Rozsnyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rozsnyó (Rožnava)
Bskaly 6.jpg
Rozsnyó címere
Rozsnyó címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1291
Polgármester Burdiga Pál
Irányítószám 048 01
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 19 706 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 432 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 306 m
Terület 45,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rozsnyó (Szlovákia)
Rozsnyó
Rozsnyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 40″, k. h. 20° 32′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 40″, k. h. 20° 32′ 00″
Rozsnyó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, római katolikus püspöki székhely.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 55 km-re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói-medencében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a német Rosenauból származik, ami rózsaligetet jelent.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városháza
Ferences templom
Tűztorony

Területe már az őskorban lakott hely volt, ahol megtalálták az újkőkor, a bronzkor és a vaskor emlékeit is. A bányászvárost német telepesek alapították a 13. században. Oklevél először 1291-ben említi „Rosnaubana” néven, ebben III. Endre király Ladomér esztergomi érseknek adományozta a várost. 1320-ban „Rosnobana”, 1323-ban „Rusnobana”, 1391-ben „Rosnowbanya”, 1525-ben „Rosnauia” alakban említik a korabeli források. 1340-ben városi kiváltságokat kapott. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben, majd 1496-ban II. Ulászló is újból megerősíti a város szabadalmait. 1440-es években a husziták foglalták el, és a mai temető helyén várat építettek. A várat 1452-ben Hunyadi János elfoglalta. 1454-től a Rozgonyiaké, akik helyre akarták állítani, de többé nem épült fel. A 16. században a város protestáns hitre tért. A védművek nélküli várost a török többször rabolta ki és égette fel. 1566-ban, amikor a császáriak Krasznahorkáról elmenekültek, a törökök a közeli Rozsnyóval is éreztették haragjukat. 1584-ben ismét megrohanták a várost és az evangélikus lelkészt a feleségével együtt magukkal hurcolták. 1584-ben ismét dúltak a városban, sok kárt okozva és a békés polgárokat háborgatva. 1645-ben jezsuiták telepedtek itt meg. 1685. február 15-én itt szenvedett vereséget Thököly Imre Doria császári ezredestől. Rákóczi sokat tartózkodott itt.

1707. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1706-ban II. Rákóczi Ferenc Rozsnyóról kormányozta a fennhatósága alatt lévő országrészeket, rezidenciája a Nehrer-házban volt. Január 22-én itt döntöttek a Habsburgokat trónfosztó ónodi országgyűlés összehívásáról. 1710-ben a várost pestis, 1776-ban tűzvész pusztította. 1828-ban 751 házában 6008 lakos élt. 1776-tól római katolikus püspöki székhely, 1876-tól rendezett tanácsú szabadalmas püspöki bányaváros. A vasipar a 19. században is az ország legjelentősebb iparvidékei közé emelte.

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye volt. 1919. június 10-én a magyar Tanácsköztársaság hadserege átmenetileg visszafoglalta Csehszlovákiától. 1938 és 1945 között az első bécsi döntés értelmében újra Magyarországhoz tartozott. A területet átvevő magyar hadsereg ünnepélyes fogadtatásának előkészületei 1938. november 7-én, a város nemzetiszínű zászló- és virágdíszbe öltöztetésével valamint a diadalkapu ácsolásával kezdődtek. A csehszlovák csendőrség november 8-án, a délelőtti órákban hagyta el laktanyáját, s vonult ki a városból. Az első világháború utáni években eltávolított Kossuth-szobor talapzatára helyezett Milan Rastislav Štefánik szobrot a szlovák hatóságok teherautóra rakták és elszállították, a laktanyát, a közhivatalokat kiürítették, a vasúti kocsikat, mozdonyokat elvitték. A miskolci 7. dandár parancsnoka, Littay-Lichtenecker András altábornagy 1938. november 8-án délután fél kettőkor vonult be katonaságával a városba. A főtéren megtartott bevonulási ünnepségen 6-8000 fős tömeg ünnepelt késő estig.[2][3] A talapzatára visszaállított Kossuth-szobrot 1939 nyarán avatták fel[4].

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 6565 lakosából 5886 magyar, 406 szlovák és 159 német volt.

2001-ben 19 261 lakosából szlovák 70,1%, magyar 26,8%, roma 1,6%, cseh 0,7% volt.

