A Magyar Köztársaság Rendőrsége
| Magyar Köztársaság Rendőrsége | |
 |
|
| A Rendőrség címere | |
|
|
|
| Mottó | Szolgálunk és védünk |
| Alapítva | 1990- (jelenlegi formájában) |
| Típus | rendőrség |
| Tevékenység | rendfenntartó, bűnüldöző feladatok ellátása; Magyarország határainak védelme |
| Székhely | Budapest |
| Nyelvek | magyar |
| belügyminiszter | Pintér Sándor |
| Kulcsemberek | dr. Hatala József rendőr altábornagy, országos rendőr-főkapitány |
| Dolgozók száma | 45 000 fő |
|
|
|
| A Magyar Köztársaság Rendőrsége weboldala | |
A Magyar Köztársaság Rendőrsége Magyarország állami szintű rendőrsége, amely részben a katonai hierarchia elvei szerint tagozódik, a legtöbb szolgálati ág azonban már „civil” alapon szerveződik.
A Rendőrség 2006-ig a Belügyminisztérium alárendeltségében működött, 2006-tól 2010-ig felügyeletét – a 2007. december 31-ig létező Határőrséggel együtt – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vette át.
2010-ben visszaállították a Belügyminisztériumot.
A Rendőrség országos szinten megyei főkapitányságokra tagozódik, ezek fogják össze a városi kapitányságok tevékenységét. Emellett országos hatáskörű szervei is léteznek, mint a Nemzeti Nyomozóiroda (FBI-mintára létrehozott bűnügyi rendőri szerv), a Köztársasági Őrezred (a közjogi méltóságokat és állami létesítményeket védő rendőri szerv), illetve a Készenléti Rendőrség (a nyugat-európai csendőrségekhez hasonló szerv).
A testület alapvető átszervezésére az 1990-es rendszerváltás után került sor, 1945–46-tól ugyanis a Belügyminisztérium keretei között egy szervezetbe tömörítve működött az akkori állambiztonsági szolgálatokkal.
2010-ben ismét átszervezésre került sor, a visszaállított BM alárendeltségében működik tovább az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH, volt NBH). Július elsején újabb szervezeti változást határozott el a Kormány: megkezdte a Terrorelhárítási Központ létrehozatalát a Magyar Rendőrség szervezetén belül. Az AH, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a 2011-ben létrehozandó Nemzeti Védelmi Szolgálat mind a belügyminiszter irányítása alá tartoznak.[1]
2012. július 1-jével a Köztársasági Őrezredet beolvasztották a Készenléti Rendőrségbe.
Tartalomjegyzék |
További rendészeti szervek [szerkesztés]
Magyarországon napjainkban rendészeti feladatokat lát el a Rendőrség mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Vám- és Pénzügyőrség is, amelyet a kormány összevont az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, és az összevonás eredményeként létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)[2], továbbá a NAV-on belül megalakult az önálló adórendőrségként funkcionáló Bűnügyi Főigazgatóság, melynek kisebb részben kormánytisztviselő de jelentősebb részben még mindig hivatásos jogállású nyomozói gazdasági bűncselekmények felderítésére specializálódtak. További rendvédelmi szervek még a - nyomozati jogkörrel nem rendelkező Büntetésvégrehajtási Szervezet, a Katasztrófavédelem és az Országház védelmét ellátó Országgyűlési Őrség. Bár dolgozóiknak egységes rendőrigazolványa van, ugyancsak önálló, a Belügyminisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó rendvédelmi szervek a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat - utóbbi a fegyveres szerveknél dolgozók és a kormánytisztviselők kifogástalan életvitelét és megvesztegethetetlenségét ellenőrzi, titkos nyomozati jogkörrel rendelkezik. Emellett a polgári titkosszolgálatok egyike, az Alkotmányvédelmi Hivatal is egyre inkább rendőri szervként funkcionál, egyik fő feladata az ország biztonságát veszélyeztető szervezettbűnözői csoportok működésének megfigyelése, hivatásos állományú dolgozói ugyancsak titkos nyomozati jogkörrel rendelkeznek.
2008. január 1-jén a Határőrség, törvénymódosítás alapján beolvadt a Rendőrség szervezetébe, ingatlanait, járműveit és egyéb eszközeit a Rendőrségnek átadta. A Rendőrség szervezetén belül létrejött a Határrendészeti Főosztály, amely országos hatáskörrel szervezi és hajtja végre a migrációs szabályok és az okmánybiztonság elleni törvényszegések, bűncselekmények felderítését.
A Rendőrség felső vezetői [szerkesztés]
Országos szinten [szerkesztés]
- Papp Károly r. vezérőrnagy – országos rendőrfőkapitány
- dr. Takács Tibor r. dandártábornok – bűnügyi főigazgató, országos rendőrfőkapitány-helyettes
- dr. Halmosi Zsolt r. dandártábornok – rendészeti főigazgató, országos rendőrfőkapitány-helyettes
- Lajtár József r. vezérőrnagy – gazdasági főigazgató, az országos rendőrfőkapitány gazdasági helyettese
- dr. Balogh János r. dandártábornok – a Készenléti Rendőrség parancsnoka, országos rendőrfőkapitány-helyettes
- Bucsek Gábor r. ezredes – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda igazgatója
- dr. Házi István r. vezérőrnagy – a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetője
- Hajdu János r. vezérőrnagy – a Terrorelhárítási Központ főigazgatója
- dr. Bolcsik Zoltán r. dandártábornok – a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója
Budapesten [szerkesztés]
- dr. Tóth Tamás r. dandártábornok – Budapest rendőrfőkapitánya
- Derzsy Péter r. ezredes – Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyettese
- dr. Kuczik János Zoltán r. ezredes – Budapest rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese
Források [szerkesztés]
- ↑ HVG. „Beindult a rendvédelmi centralizáció”, HVG, 2010. szeptember 8. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 9.)
- ↑ NAV létrehozása
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A Magyar Rendőrség honlapja
- A rendőrség jelvényei és karjelvényei
- Rendőrséggel kapcsolatos Startlap linkgyűjtemény
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
