Rendfokozat
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
A rendfokozat a fegyveres erőknél (honvédség, légierő, haditengerészet) és a fegyveres testületeknél, rendvédelmi szerveknél (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, vám- és pénzügyőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem, polgári védelem) alkalmazott, törvény által szabályozott – a szolgálati beosztással egységben –, a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolási rendszer. A 2007. december 31-én megszűnt határőrségnél szintén rendfokozati rendszer volt érvényben.
A rendfokozat kifejezi az állomány tagjának állománycsoportba tartozását, részben alá–fölérendeltségi viszonyát, ami – az elfoglalt beosztástól függően – meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A tényleges állományú tiszti és afeletti csoportok (főtisztek, tábornokok) a rendfokozat megnevezésével együttesen, az előtt alkalmazhatnak végzettségnek megfelelő szakbeosztási jelzőt mind szóban, mind írásban (pl. mérnök főhadnagy, orvos dandártábornok), illetve a tartalékos és nyugállományúaknak pedig állományviszonyukat kötelezően meg kell jelölniük (pl. tartalékos mérnök százados, nyugállományú orvos alezredes).[1]
Tartalomjegyzék
|
[szerkesztés] A magyar jogrendben
- Idézet az 1996. évi XLIII. törvényből:
- 4.§
- A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik.
- A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.
- A hivatásos állomány tagját az első és a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.
- A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.
- A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
- A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (például. r.szds., hőr.őrgy., mk.őrgy., r.o.alez.)."
- 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
[szerkesztés] Rendfokozati jelzések fajtái
- Váll-lap
- Tépőzáras rendfokozatjelzés (gyakorlóegyenruhán, karon vagy mellrészen viselésre)
- Vállszalagra varrott jelzés (tiszteseknél)
- Paroli
- Sapkajelzés
- Kar rendfokozati jelzés (posztóköpenyen)
Magyarországon a fegyveres erők és testületek – honvédség, rendőrség, vám- és pénzügyőrség valamint a büntetés-végrehajtás – személyi állományának és a katasztrófavédelem (amely a polgári védelmet és a tűzoltóságokat egyesíti) hivatásos tagjainak rendfokozatai formailag megegyeznek egymással. Eltérés csak a rendfokozatok megjelenésében, a váll-lap és a paroli alaplap színében van: a paroli színe a honvédségen belül a fegyvernemtől függ, például vörös a tüzéreké; kék a Rendőrségé, a megszűnt Határőrségé zöld, lila a BVOP-é, bordó a polgári védelem állományáé valamint szürke a tűzoltóságoké. Továbbá eltérés van a katonai rendfokozatokat kiegészítő jelzésrendszerekben is, a honvédség rendfokozati jelzéseinek alakja (pl. galléron hordott) eltérhet a többi fegyveres szervnél használttól. A rendőrség hímzett váll-lapjain és tépőzáras jelzésein a testület címere is szerepel sematikusan. A köztársasági őrezred rangjelzése piros alapvászonra készül, szintén tartalmaz testületjelzést, ami a Parlament sziluettje.
[szerkesztés] Katonai rendfokozatok
[szerkesztés] A rendfokozatok története
A mai értelemben vett katonai rendfokozatok kialakulása és a ranglétra megjelenése a 17-18. században, a tömeghadseregek megjelenésének időszakára tehető, bár rendszeresítésük hosszú évek alatt alakult ki. A magyar rendfokozati megnevezésekben elsősorban a német, ill. a francia hatás érződik.
A 18. századi haderőben a legkisebb bajtársi közösség a táborozáshoz és a főzéshez szükséges felszereléssel közösen rendelkező háromfős, általában egy öreg katonából és két újoncból álló pajtásság volt.
Három pajtásság együtt alkotott egy tizedalját. Általában hat-tíz tizedaljából szerveztek egy századot, ahogyan akkor nevezték: kompániát. A kompánia volt az ezreden belüli gazdálkodási alapegység a gyalogságnál és a lovasságnál is.
