Rozsnyó

Rozsnyó (Rožnava)
Rozsnyó címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Turisztikai régió	Gömör
Rang	község
Első írásos említés	1291
Polgármester	Dr. Vladislav Laciak
Irányítószám	048 01
Körzethívószám	058
Népesség
Teljes népesség	19 706 fő (2011) +/-
Népsűrűség	432 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	306 m
Terület	45,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rozsnyó Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 40″, k. h. 20° 32′ 0″48.6611111111, 20.5333333333
Rozsnyó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, püspöki székhely. 2011-ben 19 706 lakosából 11 816 szlovák és 3909 magyar volt. volt. Rozsnyóbánya és Sajóháza tartozik hozzá.

Fekvése

Kassától 55 km-re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói-medencében fekszik.

Nevének eredete

Neve a német Rosenauból származik, ami rózsaligetet jelent.

Története

Városháza

Ferences templom

Tűztorony

Területe az őskorban lakott hely volt, ahol megtalálták az újkőkor, a bronzkor és a vaskor emlékeit is. A bányászvárost német telepesek alapították a 13. században. Oklevél először 1291-ben említi „Rosnaubana” néven, ebben III. Endre király Ladomér esztergomi érseknek adományozta a várost. 1320-ban „Rosnobana”, 1323-ban „Rusnobana”, 1391-ben „Rosnowbanya”, 1525-ben „Rosnauia” alakban említik a korabeli források. 1340-ben városi kiváltságokat kapott. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben, majd 1496-ban II. Ulászló is újból megerősíti a város szabadalmait. 1440-es években a husziták foglalták el, és a mai temető helyén várat építettek. A várat 1452-ben Hunyadi János elfoglalta. 1454-től a Rozgonyiaké, akik helyre akarták állítani, de többé nem épült fel. A 16. században a város protestáns hitre tért. A védművek nélküli várost a török többször rabolta ki és égette fel. 1566-ban, amikor a császáriak Krasznahorkáról elmenekültek, a törökök a közeli Rozsnyóval is éreztették haragjukat. 1584-ben ismét megrohanták a várost és az evangélikus lelkészt a feleségével együtt magukkal hurcolták. 1584-ben ismét dúltak a városban, sok kárt okozva és a békés polgárokat háborgatva. 1645-ben jezsuiták telepedtek itt meg. 1685. február 15-én itt szenvedett vereséget Thököly Imre Doria császári ezredestől. Rákóczi sokat tartózkodott itt.

1707. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1706-ban II. Rákóczi Ferenc Rozsnyóról kormányozta a fennhatósága alatt lévő országrészeket, rezidenciája a Nehrer-házban volt. Január 22-én itt döntöttek a Habsburgokat trónfosztó ónodi országgyűlés összehívásáról. 1710-ben a várost pestis, 1776-ban tűzvész pusztította. 1828-ban 751 házában 6008 lakos élt. 1776-tól római katolikus püspöki székhely, 1876-tól rendezett tanácsú szabadalmas püspöki bányaváros. A vasipar a 19. században is az ország legjelentősebb iparvidékei közé emelte. 1910-ben 6565 lakosából 5886 magyar, 406 szlovák és 159 német volt.

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye volt. 1919. június 10-én a magyar Tanácsköztársaság hadserege átmenetileg visszafoglalta Csehszlovákiától. 1938 és 1945 között az első bécsi döntés értelmében újra Magyarországhoz tartozott. A területet átvevő magyar hadsereg ünnepélyes fogadtatásának előkészületei 1938. november 7-én, a város nemzetiszínű zászló- és virágdíszbe öltöztetésével valamint a diadalkapu ácsolásával kezdődtek. A csehszlovák csendőrség november 8-án, a délelőtti órákban hagyta el laktanyáját, s vonult ki a városból. Az első világháború utáni években eltávolított Kossuth-szobor talapzatára helyezett Milan Rastislav Štefánik szobrot a szlovák hatóságok teherautóra rakták és elszállították, a laktanyát, a közhivatalokat kiürítették, a vasúti kocsikat, mozdonyokat elvitték. A miskolci 7. dandár parancsnoka, Littay-Lichtenecker András altábornagy 1938. november 8-án délután fél kettőkor vonult be katonaságával a városba. A főtéren megtartott bevonulási ünnepségen 6-8000 fős tömeg ünnepelt késő estig. A talapzatára visszaállított Kossuth-szobrot 1939 nyarán avatták fel.

2001-ben 19 261 lakosából szlovák 70,1%, magyar 26,8%, roma 1,6%, cseh 0,7% volt.

Gazdaság

A helyi ércbányászat a távoli múltban gyökerezik. Hegyeiben vasat, aranyat és más érceket bányásztak, vasbányája ma már nem működik.

