A Magyar Köztársaság Rendőrsége
| Magyar Köztársaság Rendőrsége | |
| A Rendőrség címere | |
|
|
|
| Mottó | Szolgálunk és védünk |
| Alapítva | 1990- (jelenlegi formájában) |
| Típus | rendőrség |
| Tevékenység | rendfenntartó, bűnüldöző feladatok ellátása; Magyarország határainak védelme |
| Székhely | Budapest |
| Nyelvek | magyar |
| belügyminiszter | Pintér Sándor |
| Kulcsemberek | dr. Hatala József rendőr altábornagy, országos rendőr-főkapitány |
| Dolgozók száma | 45 000 fő |
|
|
|
| A(z) Magyar Köztársaság Rendőrsége weboldala | |
Magyarországon a rendőrség állami szinten, Magyar Köztársaság Rendőrsége néven működik, részben katonai elvek szerint tagozódik, a legtöbb szolgálati ág azonban már „civil” alapon szerveződik.
A Rendőrség 2006-ig a Belügyminisztérium alárendeltségében működött, 2006-tól 2010-ig felügyeletét – a 2008. január 1-jéig létező Határőrséggel együtt – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vette át. 2010-ben visszaállították a Belügyminisztériumot.
A Rendőrség országos szinten megyei főkapitányságokra tagozódik, ezek fogják össze a városi kapitányságok tevékenységét. Emellett országos hatáskörű szervei is léteznek, mint a Nemzeti Nyomozóiroda (FBI-mintára létrehozott bűnügyi rendőri szerv), a Köztársasági Őrezred (a közjogi méltóságokat és állami létesítményeket védő rendőri szerv), illetve a Készenléti Rendőrség (a nyugat-európai csendőrségekhez hasonló szerv).
A testület alapvető átszervezésére az 1990-es rendszerváltás után került sor, 1945–46-tól ugyanis a Belügyminisztérium keretei között egy szervezetbe tömörítve működött az akkori állambiztonsági szolgálatokkal.
2010-ben ismét átszervezésre került sor, a visszaállított BM keretein belül működik tovább az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH, volt NBH). Július elsején újabb szervezeti változást határozott el a Kormány: megkezdte a Terrorelhárítási Központ létrehozatalát a Magyar Rendőrség szervezetén belül. Az AH, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a 2011-ben létrehozandó Nemzeti Védelmi Szolgálat mind a belügyminiszter irányítása alá tartoznak.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] További rendészeti szervek
Magyarországon napjainkban rendészeti feladatokat lát el a Rendőrség mellett a Pénzügyminisztérium alá tartozó Vám- és Pénzügyőrség is, amelyet az új magyar Kormány 2011. január elsején összevon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, és az összevonás eredményeként létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)[2].
2008. január 1-jén a Határőrség, törvénymódosítás alapján beolvadt a Rendőrség szervezetébe, ingatlanait, járműveit és egyéb eszközeit a Rendőrségnek átadta. A Rendőrség szervezetén belül létrejött a Határrendészeti Főosztály, amely országos hatáskörrel szervezi és hajtja végre a migrációs szabályok és az okmánybiztonság elleni törvényszegések, bűncselekmények felderítését.
[szerkesztés] A Rendőrség felső vezetői
[szerkesztés] Országos szinten
- dr. Hatala József r. altábornagy – országos rendőrfőkapitány
- dr. Petőfi Attila r. vezérőrnagy – bűnügyi főigazgató, országos rendőrfőkapitány-helyettes
- dr. Halmosi Zsolt r. dandártábornok – rendészeti főigazgató, országos rendőrfőkapitány-helyettes
- Lajtár József r. vezérőrnagy – gazdasági főigazgató, országos rendőrfőkapitány-helyettes
- dr. Dobozi József r. vezérőrnagy – a Köztársasági Őrezred parancsnoka
- dr. Házi István r. vezérőrnagy – a Szervezett Bűnözés Elleni Központ vezetője
- dr. Balogh János r. dandártábornok – a Készenléti Rendőrség parancsnoka
- Csizner Zoltán r. ezredes – a Nemzeti Nyomozóiroda igazgatója
- Hajdu János r. dandártábornok – a Terrorelhárítási Központ főigazgatója
- dr. Bolcsik Zoltán r. dandártábornok – a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója
[szerkesztés] Budapesten
- dr. Tóth Tamás r. dandártábornok – Budapest rendőrfőkapitánya
- dr. Fülöp Valter r. ezredes – Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyettese
- dr. Markó Attila r. ezredes - Budapest rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese
[szerkesztés] Források
- ↑ HVG. „Beindult a rendvédelmi centralizáció”, HVG, 2010. szeptember 8. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 9.)
- ↑ NAV létrehozása