Harcászati alapköteléknek viszont már a két vagy több századból szervezett gyalogzászlóaljat és lovasságot tekintették. Ennek példájára gyakrabban vontak össze két vagy több ezredet, egy-egy jelentősebb hadjárati cél megvalósítását megelőzően, az így létesített nagyobb kötelék korabeli elnevezése brigádia (mai kifejezéssel: dandár) volt. Több brigádiából szerveztek azután egy-egy hadoszlopot vagy tábort anélkül, hogy a ma ismeretes magasabbegység-fogalmat még használták volna.
[szerkesztés] Őrvezető, tizedes, szakaszvezető
A pajtásság vezetőjének tekintett öreg katonára még nem alkalmazták a jóval későbbi őrvezető rendfokozatot, és még nem vették át az ugyancsak évtizedek múlva megszületett, a szolgálatmentességre utaló német Gefreiter megnevezést sem. Létezett viszont a tizedalja élén álló katona rendfokozati megnevezése: már a korabeli magyar kifejezéssel is tizedes. A francia caporal, német Korporal átvétele a magyarított káplár szóalakban ugyancsak későbbi idegen befolyás eredménye volt.
[szerkesztés] Őrmester
Az ezred belrendjéért felelős strázsamester altiszti rendfokozata hamarosan beosztáshoz is kapcsolódott. Mind gyakrabban került sor egy félszázad harcfeladattal megbízására. A félszázadból kialakult szervezési egységként a szakasz, és ennek élére került a strázsamester, a későbbi őrmester. Később a kialakult törzskar mellett kisegítő tevékenységet végző őrmesterek megkülönböztetésére a törzsőrmester, a rangidősséget is jelző főtörzsőrmester, parancsnoksági főtörzsőrmester, később a hadsereg főtörzsőrmester rendfokozatok.
[szerkesztés] Zászlós
Az őrmesterhez hasonlatosan vált rendfokozattá egy korábbi állandó megbízatás. A század zászlójának, a lovasságnál kornétájának őrzése a zászlótartó, a kornétás feladata volt. Miután őt táborozáskor egyre gyakrabban bevonta a hadnagy a kiképzés feladatába, állandósult legalsó tiszti rendfokozatként a zászlós, illetve a kornétás fogalom. Az idők folyamán a hadseregek méretének növekedésével az őrmesterekhez hasonlatosan a törzszászlósi és a főtörzszászlósi rendfokozatok is megjelentek, illetve a zászlósi csoport a tiszti rang és a tiszthelyettesi rang közé csúszott le. A franciáknál illetve a befolyási övezetükbe tartozó hadseregeknél hasonló lett az adjutáns, a segédtiszt. Eredetileg a parancsnok mellé beosztott, alacsonyabb rendfokozatú tiszt, aki szervezési, ellenőrzési és adminisztratív feladatokat lát el. Beosztásból a zászlósi csoport rendfokozatává vált.
[szerkesztés] Vezénylő tisztek (hadnagy, főhadnagy, százados)
A századoknál a kiképzés a kapitány mellé beosztott hadnagy feladata volt, a francia lieutenant és a német Leutnant egységesen a helyettes értelembe vett latin locumtenens-helytartó (locus-hely, tenere-tart) szóra vezethető vissza. A hadnagyoknál is megjelent a finomodás, a rangidős főhadnagy és az egyes hadseregeknél bevezetett sub-lieutenant – alhadnagy – rangok megjelenésével.
A gyalog- és lovaskompánia élén álló személy rendfokozati megnevezése magyarul egységesen kapitány volt, míg a német megkülönböztette a Hauptmann és Rittmeister szóalakkal. A magyar százados ugyancsak későbbi nyelvi képződmény.
[szerkesztés] Törzstisztek (őrnagy, alezredes, ezredes)
Az ezred belrendjéért és a kiképzéséért felelős tiszt megnevezése főstrázsamester volt, és csak a 18. század közepétől kezdték őt magyarul őrnagynak nevezni. Mindkét megnevezésben az egykori alapfeladat őrződött meg: a strázsa, azaz az őrség felállításának, vezénylésének és ellenőrzésének feladata. A külföldi hadseregeknél a latin major – nagy – szóból származtatják a megnevezését. A többi rendfokozatnál még átfedés volt a beosztás és a rang között. Mivel az ezredparancsnok jogai egy részét távollétében átruházhatta, megjelent az ezredeknél a helyettes vagy vezénylő ezredes. Ha az ezredparancsnok alakulatánál tartózkodott, akkor is igénybe vett segítséget parancsnoki jogköre gyakorlásakor, ezt nevezték korabeli szóhasználattal viceóbesternek, és ez vált az alezredesi ranggá.