Egyházak

• Rozsnyón tartott szentmisét 2003 szeptemberében több mint százezer ember előtt szlovákiai látogatásán II. János Pál pápa. A pápa magyarul is megszólalt, beszédének elejét a helyi magyar közösséghez intézte, amely – mint mondta – „oly nagy számban él e területeken és integráns részét képezi ennek az egyházmegyének”. A mise végén az abortusz elleni kampányban résztvevő várhosszúréti magyar sziámi ikrek személyesen adhatták át a pápának ajándékaikat. A pápa megáldotta az épülő templomok alapköveit, köztük a restei templomét, illetve a rozsnyói katolikus alapiskola emléktábláját is. [1]
• Rozsnyó új megyés püspöke, Vladimír Filo, 2009 januárjában került beiktatásra.

Nevezetességei

• A Diák-templomot 1650-ben Lippay György érsek építtette barokk stílusban, tűztornya a toronyórával a város szimbóluma lett. Azért Diák-templom a neve, mert templomot a 19. század elején a gimnáziumot is fenntartó premontreiek kapták meg.
• A Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelt székesegyház a 14. század elején épült gótikus stílusban. Többször átépítették. Egyik oltárképe 1511-ből való.
• A püspöki palota eredetileg a jezsuiták székházának épült, mai copf formáját 1777-ben átépítésekor kapta. A rozsnyói püspökséget 1776-ban alapította Mária Terézia.
• A ferencesek temploma és kolostora 1733-ban épült barokk stílusban.
• Evangélikus temploma 1784 és 1786 között épült torony nélkül.
• A városháza 1810-ben épített empire stílusú épület.
• Reneszánsz stílusban épített, 38 m magas őrtornya a 17. század közepéről származik. Miután 1766-ban tűzvész pusztította, tetőrészét barokk stílusban újjáépítették.
• Közelében van a Magdolna-forrás, melynek középkori kápolnája búcsújáróhely.
• A városnak bányamúzeuma is van.
• Négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér Szlovákiában.
• Dobsinszky Pál emléktábla a róla elnevezett könyvtár homlokzatán. Egy másik Dobsinszky–emléktábla az egykori nyomda épületén található a főtéren. Itt nyomtatták ki az író szlovák népmese–gyűjteményét 1858-ban. Mindkét emléktáblát 2008 októberében avatták fel.
• Andrássy Francisca grófné (1838–1902), az özvegyek, árvák jóságos szívű támogatójának szobra a főtéren. A szobrot 1905. október 29-én avatták fel. 1973-ban helyére egy partizán–emlékművet helyeztek. A szobrot 1993-ban állították vissza eredeti helyére.
• Pavol Jozef Šafárik mellszobra. Štefan Michalko szobrászművész alkotását 2008 októberében avatták fel.
• Tököly Gábor 2003-ban megjelent Rozsnyó könyve című válogatáskötete 44 szerző a városhoz kötődő 58 irodalmi szemelvényét tartalmazza.
• Vásárát szeptemberben rendezik meg.

Híres emberek

Kossuth Lajos szobra

• Itt született 1770. június 29-én Magda Pál író.
• Itt született 1796. november 5-én Hollók Imre történész, író.
• Itt hunyt el 1816. január 28-án Császár Endre jogtudós, író.
• Itt született 1823. március 11-én Pákh Albert író.
• Itt született 1829. május 6-én Máltás Hugó építész
• Itt született 1879-ben Tichy Gyula és 1888-ban Tichy Kálmán festőtestvérpár.
• Itt tanult, élt és dolgozott Arany Adalbert László (1909-1967) nyelvész, múzeumigazgató.
• Itt született 1932-ben Stollmann András zoológus, ornitológus.
• Itt született 1952-ben Tököly Gábor régész, a gömöri műemlékvédelem kiemelkedő egyénisége.
• Zabka Márton (1785-1864) rozsnyói kanonok itt született, közel negyedszázadig itt élt, majd itt is hunyt el.

Testvértelepülései

• Szerencs, Magyarország (1991. december 18. óta)
• Budapest V. kerülete, Magyarország (1997. március 27. óta)
• Glarus, Svájc (1998. május 22. óta)
• Český Těšín, Csehország (2001. február 2. óta)
• Cieszyn, Lengyelország (2001. június 7. óta)
• Topolya, Szerbia (2006. február 3. óta)

Források

• Kovács Ágnes: Rozsnyó (Madách-Posonium, Pozsony, 2008)
• Magyar Országos Levéltár 1715. évi országos összeírás. Oldalszám:206,207,208,209,210,211,212,213, 214,215,216,217,256,257,272,273.

További információk

• Rozsnyó város hivatalos honlapja
• Rozsnyó.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Rozsnyó és környéke
• Rozsnyói Polgár Info – Független hírportál
• Rozsnyó látnivalói és története magyarul
• E-obce.sk