Likér
Likér (szlovákul Likier) 1960 óta Nyustya városrésze, korábban önálló község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2001-ben Nyustya 7557 lakosából 7037 szlovák volt.[1]
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nyustya központjától 1 km-re délre a Rima jobb partján fekszik.
Egyike Nyustya öt városrészének, 9,37 km²-es (1921-ben) területét azonban a Nyustyai kataszterhez csatolták.
Története [szerkesztés]
1438-ban említik először, Ajnácskő várának tartozéka volt. Története során több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 25 házában 279 lakos élt.
Vályi András szerint "LIKÉR. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai Karants, Berényi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Nyustához közel, és Rima Brezóhoz is, mellynek filiája, legelõje elég, fája van, piatzozása Rimaszombatban közel, határjában vas hamor van, melyben öntött nyers vas kovátsoltatik, földgye soványas." [2]
Fényes Elek szerint "Likér, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Nusztya és Rima-Brezó közt: 15 kath., 264 evang. lak. Kövér rétek; 2 vashámor. Szép erdõ. F. u. b. Lusinczky. Ut. p. Rimaszombat. " [3]
1910-ben 1004, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
1921-ben 879 lakosa volt, melyből 633 szlovák, 168 magyar nemzetiségű volt[4].
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma.
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