Az ezredest a Rákóczi-szabadságharc alatt és után ezredeskapitánynak, majd a német Obrister, a későbbi Oberst szó átvételével mind gyakrabban magyarul óbesternek nevezték.
[szerkesztés] Tábornokok (dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes)
A katonatömegek döntő hányada számára elérhetetlen messzeségben lévő felső hadvezetésben ugyancsak még formálódóban voltak a rendfokozatok a 17-18. században.
Az egy táborban elhelyezett, egy hadoszlopba beosztott két ezrednyi erő, a brigáda élére került hadvezért a francia-spanyol-angol nyelvterület a vezényelt formáció alapján brigadérosnak nevezte el, és a Rákóczi-szabadságharc hadserege is átvette ezt (de a brigadérost a kuruc hadseregben nem számították a tábornokok közé). Német nyelvterületen – a századnál tevékenykedő strázsamester, az ezredbeli főstrázsamester példájára – ezt a hadvezért generális-főstrázsamesternek kezdték nevezni, a század végére ebből lett a vezérőrnagy. Mindkét tábornoki megnevezés 1 csillagos kategóriát jelentett.
A Magyar Néphadseregben a vezérőrnagy volt az 1 csillagos tábornok, majd a mai honvédségnél megjelent a dandártábornoki rendfokozat, és ez lett az 1 csillagos tábornok.
A magasabb tábornoki rendfokozatok kialakulásában zavart okoznak a különböző hadseregeknél kialakult elnevezések. A hadműveletek élén az uralkodó távollétében álló hadvezérnek, majd az egyes hadszíntereken főparancsnoki beosztást betöltőknek is a német nyelvterületen alkalmazott Feldmarschall volt a megnevezése. Ez a magyar nyelvbe a tábornagy szóalakban került át, míg a francia és a spanyol hadseregben a rövidebb maréchall szó honosodott meg.
A hadvezéri rendfokozatok további alakulására a francia-spanyol régióban került sor. Az eredetileg helyettes tábornagy értelemben vett altábornagy került egy-egy önálló háborús feladatot kapott csoportosítás élére. Alárendeltségében egy-egy nagyobb tábornyi, több brigádából álló erő élére került hadvezér pedig a tábornok rendfokozatot nyerte el.
Német nyelvterületen ettől eltérően az eredetileg egy fegyvernem legfőbb elöljáróját jelentő gyalogsági tábornok, lovassági tábornok és – a kezdetben a tüzérségnél alkalmazott táborszernagy – rendfokozata következett a tábornagyé után. Az ugyancsak alkalmazott altábornagyi rendfokozat ennek következtében eggyel lejjebb csúszott, és a francia-spanyol tábornokkal került egy szintre.
Ugyanakkor a francia haderőkben a kezdetben az egyes fegyvernemek, majd a csapatnemek élére beosztott hadvezér megnevezésére használt és azonos típusú ezredek élén állókkal szembeni rangidősséget kifejező vezérezredesi rang rövid életűnek bizonyult, és akkor is főleg az uralkodó megbecsülését kifejező méltóság és nem igazi rendfokozat volt. A korabeli Magyarországon (18. század) ez igazán még visszhangra sem lelt.
A magyar köznyelv ebből a kortársak nagy része számára átláthatatlan rendszerből úgy talált kiutat, hogy a hadvezéreket egységesen, megkülönböztetés nélkül, generálisnak nevezte. A 19. századra alakult ki a francia hadseregben a tábornokoknál a vezényelt magasabbegységet jelző rendfokozati megkülönböztetés: dandártábornok, hadosztálytábornok, hadtesttábornok és hadseregtábornok. Más hadseregekben általában a dandártábornok (Brigadier General) 1 csillagos, a vezérőrnagy (Major General) 2 csillagos, az altábornagy (Lieutenant General) 3 csillagos, a vezérezredes, vagy tábornok (General) 4 csillagos és hadseregtábornok (General of the Army, Generalfeldmarschall) 5 csillagos sorrend alakult ki.