2011-ben 19 706 lakosából 11 816 szlovák és 3909 magyar volt. volt. Rozsnyóbánya és Sajóháza tartozik hozzá.

Budavirág Néptáncegyüttes - 2013

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi ércbányászat a távoli múltban gyökerezik. Hegyeiben vasat, aranyat és más érceket bányásztak, vasbányája ma már nem működik.

Egyházi események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rozsnyón tartott szentmisét 2003 szeptemberében több mint százezer ember előtt szlovákiai látogatásán II. János Pál pápa. A pápa magyarul is megszólalt, beszédének elejét a helyi magyar közösséghez intézte, amely – mint mondta – „oly nagy számban él e területeken és integráns részét képezi ennek az egyházmegyének”. A mise végén az abortusz elleni kampányban résztvevő várhosszúréti magyar sziámi ikrek személyesen adhatták át a pápának ajándékaikat. A pápa megáldotta az épülő templomok alapköveit, köztük a restei templomét, illetve a rozsnyói katolikus alapiskola emléktábláját is. [1]
  • Rozsnyó új megyés püspöke, Vladimír Filo, 2009 januárjában került beiktatásra.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Diák-templomot 1650-ben Lippay György érsek építtette barokk stílusban, tűztornya a toronyórával a város szimbóluma lett. Azért Diák-templom a neve, mert templomot a 19. század elején a gimnáziumot is fenntartó premontreiek kapták meg.
  • A Szűz Mária Mennybevétele tiszteletére szentelt székesegyház a 14. század elején épült gótikus stílusban. Többször átépítették. Egyik oltárképe 1511-ből való.
  • A püspöki palota eredetileg a jezsuiták székházának épült, mai copf formáját 1777-ben átépítésekor kapta. A rozsnyói püspökséget 1776-ban alapította Mária Terézia.
  • A ferencesek temploma és kolostora 1733-ban épült barokk stílusban.
  • Evangélikus temploma 1784 és 1786 között épült torony nélkül.
  • A városháza 1810-ben épített empire stílusú épület.
  • Reneszánsz stílusban épített, 38 m magas őrtornya a 17. század közepéről származik. Miután 1766-ban tűzvész pusztította, tetőrészét barokk stílusban újjáépítették.
  • Közelében van a Magdolna-forrás, melynek középkori kápolnája búcsújáróhely.
  • A városnak bányamúzeuma is van.
  • Négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér Szlovákiában.
  • Dobsinszky Pál emléktábla a róla elnevezett könyvtár homlokzatán. Egy másik Dobsinszky–emléktábla az egykori nyomda épületén található a főtéren. Itt nyomtatták ki az író szlovák népmese–gyűjteményét 1858-ban. Mindkét emléktáblát 2008 októberében avatták fel.[5]
  • Andrássy Franciska grófné (1838–1902), az özvegyek, árvák jóságos szívű támogatójának szobra a főtéren. A szobrot 1905. október 29-én avatták fel. 1973-ban helyére egy partizán–emlékművet helyeztek. A szobrot 1993-ban állították vissza eredeti helyére.[6]
  • Pavol Jozef Šafárik mellszobra. Štefan Michalko szobrászművész alkotását 2008 októberében avatták fel.
  • Tököly Gábor 2003-ban megjelent Rozsnyó könyve című válogatáskötete 44 szerző a városhoz kötődő 58 irodalmi szemelvényét tartalmazza.
  • Vásárát szeptemberben rendezik meg.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • M. Čurný 2013: Nové nálezy na východnom Slovensku. AVANS 2009, 81.
  • Kovács Ágnes: Rozsnyó (Madách-Posonium, Pozsony, 2008)
  • 2005 Rozsnyói Kalendárium 2006
  • 1995 Rozsnyói Kalendárium 1996
  • Nyíresi-Tichy Kálmán 1942: A rozsnyói nemesség testületi szabályai és tagnévsora 1846-ból. Uj Magyar Museum I/1, 139-146.
  • Alt János 1939: Rozsnyói túrák és séták.
  • 1931 A Rozsnyói Társalgási Egylet százéves jubileuma. Prágai Magyar Hírlap X/295, 4 (december 30.)
  • Magyar Országos Levéltár 1715. évi országos összeírás. Oldalszám:206,207,208,209,210,211,212,213, 214,215,216,217,256,257,272,273.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsnyó témájú médiaállományokat.