Hejőszalonta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hejőszalonta
Hejőszalonta címere
Hejőszalonta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Tiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Anderkó József[1]
Irányítószám 3595
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 819 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 76,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hejőszalonta (Magyarország)
Hejőszalonta
Hejőszalonta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 26″, k. h. 20° 52′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 26″, k. h. 20° 52′ 34″
Hejőszalonta (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hejőszalonta
Hejőszalonta
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Hejőszalonta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolctól 16 kilométerre délre található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Zolunta személynév szláv eredetű, előzménye talán a lengyel Suleta (Sulimir - Sulislav) lehetett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hejőszalonta, Szalonta Árpád-kori település. Nevét 1214-ben említette oklevél Zolunta néven, mikor Boleszló váci püspök a Leleszi prépostságnak adományozta.

Előzménye, egy per leírása szerint Szalonta Imre király idején (1196-1204) már szabad vásáros hely (cum libero foro) volt, ahol a lakosság az Oroszországból jövő kereskedőktől elvette árujukat, ebből per, tüzesvaspróba keletkezett, ami a kereskedőket „igazolta” és elégtételként megkapták a várost, amit aztán 82 márkáért eladtak Boleszló váci püspöknek.

1275-ben az egri püspök visszaadta a káptalannak a tatárjárás után faluvá zsugorodott település dézsmáját; a falu közben az Ákos nemzetségbeli Ernye bánnak és utódainak birtoka lett, majd más falvakkal együtt Károly Róbert király ezt is Debreceni Dózsa erdélyi vajdának ajándékozta, akinek utód nélküli halála után újból a királyra szállt vissza.

A 15. században több család is birtokos volt itt, többek között a Pósacsécsi, Pósa, Pósafalvi Szőke családok.

1506-ban a Szalontai család egyik tagja Borsod vármegye alispánja volt.

1520-ban vattai Szennyes András és Holzmann István voltak Szalonta birtokosai.

1906-ban készült el Miskolcot Mezőcsáttal összekötő vasútvonal, melynek a falu mellett megállója volt, itt 2007. március 3-án este ment el az utolsó személyvonat.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hejőkeresztúr (3 km), Hejőpapi (5 km), Szakáld (3 km), a legközelebbi város: Nyékládháza (9 km).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lehoczky Alfréd: Hétszáz év a Bükk és a Tisza táján (Miskolc 2000) ISBN 963 9280 12 7

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hejőszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]