Parlament sziluettje.

Katonai rendfokozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendfokozatok története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai értelemben vett katonai rendfokozatok kialakulása és a ranglétra megjelenése a 17-18. században, a tömeghadseregek megjelenésének időszakára tehető, bár rendszeresítésük hosszú évek alatt alakult ki. A magyar rendfokozati megnevezésekben elsősorban a német, ill. a francia hatás érződik.

A 18. századi haderőben a legkisebb bajtársi közösség a táborozáshoz és a főzéshez szükséges felszereléssel közösen rendelkező háromfős, általában egy öreg katonából és két újoncból álló pajtásság volt. Három pajtásság együtt alkotott egy tizedalját. Általában hat-tíz tizedaljából szerveztek egy századot, ahogyan akkor nevezték: kompániát. A kompánia volt az ezreden belüli gazdálkodási alapegység a gyalogságnál és a lovasságnál is.

Harcászati alapköteléknek viszont már a két vagy több századból szervezett gyalogzászlóaljat és lovasságot tekintették. Ennek példájára gyakrabban vontak össze két vagy több ezredet, egy-egy jelentősebb hadjárati cél megvalósítását megelőzően, az így létesített nagyobb kötelék korabeli elnevezése brigádia (mai kifejezéssel: dandár) volt. Több brigádiából szerveztek azután egy-egy hadoszlopot vagy tábort anélkül, hogy a ma ismeretes magasabbegység-fogalmat még használták volna.

Őrvezető, tizedes, szakaszvezető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pajtásság vezetőjének tekintett öreg katonára még nem alkalmazták a jóval későbbi őrvezető rendfokozatot, és még nem vették át az ugyancsak évtizedek múlva megszületett, a szolgálatmentességre utaló német Gefreiter megnevezést sem. Létezett viszont a tizedalja élén álló katona rendfokozati megnevezése: már a korabeli magyar kifejezéssel is tizedes. A francia caporal, német Korporal átvétele a magyarított káplár szóalakban ugyancsak későbbi idegen befolyás eredménye volt.

Őrmester[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezred belrendjéért felelős strázsamester altiszti rendfokozata hamarosan beosztáshoz is kapcsolódott. Mind gyakrabban került sor egy félszázad harcfeladattal való megbízására. A félszázadból kialakult szervezési egységként a szakasz, és ennek élére került a strázsamester, a későbbi őrmester. Majd a kialakult törzskar mellett kisegítő tevékenységet végző őrmesterek megkülönböztetésére a törzsőrmester, a rangidősséget is jelző főtörzsőrmester, parancsnoksági főtörzsőrmester, később a hadsereg főtörzsőrmester rendfokozatok.

Zászlós[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őrmesterhez hasonlatosan vált rendfokozattá egy korábbi állandó megbízatás. A század zászlójának, a lovasságnál kornétájának őrzése a zászlótartó, a kornétás feladata volt. Miután őt táborozáskor egyre gyakrabban bevonta a hadnagy a kiképzés feladatába, állandósult legalsó tiszti rendfokozatként a zászlós, valamint a kornétás fogalom. Az idők folyamán a hadseregek méretének növekedésével az őrmesterekhez hasonlatosan a törzszászlósi és a főtörzszászlósi rendfokozatok is megjelentek, a zászlósi csoport pedig a tiszti rang és a tiszthelyettesi rang közé csúszott le. A franciáknál és a befolyási övezetükbe tartozó hadseregeknél hasonló lett az adjutáns, a segédtiszt. Ő eredetileg a parancsnok mellé beosztott alacsonyabb rendfokozatú tiszt, aki szervezési, ellenőrzési és adminisztratív feladatokat lát el. Beosztásból a zászlósi csoport rendfokozatává vált.

Vezénylő tisztek (hadnagy, főhadnagy, százados)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A századoknál a kiképzés a kapitány mellé beosztott hadnagy feladata volt, a francia lieutenant és a német Leutnant egyaránt a "helyettes" értelemben vett latin locumtenens (helytartó: locus - hely, tenere - tart) szóra vezethető vissza. A hadnagyoknál is megjelent a finomodás, a rangidős főhadnagy és az egyes hadseregeknél bevezetett sub-lieutenant – alhadnagy – rangok megjelenésével.

