Bánkút (Nagyvisnyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48° 05′ 56″, k. h. 20° 29′ 20″

Bánkút
Közigazgatás
Település Nagyvisnyó
Irányítószám 3517
Népesség
Teljes népesség 0 fő (2009) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 780-930 m
Távolság a központtól 21 km
Elhelyezkedése
Bánkút  (Heves megye)
Bánkút
Bánkút
Pozíció Heves megye térképén
é. sz. 48° 05′ 56″, k. h. 20° 29′ 20″

Bánkút a Bükk-fennsík keleti részén fekvő síközpont, amely a hegység második legmagasabb pontja, a Bálvány (956 tszf.) alatt található, közigazgatásilag Nagyvisnyóhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bükk-fennsík északi részén található, 780-956 tengerszint feletti magasságban. Bánkút nem alkot zárt települést, állandó lakosa nincs. Nevét a Bán-patak forrásáról kapta. Közigazgatásilag Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye határán fekszik. Ezért elsődlegesen a Bélapátfalvai, és nem a Miskolci kistérséghez tartozik.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton Miskolc-Ómassa, illetve Mályinka felől közelíthető meg. A Bükki Erdőgazdaság által használt utak engedélykötelesek. Télen a miskolci MVK Zrt. külön síbuszokat szokott indítani. Valamikor a Szilvásváradi Erdei Vasút egyik vonala is elért idáig, de felszedték az 1970-es években.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 áprilisában Pallavicini Alfonz Károly őrgróf 1045 négyszögöl területet menedékház építésének céljára 25 évi használatra átengedett a Diósgyőri Egyesületnek a bánkúti turistaház megépítésére, ami 33 000 pengőbe került, úgy, hogy Pallavicini építőanyaggal és fuvarral, a vasgyár építőanyaggal segítette az építkezést. Ennek eredményeként a házat 1930. október 26-án használatba vették, 1931 pünkösd vasárnapján pedig ünnepélyesen felavatták. A második világháború után a turistaházat bezárták, ezt követően követően a Bánkút Síklub vette át a területgazda szerepét, és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei sporthivatalok mellett mozgósította idegenforgalma koordinátorát, a Mátra-Bükki Intéző Bizottságot is fejlesztési céljainak elérése érdekében. Az összefogás eredményeként megépültek a sífelvonók, a Mályinkát és Bánkutat összekötő út, megoldódott a télisport-létesítmények energia-és ivóvíz ellátása, valamint csatornázása és szennyvíztisztítása is. A mályinkai út megépülése lehetővé tette a Bükki Nemzeti Park védett területeinek elkerülését.

Az 2000-es évek elejéig a magyar télisport fellegvárának számított, de utána a fejlesztések elmaradása és a nemzeti park szigorú rendeletei miatt, nem tudta tovább ezt a szerepkört betölteni. A hóágyúzás hiánya és a gyenge téli szezonok miatt a többi, jobban felszerelt magyarországi síterep elhúzott Bánkút mellett.

A 2000-es évek elején a Magyar Honvédség a Felső-Borovnyák ráadásul a csúcsra épített egy 3D-s NATO-lokátort.

A sípályák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területen nyolc sípálya található, amiket 7 felvonó szolgál ki. A felvonók tolókarosak és tárcsásak. Négy pályán esti sízésre is lehetőség van. A legnagyobb besíelhető szintkülönbség 170 méter, míg a leghosszabb pálya 1300 méteres. Összesen kb. 3 km-nyi sípályán lehet sízni.

A pályák közül négy kék, két-két piros és fekete jelzésű van. A síterep 780-930 tengerszint feletti magasságon terül el.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bánkút síközpont, www.sielok.hu

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]