Taktaharkány
| Taktaharkány | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Szerencsi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Varga László[1] | ||
| Irányítószám | 3922 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3757 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 96,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Taktaharkány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Taktaharkány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,09096°, k. h. 21,12802° | |||
| Taktaharkány weboldala | |||
Taktaharkány nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben, Tokajtól 15 km-re, Miskolctól 30 km-re, Szerencstől 10 km-re a Zempléni-hegység lábánál.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Taktaköz az Alföld peremi süllyedékterületek egyik legszebb részlete. Tájképileg a Bodrogköz folytatása, attól a tokaji Nagy-hegy választja el. A nagyközség neve összetett eredetű. Első tagja a Takta, a falu déli határában lévő folyótól ered, míg a Harkány, ősi, Árpád-kori Horkany személynévből származik. A település földesurai a XVIII. századtól kezdve a zsidó eredetű Harkányi bárók voltak, kik a környező földterületek tulajdonosai voltak az államosításig.
A kistáj névadója, a Takta Csobajnál ered, alig 6 km-re a Tiszától. A kb. 300 km²-es síksági táj a Szerencsi-dombvidéktől és a Harangodtól a Tiszáig terjed. Taktaharkány nagyközség e vidék egyik meghatározó települése. Belterülete 216 hektár, külterülete 3701 hektár nagyságú. Vasúton a Budapest-Miskolc-Sátoraljaújhely fővonalon, közúton a 3-as főútból elágazó 37-es műútról közelíthető meg.
Története [szerkesztés]
A Taktaköz mocsaras területe már a honfoglalás idején lakott volt. A települést először írásosan 1211-ben a Váradi Regestrumban említik, mint a szerencsi johanniták birtokát. A következő évszázadokban a falu több nemesi család kezébe kerül, egészen 1594-ig amikor Rákóczi Zsigmond lesz a földbirtokos. A Rákóczi-család tulajdonában marad egészen a a Rákóczi-szabadságharc bukásáig, amikor az Aspremont grófoké, később a Királyi Kamaráé lett. A falu szinte teljesen református lakossága számára 1793-ban kezdtek kőtemplomot építeni, melyet 1806-ban szenteltek fel és a mai napig áll. Az egykori Rákóczi-birtok nagy részét egy osztrák zsidó származású pénzember, Koppely Fülöp bérelte 1855-től 1945-ig. A család az uradalom alapján változtatta nevét Harkányira majd később bárói rangot nyertek. Taktaharkányban született Harkányi Frigyes későbbi kereskedelemügyi miniszter. Gyerekkorában egy évig a községhez tartozó jajhalmi uradalomban élt Gárdonyi Géza családjával.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom
- Szent István szobor
- Kopjafa
- Sírkőtár
- Első és második világháborús hősi halottak emlékműve
- Népi lakóház
- Zsidó temető
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Taktaharkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- id. Juhász Károly: Taktaharkány nagyközség története /1211-1993/
 |
Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