A gyalog- és lovaskompánia élén álló személy rendfokozati megnevezése magyarul egységesen kapitány volt, míg a német megkülönböztette a Hauptmann és Rittmeister szóalakkal. A magyar százados ugyancsak későbbi nyelvi képződmény.

Törzstisztek (őrnagy, alezredes, ezredes)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezred belrendjéért és a kiképzéséért felelős tiszt megnevezése főstrázsamester volt, és csak a 18. század közepétől kezdték őt magyarul őrnagynak nevezni. Mindkét megnevezésben az egykori alapfeladat őrződött meg: a strázsa, azaz az őrség felállításának, vezénylésének és ellenőrzésének feladata. A külföldi hadseregeknél a latin major – nagy – szóból származtatják a megnevezését. A többi rendfokozatnál még átfedés volt a beosztás és a rang között. Mivel az ezredparancsnok jogai egy részét távollétében átruházhatta, megjelent az ezredeknél a helyettes vagy vezénylő ezredes. Ha az ezredparancsnok az alakulatánál tartózkodott, akkor is igénybe vett segítséget parancsnoki jogköre gyakorlásakor. Ezt nevezték korabeli szóhasználattal viceóbesternek, és ez vált az alezredesi ranggá.

Az ezredest a Rákóczi-szabadságharc alatt és után ezredeskapitánynak, majd a német Obrister, a későbbi Oberst szó átvételével mind gyakrabban óbesternek nevezték magyarul.

Tábornokok (dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes, hadseregtábornok) és marsallok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katonatömegek döntő hányada számára elérhetetlen messzeségben lévő felső hadvezetésben ugyancsak még formálódóban voltak a rendfokozatok a 17-18. században.

Az egy táborban elhelyezett, egy hadoszlopba beosztott két ezrednyi erő, a brigáda élére került hadvezért a francia, a spanyol és az angol nyelvterület a vezényelt formáció alapján brigadérosnak nevezte el, és a Rákóczi-szabadságharc hadserege is átvette ezt (de a brigadérost a kuruc hadseregben nem számították a tábornokok közé). Német nyelvterületen – a századnál tevékenykedő strázsamester, az ezredbeli főstrázsamester példájára – ezt a hadvezért generális-főstrázsamesternek kezdték nevezni, a 18. század végére ebből lett a vezérőrnagy. Mindkét tábornoki megnevezés egycsillagos kategóriát jelentett <.

A Magyar Néphadseregben a vezérőrnagy rendfokozati jelzése volt az 1 csillag, majd a mai honvédségnél megjelent a dandártábornoki rendfokozat, és ez lett az „egycsillagos tábornok”.

A magasabb tábornoki rendfokozatok kialakulásában zavart okoznak a különböző hadseregeknél kialakult elnevezések. A hadműveletek élén az uralkodó távollétében álló hadvezérnek, majd az egyes hadszíntereken főparancsnoki beosztást betöltőknek is a német nyelvterületen alkalmazott Feldmarschall volt a megnevezése. Ez a magyar nyelvbe a tábornagy szóalakban került át, míg a francia és a spanyol hadseregben a rövidebb maréchall szó honosodott meg.

A hadvezéri rendfokozatok további alakulása a francia-spanyol régióban figyelhető meg. Az eredetileg helyettes tábornagy értelemben vett altábornagy került egy-egy önálló háborús feladatot kapott csoportosítás élére. Alárendeltségében egy-egy nagyobb tábornyi, több brigádából álló erő élére került hadvezér pedig a tábornok rendfokozatot nyerte el.