A szovjet hadseregben viszont az 1940-ben bevezetett tábornoki rendfokozatok a vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes és hadseregtábornok voltak, eredetileg egy, kettő, három illetve négy csillagal jelölve. Egyes fegyvernemeknél a hadseregtábornok megfelelője a fegyvernemi marsall (tüzérségi marsall, a légierő marsallja stb.) volt, váll-lapján egy nagy csillaggal, és 1974-től ehhez igazodott a hadseregtábornoki rangjelzés is. Tulajdonképpen ötödik tábornoki rendfokozat volt az 1935-ben létrehozott a Szovjetunió marsallja rang, a fegyvernemi marsallok fölötti szintet pedig a fegyvernemi főmarsalli rang jelentette. Előbbieknek speciális, a Szovjetunió címerét is tartalmazó rangjelzése volt, utóbbiak a marsalli rangjelzés díszesebb változatát kapták. A Szovjetunió marsalljai protokoll szerint magasabb rangúnak számítottak a fegyvernemi főmarsalloknál, de az utóbbiakat nem lehetett előléptetni az előbbi kategóriába, ilyen értelemben tehát egy fokozatba estek, és a Szovjetunió történetében csupán egyszer fordult elő, hogy egy hadseregtábornokot nem a Szovjetunió marsalljává, hanem fegyvernemi főmarsallá léptettek elő. (E kivétel Vlagyimir Fjodorovics Tolubko volt, akit a stratégiai rakétacsapatok parancsnokaként hadseregtábornokként tüzérségi főmarsallá léptettek elő 1983-ban.)
Egyes hadseregeknél (például spanyol, francia, orosz) kialakult a legfőbb hadvezér megnevezésére, egy-egy hadjáratnál, mint kitüntető cím a generalisszimusz rendfokozat. A szovjet hadseregben viszont csak a második világháború után hozták létre e rendfokozatot Sztálin számára, akinek halála után nem töltötték be többet, majd 1993-ban el is törölték (már Oroszországban).
[szerkesztés] A modern rendfokozati rendszer
A világ legtöbb haderejében a rendfokozatok három fő csoportra oszthatóak: a tisztekre, a tiszthelyettesekre és a legénységre, vagy hosszabb, de lényegre törőbb néven a végrehajtó állományra (a magyar honvédségi rendszerben ez utóbbiak a tisztesek és a honvédek). A jelenlegi magyar rendvédelmi szerveknél a végrehajtó állomány tiszthelyettesekből áll.
A tiszti fokozatok további három részre bonthatók: a dandárszintű parancsnoklásért felelős tábornokokra, a zászlóalj- és ezredszintű vezetéssel megbízott főtisztekre, illetve a század- és szakaszszintű vezetéssel megbízott tisztekre.
Az angolszász országokban már régóta felismerték, és tudatosan építenek a jól szervezett és jól képzett tiszthelyettesekre (a magyar rendszerben ezek a zászlósok és az őrmesterek). Ahogyan az Egyesült Államok Hadseregében hangoztatott mondás is tartja: „a tiszthelyettesek a hadsereg gerince”. Magyarország e tekintetben csak az utóbbi években kezdi ezt a szemléletmódot átvenni és alkalmazni, ennek során megerősítették a zászlósok szerepét (hadsereg, dandár, ezred, század szintű vezénylőzászlós beosztások kialakítása). A tiszthelyettesekre hárul a legnagyobb felelősség harci helyzetek során. Az alattuk szolgáló közkatonák csak jól képzett és jó képességekkel rendelkező tiszthelyettesek közvetlen irányítása alatt képesek hatékonyan megoldani a kitűzött feladatokat.
