Koháryháza
| Koháryháza (Pohorelá) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Breznóbányai | ||
| Turisztikai régió | Felső-Garammente | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1612 | ||
| Polgármester | Jozef Kalman | ||
| Irányítószám | 976 69 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2354 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 724 m | ||
| Terület | 46,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Koháryháza
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48° 51′ 40″, k. h. 20° 01′ 00″ | |||
| Koháryháza weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Koháryháza (szlovákul Pohorelá) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásában. 2011-ben 2354 lakosából 2280 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Breznóbányától 30 km-re keletre a Garam jobb partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
A szlovák Pohorelá kiégettet jelent, később Garamkohó lett a neve, de 1907-ben egykori birtokosairól (Koháry család) a Koháryháza nevet kapta.
Története [szerkesztés]
A falu a 17. század elején a vlach jog alapján keletkezett a Széchy család birtokán. Első lakói pásztorok, favágók voltak. Első írásos említése 1612-ből származik „Pohorela” néven, a murányi váruradalomhoz tartozott. Lakói állattartással, faárukészítéssel, zsindelykészítéssel, a 18. századtól bányászattal foglalkoztak. Első fatemplomát 1660-ban Wesselényi Ferenc Murány ura építtette, ez a templom 1742-ben leégett. A mai templom 1768-ra épült fel. Egyházi iskolája 1669-től működött. A 18. században területén vasércet bányásztak. Itt volt a Coburg hercegi hitbizomány bányáinak igazgatási központja és egyik vasgyára. 1804-ben 1489 lakosa volt. 1828-ban 151 házában 1942 lakosa élt. A hozzá tartozó Pohorela Masa falunak 1828-ban 219 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Pohorella, tót falu, Gömör vmegyében, a Garan völgyében, Murányhoz északra 3 órányira: 2343 kath. lak. – Paroch. templommal. Az éghajlat itt zordon, hideg; a föld kevés, sovány; hanem a havasokon sok legelő van, s azért juhot, szarvasmarhát szépet nevelnek; fenyőszálakat, deszkát stb. csinálnak; az itt levő két vashámorban, hol öntött vas is készül, szinte pénzt kereshetnek. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó." [1]
1910-ben 2807 lakosából 2570 szlovák és 216 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott. A második világháború idején környékén élénk partizán tevékenység folyt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A faluban kétemeletes klasszicista Coburg-kastély van.
- Római katolikus temploma 1768-ban épült, 1660-ban faragott oltárát Murány várából hozták.
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