Német nyelvterületen ettől eltérően az eredetileg egy fegyvernem legfőbb elöljáróját jelentő gyalogsági tábornok, lovassági tábornok és – a kezdetben a tüzérségnél alkalmazott - táborszernagy rendfokozata következett a tábornagyé után. Az ugyancsak alkalmazott altábornagyi rendfokozat ennek következtében eggyel lejjebb csúszott, és a francia-spanyol tábornokkal került egy szintre.

Ugyanakkor a francia haderőkben a kezdetben az egyes fegyvernemek, majd a csapatnemek élére beosztott hadvezér megnevezésére használt és azonos típusú ezredek élén állókkal szembeni rangidősséget kifejező vezérezredesi rang rövid életűnek bizonyult, és akkor is főleg az uralkodó megbecsülését kifejező méltóság és nem igazi rendfokozat volt. A korabeli Magyarországon (18. század) ez még visszhangra sem lelt.

A magyar köznyelv ebből a kortársak nagy része számára átláthatatlan rendszerből úgy talált kiutat, hogy a hadvezéreket egységesen, megkülönböztetés nélkül, generálisnak nevezte. A 19. századra alakult ki a francia hadseregben a tábornokoknál a vezényelt magasabbegységet jelző rendfokozati megkülönböztetés: dandártábornok, hadosztálytábornok, hadtesttábornok és hadseregtábornok. Más hadseregekben általában a dandártábornok (Brigadier General) 1 csillagos, a vezérőrnagy (Major General) 2 csillagos, az altábornagy (Lieutenant General) 3 csillagos, a vezérezredes, vagy tábornok (General) 4 csillagos és hadseregtábornok (General of the Army, Generalfeldmarschall) 5 csillagos rendfokozati jelzéssel alakult ki (ahol minél több a csillag, annál magasabb a rendfokozat).

A szovjet hadseregben viszont az 1940-ben bevezetett tábornoki rendfokozatok a vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes és hadseregtábornok voltak, eredetileg egy, kettő, három és négy csillaggal jelölve. Egyes fegyvernemeknél a hadseregtábornok megfelelője a fegyvernemi marsall (tüzérségi marsall, a légierő marsallja stb.) volt, váll-lapján egy nagy csillaggal, és 1974-től ehhez igazodott a hadseregtábornoki rangjelzés is. Tulajdonképpen ötödik tábornoki rendfokozat volt az 1935-ben létrehozott a Szovjetunió marsallja rang, a fegyvernemi marsallok fölötti szintet pedig a fegyvernemi főmarsalli rang jelentette. Előbbieknek speciális, a Szovjetunió címerét is tartalmazó rangjelzése volt, utóbbiak a marsalli rangjelzés díszesebb változatát kapták. A Szovjetunió marsalljai protokoll szerint magasabb rangúnak számítottak a fegyvernemi főmarsalloknál, de az utóbbiakat nem lehetett előléptetni az előbbi kategóriába, ilyen értelemben tehát egy fokozatba estek, és a Szovjetunió történetében csupán egyszer fordult elő, hogy egy hadseregtábornokot nem a Szovjetunió marsalljává, hanem fegyvernemi főmarsallá léptettek elő (e kivétel Vlagyimir Fjodorovics Tolubko volt, akit a stratégiai rakétacsapatok parancsnokaként hadseregtábornokként tüzérségi főmarsallá léptettek elő, 1983-ban).

Egyes hadseregeknél (például spanyol, francia, orosz) kialakult a legfőbb hadvezér megnevezésére egy-egy hadjáratnál mint kitüntető cím a generalisszimusz rendfokozat. A szovjet hadseregben viszont csak a második világháború után hozták létre e rendfokozatot Sztálin számára, akinek halála után nem töltötték be többet, majd 1993-ban el is törölték (már Oroszországban).

A modern rendfokozati rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ legtöbb haderejében a rendfokozatok három fő csoportra oszthatók: a tisztekre, a tiszthelyettesekre és a legénységre, vagy hosszabb, de lényegre törőbb néven a végrehajtó állományra (a magyar honvédségi rendszerben ez utóbbiak a tisztesek és a honvédek, matrózok, vagyis a közkatonák). A jelenlegi magyar rendvédelmi szerveknél a végrehajtó állomány tiszthelyettesekből áll.