Parancsnoki jogokkal nem rendelkeznek a legénységi állományú katonák. Bár itt is léteznek különböző rendfokozati szintek, de ezek általában inkább csak jelzés értékűek, gyakorlatilag a fizetési besorolást és a betölthető beosztásokat határozzák meg.
[szerkesztés] Magyar katonai rendfokozatok
[szerkesztés] Osztrák–Magyar Monarchia (1867–1918)
[szerkesztés] A Magyar Néphadsereg rendfokozatai (1951–1990)
A Magyar Néphadsereg rendfokozati rendszerében nem alkalmazta sem a ma használt főtörzszászlósi sem a dandártábornoki fokozatot. Az első tábornoki rendfokozat a vezérőrnagyi, a legfelső a hadseregtábornoki volt.
| Rendfokozat | |||
|---|---|---|---|
| Rendfokozat nélkül | |||
| Közkatona | |||
| Tisztesek | |||
| Őrvezető | |||
| Tizedes | |||
| Szakaszvezető! | |||
| Tiszthelyettesek | |||
| Őrmester | |||
| Törzsőrmester | |||
| Főtörzsőrmester[2][3] | |||
| Zászlósok | |||
| Zászlós | |||
| Törzszászlós | |||
| Tisztek | |||
| Alhadnagy[4] | |||
| Hadnagy | |||
| Főhadnagy | |||
| Százados | |||
| Főtisztek | |||
| Őrnagy | |||
| Alezredes | |||
| Ezredes | |||
| Tábornokok | |||
| Vezérőrnagy | |||
| Altábornagy | |||
| Vezérezredes | |||
| Hadseregtábornok | |||
[szerkesztés] A Magyar Honvédség rendfokozatai (1990–)
A Magyar Honvédségnél és a Magyar Légierőnél jelenleg az alábbi rendfokozatok vannak rendszeresítve. A 2007. december 31-én megszűnt Magyar Határőrségnél ugyanezek a rendfokozatok voltak érvényben.
Ezek a rendfokozati jelzések 1999. március 12-én, Magyarország NATO-taggá válásának napján léptek érvénybe. Főbb változások: zöld alapszín, minden rendfokozatban hímzett szegély, és hímzett hatágú csillag.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai hallgatóinak rendfokozati jelzései zöld színű alaplapon arany pont és az évfolyamnak megfelelő számú, a rövid oldaléllel párhuzamos arany sáv („gerenda”).
A Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képző Szakiskola katonai hallgatóinak rendfokozati jelzései zöld színű alaplapon ezüst pont, és a egy éves hallgatói viszonyt jelképező, rövid, oldaléllel párhuzamos ezüst sáv ("gerenda").
Az Amerikai és Brit rendfokozatoknak a megfelelője a NATO-kód szerint van meg adva.
forrás:
http://www.army.mil/symbols/armyranks.html
http://en.wikipedia.org/wiki/General_of_the_Armies
http://en.wikipedia.org/wiki/British_Army
[szerkesztés] Haditengerészeti rendfokozatok
A világ különböző országainak haditengerészeteinél alkalmazott rendfokozati rendszerek kisebb-nagyobb mértékben különböznek egymástól, de általános értelemben az alábbi rendszer állítható fel:
| Rendfokozat (zárójelben a szárazföldi megfelelője) |
|||
|---|---|---|---|
| Matrózok (Tisztesek) | |||
| Altisztek (Tiszthelyettesek) | |||
| Tisztek | |||
| Korvetthadnagy (Hadnagy) | |||
| Fregatthadnagy (Főhadnagy) | |||
| Sorhajóhadnagy (Százados) | |||
| Főtisztek | |||
| Korvettkapitány (Őrnagy) | |||
| Fregattkapitány (Alezredes) | |||
| Sorhajókapitány (Ezredes) | |||
| Tengernagyok | |||
| Flotillatengernagy (Dandártábornok) | |||
| Ellentengernagy (Vezérőrnagy) | |||
| Altengernagy (Altábornagy) | |||
| Tengernagy (Vezérezredes) | |||
A matróz (tengerész) és az altiszti rendfokozat jellemzően több szintű. A Kanadai Haditengerészetnél például négy, a Brit és az Amerikai Haditengerészetnél viszont háromszintű a matróz rendfokozat. Az altiszti rendfokozatok esetében is különböző szinteket alkalmaznak.
