Embargó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az embargó (a spanyol embargo szóból, ez pedig az embargar „megakadályozni, megállítani, feltartóztatni” igéből, amelynek végső forrása a népi latin *imbarricare „elbarikádozni”) a behajózás, elindulás tilalmát jelenti, átvitt értelemben valamilyen tervezett cselekedet megkezdésének a tiltását. Ilyen cselekedet lehet egy hír közlése, áruk, jellemző módon fegyverek és stratégiai cikkek szállítása, főleg nem baráti országba vagy rendeltetési helyre. A teljes gazdasági embargó alatt álló országok akár totális önellátásra, autarkiára is kényszerülhetnek.

Embargó alatti országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Afganisztáni tálibokENSZ embargó. 2004. július 7-én az ENSZ biztonsági tanácsának 1390-es és 1526-os határozatát kibővítette egy új szabály. Ennek értelmében az ENSZ feloldotta talibán repülőgépek külföldre repülési tilalmát, a talibán irányítás alá tartozó területekre repülést, és, a talibán kormányzat összeomlása következtében, a tálib külföldi irodák működtetését tiltó rendelkezéseket. A embargó azonban továbbra is befagyasztva tartja a tálibok, Oszáma bin Láden és az al-Káida pénzeszközeit, és továbbra is tiltja a velük kapcsolatos fegyverkereskedelmet.
  • Mianmar (Burma) – USA embargó. 1997. május 20-án az amerikai kormány embargót hirdetett Burma ellen, mivel szerinte az szélés körben és erőszakosan nyomta el a demokratikus ellenzéket. Az embargó amerikai cégek számára tiltja, hogy új befektetéseket hajtsanak végre Burma területén, illetve hogy részt vegyenek harmadik országok által kezdeményezett befektetési programokban.
  • Észak-KoreaUSA embargó. 1950-ben a koreai háború miatt lépett életbe. 2000. június 19. után az amerikai cégek, megfelelő engedélyeztetési procedúra után, szabadon exportálhatták termékeiket Észak-Koreába. Az észak-koreai termékek Amerikába való importálását azonban továbbra is tiltják.
  • IránUSA embargó – Bill Clinton elnök 1995. március 15-én léptette életbe az azóta is hatályban lévő embargót, amely szinte minden kereskedelmi kapcsolatot megtilt. Az embargó okaként Irán „terroristabarát” hozzáállását jelölték meg. Az embargó ellenére 2005 elején a Dick Cheney amerikai alelnök érdekeltségéhez tartozó Halliburton olajvállalat, egy külföldi leányvállalatán keresztül, feltárási munkálatokat végez a Pars földgázmezőn. Irán ellen az 1979-es túszdráma óta volt életben embargó, ám az 1995-ös szigorítás előtt ironikus módon évi 4 milliárd dolláros forgalommal az Egyesült Államok volt Irán legfontosabb kereskedelmi partnere, többek között az iráni nyers kőolajtermelés közel negyedét is az USA vásárolta fel. Az embargó értelmében bármiféle iráni árut tilos az Egyesült Államokba szállítani, kivéve a 100 dollár értéket meg nem haladó ajándéktárgyakat, élelmiszert és szőnyegeket.
  • Kínai, moldáviai és örményországi vállalkozásokUSA embargó. 2002. május 9-én az amerikai kormány több kínai, moldáviai és örményországi cég ellen hirdetett embargót, mivel ezek az embargó megkerülésével juttattak tiltott technológiát és berendezéseket Iránba. Az embargóval sújtott vállalatok nem adhatnak el termékeket az amerikai kormánynak, nem kaphatnak semmilyen amerikai támogatást, és a létező amerikai exportengedélyüket is visszavonták.
  • KubaUSA embargó. A kubai embargó fenntartásának vagy eltörlésének kérdése fontos szerepet játszik az amerikai belpolitikában. Az amerikai embargó 1960 óta van érvényben, hogy így kényszerítse ki Fidel Castro kubai elnök eltávolítását. 2004. október 28-án az ENSZ éves közgyűlése tizenharmadszorra szavazással ítélte el az embargót, 179 igen, 4 nem és egy tartózkodással.
  • Libéria – ENSZ. Az ENSZ új szabályozásai Libériával kapcsolatban 2004. június 17-én léptek életbe. Ezek a Libériában állomásozó ENSZ békefenntartók kivételével fegyverkereskedelmi tilalmat hirdetnek, befagyasztják a volt elnök, Charles Taylor, közeli családtagjai, kormányának vezető tisztviselői és más, az ENSZ által kijelöl személyek vagyonát, és betiltják a libériai származású nyersgyémánt, fatermékek és farönkök importálását.
  • RuandaENSZ embargó. Az 1994-ben kelt 918-as biztonsági tanács határozat értelmében az ENSZ tagállamai nem szállíthatnak fegyvereket Ruandába. Egy évvel később a 1011-es határozat engedélyt ad a ruandai kormány számára szállítandó fegyverekre, de a nem kormányzati szervezetek felé továbbra is tiltja a fegyverkereskedelmet.
  • Sierra LeoneENSZ embargó. 2000. július 5-én az ENSZ biztonsági tanácsa embargót hirdetett a Sierra Leonéből származó nyers gyémántokra, mivel úgy találta, hogy a lázadók irányítása alatti területekről származó gyémántcsempészet bevételeiből finanszírozzák a véres polgárháborút. 2001. december 19-én ezt az embargót a Sierra Leone-i kormány által eredetbizonyítvánnyal ellátott gyémántok számára feloldották, és 2003. június 5-ig meghosszabbították. Az 1998. január 28-án életbe lépett fegyverkereskedelmi embargó továbbra is hatályban van.
  • SzíriaUSA embargó. A rendelkezést Libanoni katonai jelenléte és a terrorizmust támogató kormány miatt hozták 2003-ban. Teljes kereskedelmi embargó, jelenleg is hatályban van
  • SzudánENSZ embargó. 2004. július 30-án az ENSZ biztonsági tanácsa az 1556-os határozatában fegyverkeresedelmi tilalmat rendelt el a nem kormányzati erők számára, többek között a nyugat-szudáni Dárfúr régióban aktív Janjaweed milícia számára.
  • SzudánUSA embargó. Egész országra vonatkozó teljes kereskedelmi embargó 1997 óta. Jelenleg is hatályban van.
  • ZimbabweUSA embargó. Részleges embargó 2003 óta, kifejezetten a farmfoglalástban részt vett kormánytagok ellen irányul, mivel többek között lefoglalja az Amerikában található vagyontárgyaikat. Jelenleg is hatályban van.

A közelmúltban feloldott embargók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • IrakUSA embargó. 1990. augusztus 2-án Irak bevonult Kuvaitba, és George H. W. Bush elnök kihirdette a 12722. számú elnöki rendeletét, amely értelmében teljes kereskedelmi embargó lépett életbe Irak ellen. Annak érdekében, hogy az embargót ne lehessen megkerülni, az embargó az iraki katonai irányítás alatt álló Kuvaitra is vonatkozott. Szaddám Huszein eltávolításával 2003. május 23. után feloldották az iraki kereskedelmi embargót, bár az iraki rezsimtől lefoglalt vagyontárgyakat nem szolgáltatták vissza.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]