A tiszti rendfokozatok további három részre bonthatók: a dandárszintű parancsnoklásért felelős tábornokokra, az ezred- és a zászlóaljszintű vezetéssel megbízott főtisztekre, valamint a század- és a szakaszszintű vezetéssel megbízott tisztekre.

Az angolszász országokban már régóta felismerték, és tudatosan építenek a jól szervezett és jól képzett tiszthelyettesekre (a magyar rendszerben ezek a zászlósok és az altisztek). Ahogyan az Egyesült Államok hadseregében hangoztatott mondás is tartja: „a tiszthelyettesek a hadsereg gerince”. Magyarország e tekintetben csak az utóbbi években kezdi ezt a szemléletmódot átvenni és alkalmazni, ennek során megerősítették a zászlósok szerepét (hadsereg-, dandár-, ezred-, századszintű vezénylőzászlós beosztások kialakításával). Az altisztekre hárul a legnagyobb felelősség a harci helyzetekben. Az irányításuk alatt szolgáló közkatonák csak jól képzett és jó képességekkel rendelkező altisztek közvetlen irányítása alatt tudják hatékonyan megoldani a kitűzött feladatokat.

Parancsnoki jogokkal nem rendelkeznek a legénységi állományú katonák. Bár itt is léteznek különböző rendfokozati szintek, de ezek általában inkább csak jelzés értékűek, gyakorlatilag a fizetési besorolást és a betölthető beosztásokat határozzák meg.

Magyar katonai rendfokozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Osztrák–Magyar Monarchia (1867–1918)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Királyi Honvédség rendfokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendfokozat
Legénységi állomány
Honvéd
Őrvezető
Tizedes
Szakaszvezető
Altisztek
Őrmester
Törzsőrmester
Főtörzsőrmester
Alhadnagy
Tisztvárományos
Zászlós
Főtisztek[2]
Hadnagy
Főhadnagy
Százados
Törzstisztek
Őrnagy
Alezredes
Ezredes
Tábornokok
Vezérőrnagy
Altábornagy
Vezérezredes
Tábornagy[3]

A Magyar Néphadsereg rendfokozatai (1951–1990)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Néphadsereg rendfokozati rendszerében nem alkalmazta sem a ma használt főtörzszászlósi sem a dandártábornoki fokozatot. Az első tábornoki rendfokozat a vezérőrnagyi, a legfelső a hadseregtábornoki volt.

Rendfokozat
Rendfokozat nélkül
Honvéd, matróz
Tisztesek
Őrvezető
Tizedes
Szakaszvezető
Tiszthelyettesek
Őrmester
Törzsőrmester
Főtörzsőrmester[4][5]
Zászlósok
Zászlós
Törzszászlós
Tisztek
Alhadnagy[6]
Hadnagy
Főhadnagy
Százados
Főtisztek
Őrnagy
Alezredes
Ezredes
Tábornokok
Vezérőrnagy
Altábornagy
Vezérezredes
Hadseregtábornok

A Magyar Honvédség rendfokozatai (1990–)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Honvédségnél és a Magyar Légierőnél jelenleg az alábbi rendfokozatok vannak rendszeresítve. A 2007. december 31-én megszűnt Magyar Határőrségnél ugyanezek a rendfokozatok voltak érvényben. A rendfokozatokat a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény[7] I. melléklete sorolja fel.

Ezek a rendfokozati jelzések 1999. március 12-én, Magyarország NATO-taggá válásának napján léptek érvénybe. Főbb változások: zöld alapszín, minden rendfokozatban hímzett szegély, és hímzett hatágú csillag.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai hallgatóinak rendfokozati jelzései zöld színű alaplapon arany pont és az évfolyamnak megfelelő számú, a rövid oldaléllel párhuzamos arany sáv („gerenda”).

A Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képző Szakiskola katonai hallgatóinak rendfokozati jelzései zöld színű alaplapon ezüst pont, és az egy éves hallgatói viszonyt jelképező, rövid, oldaléllel párhuzamos ezüst sáv („gerenda”).

Az Amerikai és Brit rendfokozatoknak a megfelelője a NATO-kód szerint van megadva.

Rendfokozat Jelzés Rövidítés Brit szárazföldi haderő rendfokozati megfelelője
Jelzés Amerikai szárazföldi haderő rendfokozati megfelelője
Jelzés NATO-kód
Rendfokozat nélkül
Közkatona Rank Army Hungary OR-01.svg kk. Private (Pte)
Private (PVT) (E-1) OR-1
Tisztesek / Junior Non-Commissioned Officers
Őrvezető Rank Army Hungary OR-02.svg őrv. Private (Pte) Private (PV2) (E-2) Army-USA-OR-02.svg OR-2
Tizedes Rank Army Hungary OR-04b.svg tiz. Lance-Corporal (L/Cpl) és

Lance Bombardier (L/Bdr)

Army-GBR-OR-03.svg Private First Class (PFC) (E-3) Army-USA-OR-03.svg OR-3
Szakaszvezető Rank Army Hungary OR-04.svg szkv. Corporal (Cpl) és

Bombardier (Bdr)

Army-GBR-OR-04.svg Corporal (CPL) (E-4)

Specialist (SPC) (E-4)

Army-USA-OR-04a.svg

Army-USA-OR-04b.svg

OR-4
Tiszthelyettesek / Non-Commissioned Officers
Őrmester Rank Army Hungary OR-05.svg őrm. Nincs megfelelője Sergeant (SGT) (E-5) Army-USA-OR-05.svg OR-5
Törzsőrmester Rank Army Hungary OR-06.svg tőrm. Sergeant (Sgt) Army-GBR-OR-06.svg Staff Sergeant (SSG) (E-6) Army-USA-OR-06.svg OR-6
Főtörzsőrmester Rank Army Hungary OR-07.svg ftőrm. Staff Sergeant (S/Sgt) és

Colour Sergeant (C/Sgt)

Army-GBR-OR-07.svg Sergeant First Class

(SFC) (E-7)

Army-USA-OR-07.svg OR-7



Zászlósok / Warrant Officers
Zászlós Rank Army Hungary OR-08a.svg zls. Warrant Officer Class Two (WO2) és

Quartermaster Sergeant

Army-GBR-OR-08b.svg

Army-GBR-OR-08a.svg

Warrant Officer 1 (WO1) US-Army-WO1.png OR-8

(US Army WO1)

Törzszászlós Rank Army Hungary OR-08b.svg tzls. Warrant Officer Class Two (WO2) Army-GBR-OR-08b.svg Chief Warrant Officer 2 (CW2) US-Army-CW2.png OR-8

(US Army WO2)

Főtörzszászlós Rank Army Hungary OR-09.svg ftzls. Warrant Officer Class 1 (WO1) és

Conductor (Cdr)

Army-GBR-OR-09b.svg

Army-GBR-OR-09a.svg

Chief Warrant Officer 3 (CW3);

Chief Warrant Officer 4 (CW4);
Chief Warrant Officer 5 (CW5)

US-Army-CW3.png

US-Army-CW4.png

US-Army-CW5.png

OR-8

(US Army WO3)
(US Army WO4)
(US Army WO5)