Magyarországon haditengerészet nem létezik, csak a nagyobb folyamokon rendszeresítették a Honvéd Folyami Flottillát. A flottillát 2001-ben összevonták a tűzszerész alakulattal, ettől kezdve MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred alegységeként folytatta tevékenységét. A további haderő-átalakítások következtében az ezredet leépítették, 2007. március 1-jétől a neve MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj. Ez az egység is teljes egészében a Honvédségnél rendszeresített rendfokozatokat használja, egy kivétellel: a honvéd, vagy ’’rendfokozat nélküli’’ kategóriának a matróz felel meg.[5]
[szerkesztés] Magyar rendvédelmi és nem fegyveres szervek rendfokozatai
[szerkesztés] A Magyar Rendőrség rendfokozatai
A Magyar Rendőrségnél alkalmazott legalacsonyabb rendfokozat az őrmester. A rendészeti szakközépiskolát végzett tiszthelyettesek ebben a rendfokozatban kezdik meg szolgálatukat. A rendőrtisztek képzése a Rendőrtiszti Főiskolán folyik, az innen kikerülő rendőrök hadnagyi rendfokozatba kerülnek kinevezésre.
[szerkesztés] A Tűzoltóság rendfokozatai
A magyar Tűzoltóság hivatásos állományának rendfokozati rendszere a tiszthelyettesi rendfokozatokkal kezdődik. Tisztesi rendfokozatok már nincsenek.
A rendfokozatok beosztáshoz kötöttek, minden beosztásnak van rendfokozati maximuma. Városi szintű tűzoltóságokon a tiszthelyettesi állománykategóriába tartoznak a beosztott tűzoltók, gépkocsivezetők, hírközpont kezelők. A különleges szerkezelői, szerparancsnoki, szolgálatparancsnok-helyettesi (és egyes helyeken a hírközpont kezelői) beosztásokat látják el a zászlósok. Tiszti beosztások: szolgálatparancsnok, (nagyobb tűzoltóságokon a szolgálatparancsnok-helyettes is), előadók, osztályvezetők, tűzoltóparancsnok és parancsnok-helyettes. Az önkéntes tűzoltók nem rendelkeznek rendfokozatokkal, de a rendfokozati jelzéshez hasonló jelzést viselnek, mely a beosztásukat jeleníti meg.
A rendfokozatok megegyeznek a Rendőrség rendfokozataival azzal az eltéréssel, hogy a rendfokozati jelzés alapszíne szürke, melyet piros szegély övez. Rövidítéseik szintén megegyeznek a katonai és rendőri rendfokozatok rövidítéseivel, azzal a kitétellel, hogy a rövidített rendfokozat elé írják a tű. (tűzoltó) rövidítést (például tűzoltó őrmester = tű. őrm.).
[szerkesztés] A Katasztrófavédelemnél rendszeresített tűzoltói rendfokozatok
[szerkesztés] Lábjegyzetek
- ↑ Lásd Hadtudományi lexikon II. (M–Zs). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 1156. o. ISBN 963-04-5226-X, rendfokozat cikk.
- ↑ Csak hivatásos állomány kaphatta, továbbszolgálók nem. Előbbiek sávja ezüst, utóbbiak (őrm., tőrm.) sávja zöld színű volt. Lásd Igaz szó MN magazin 1984. január, 10. oldal.
- ↑ Az ún. előfelvételisek sávja sárga színű volt, innen eredt becenevük: a „Rigók”.
- ↑ Tiszti váll-alaplap arany szegéllyel, azonban az ötágú hadnagyi aranycsillag helyett ezüstöt viselt és a váll-alaplap hosszában, középen egy széles aranysávot kapott. Lásd Igaz szó MN magazin 1984. január, 10. oldal.
- ↑ MH 1. Honvéd tűzszerész és hadihajós zászlóalj
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Irodalom
[szerkesztés] Könyvek
- Brian L. Davies: Egyenruhák és rendfokozatok a NATO-ban (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1999) ISBN 963-327-322-6