Tisztek / Officers
Hadnagy Rank Army Hungary OF-01a.svg hdgy. Second Lieutenant (2Lt) Second Lieutenant (2LT) US-O1 insignia.svg OF-1
Főhadnagy Rank Army Hungary OF-01b.svg fhdgy. Lieutenant (Lt) First Lieutenant (1LT) US-O2 insignia.svg OF-1
Százados Rank Army Hungary OF-02.svg szds. Captain (Capt) Captain (CPT) US-O3 insignia.svg OF-2
Főtisztek / Senior Officers
Őrnagy Rank Army Hungary OF-03.svg őrgy. Major (Maj) Major (MAJ) US-O4 insignia.svg OF-3
Alezredes Rank Army Hungary OF-04.svg alez. Lieutenant Colonel (Lt Col) Lieutenant Colonel (LTC) US-O5 insignia.svg OF-4
Ezredes Rank Army Hungary OF-05.svg ezds. Colonel (Col) Colonel (COL) US-O6 insignia.svg OF-5
Tábornokok / Generals
Dandártábornok Rank Army Hungary OF-06.svg ddtbk. Brigadier (Brig) Brigadier General (BG) US-O7 insignia.svg OF-6
Vezérőrnagy Rank Army Hungary OF-07.svg vőrgy. Major General (Maj Gen) Major General (MG) US-O8 insignia.svg OF-7
Altábornagy Rank Army Hungary OF-08.svg altbgy. Lieutenant General (Lt Gen) Lieutenant General (LTG) US-O9 insignia.svg OF-8
Vezérezredes Rank Army Hungary OF-09.svg vezds. General (Gen) General (GEN) US-O10 insignia.svg OF-9
Hadseregtábornok (tábornagy) MH.-ben nincs Field Marshal (FM) GENERAL OF THE ARMY (GOA) US-O11 insignia.svg OF-10 Special
Hadseregek tábornoka (marsall) MH.-ben nincs

GENERAL OF THE ARMIES (GAS)

General of Armies insignia.svg OF-11 special

Haditengerészeti rendfokozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ különböző országainak haditengerészeteinél alkalmazott rendfokozati rendszerek kisebb-nagyobb mértékben különböznek egymástól, de általános értelemben az alábbi rendszer állítható fel:

Rendfokozat
(zárójelben a szárazföldi megfelelője)
Matrózok (Tisztesek)
Altisztek (Tiszthelyettesek)
Tisztek
Korvetthadnagy (Hadnagy)
Fregatthadnagy (Főhadnagy)
Sorhajóhadnagy (Százados)
Főtisztek
Korvettkapitány (Őrnagy)
Fregattkapitány (Alezredes)
Sorhajókapitány (Ezredes)
Tengernagyok
Flotillatengernagy (Dandártábornok)
Ellentengernagy (Vezérőrnagy)
Altengernagy (Altábornagy)
Tengernagy (Vezérezredes)

A matróz (tengerész) és az altiszti rendfokozat jellemzően több szintű. A Kanadai Haditengerészetnél például négy, a Brit és az Amerikai Haditengerészetnél viszont háromszintű a matróz rendfokozat. Az altiszti rendfokozatok esetében is különböző szinteket alkalmaznak.

Magyarországon haditengerészet nem létezik, csak a nagyobb folyamokon rendszeresítették a Honvéd Folyami Flottillát. A flottillát 2001-ben összevonták a tűzszerész alakulattal (amúgy is egy laktanyában éltek egymás mellett a háború óta), ettől kezdve MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred alegységeként folytatta tevékenységét. A további haderő-átalakítások következtében az ezredet leépítették, 2007. március 1-jétől a neve MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj. Ez az egység is teljes egészében a Honvédségnél rendszeresített rendfokozatokat használja, egy kivétellel: a honvéd, vagy ’’rendfokozat nélküli’’ kategóriának a matróz felel meg.

Magyar rendvédelmi szervek rendfokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rendőrség rendfokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rendőrségnél alkalmazott legalacsonyabb rendfokozat az őrmester, a rendészeti szakközépiskolát végzett tiszthelyettesek ebben a rendfokozatban kezdik meg szolgálatukat. A rendőrtisztek képzése 2012. január 1-je óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyik, mivel ennek egyik karává vált a Rendőrtiszti Főiskola. Az innen kikerülő rendőrök hadnagyi rendfokozatot kapnak, kiváló eredmény esetén főhadnagyit.

Rendfokozat Jelzés
Tiszthelyettesek
őrmester Rank Police Hungary SGT.svg
törzsőrmester Rank Police Hungary SSGT.svg
főtörzsőrmester Rank Police Hungary SFC.svg
Zászlósok
zászlós Rank Police Hungary WO-1.svg
törzszászlós Rank Police Hungary WO-2.svg
főtörzszászlós Rank Police Hungary WO-3.svg
Tisztek
hadnagy Rank Police Hungary 2LT.svg
főhadnagy Rank Police Hungary 1LT.svg
százados Rank Police Hungary CPT.svg
Főtisztek
őrnagy Rank Police Hungary MAJ.svg
alezredes Rank Police Hungary LTC.svg
ezredes Rank Police Hungary COL.svg
Tábornokok
dandártábornok Rank Police Hungary BG.svg
vezérőrnagy Rank Police Hungary MG.svg
altábornagy Rank Police Hungary LTG.svg
vezérezredes Hagyományosan katonai rendfokozat, nem volt kiosztva.
2013. 07. 03-tól Pintér Sándor belügyminiszter viseli.

A Katasztrófavédelem rendfokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Tűzoltóság 2012. április 1-jével integrálódott a Katasztrófavédelem szervezetébe. A hivatásos állományának rendfokozati rendszere a tiszthelyettesi rendfokozatokkal kezdődik. Tisztesi rendfokozatok már itt sincsenek, hasonlóan a rendőrséghez.

A rendfokozatok beosztáshoz kötöttek, minden beosztásnak van rendfokozati maximuma. A katasztrófavédelemnél a tiszthelyettesi állománykategóriába tartoznak a beosztott tűzoltók és gépkocsivezetők. A különleges szerkezelői, szerparancsnoki, műveletirányító referensi (és még sok egyéb beosztást) látnak el a zászlósok. Tiszti beosztások: szolgálatparancsnok, rajparancsnok, előadók, osztályvezetők, tűzoltóparancsnok és parancsnok-helyettes, felügyelők, műveletirányító főelőadók, főügyeletesek, és még sok egyéb más.

A rendfokozatok megegyeznek a Rendőrség rendfokozataival azzal az eltéréssel, hogy a rendfokozati jelzés alapszíne vörös, amelyet arany vagy ezüst szegély övez, és tartalmazza a Katasztrófavédelem címerét is. Rövidítéseik szintén megegyeznek a katonai és rendőri rendfokozatok rövidítéseivel, csak itt a tű. (mint tűzoltó) rövidítést írják elé. (például tűzoltó őrmester = tű. őrm.).

Rendfokozat Jelzés
Tiszthelyettesek
őrmester
törzsőrmester
főtörzsőrmester
Zászlósok
zászlós
törzszászlós
főtörzszászlós
Tisztek
hadnagy
főhadnagy
százados
Főtisztek
őrnagy
alezredes
ezredes
Tábornokok
dandártábornok
vezérőrnagy
altábornagy
vezérezredes nincs kiosztva, hagyományosan katonai rendfokozat




Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd Hadtudományi lexikon II. (M–Zs). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 1156. o. ISBN 963-04-5226-X, rendfokozat cikk.
  2. Nem tévesztendő össze a főtiszt második világháború utáni jelentésével, amire akkoriban a törzstiszt megnevezést használták.
  3. Elméletileg létezett, de gyakorlatban senki sem jutott el eddig a rendfokozatig.
  4. Csak hivatásos állomány kaphatta, továbbszolgálók nem. Előbbiek sávja ezüst, utóbbiak (őrm., tőrm.) sávja zöld színű volt. Lásd Igaz szó MN magazin 1984. január, 10. oldal.
  5. Az ún. előfelvételisek sávja sárga színű volt, innen eredt becenevük: a „Rigók”.
  6. Tiszti váll-alaplap arany szegéllyel, azonban az ötágú hadnagyi aranycsillag helyett ezüstöt viselt és a váll-alaplap hosszában, középen egy széles aranysávot kapott. Lásd Igaz szó MN magazin 1984. január, 10. oldal.
  7. 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Brian L. Davies: Egyenruhák és rendfokozatok a NATO-ban (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1999) ISBN 963-327-322-6

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]