Felsőrás

Felsőrás (Rašice)

Református templom

Felsőrás címere

Felsőrás zászlaja

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Besztercebányai

Járás

Nagyrőcei

Rang

község

Első írásos említés

1266

Polgármester

Miklós Aladár

Népesség

Teljes népesség

123 fő (2011)^[1] +/-

Népsűrűség

13 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

211 m

Terület

9,11 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Felsőrás

Pozíció Szlovákia térképén

Koordináták: é. sz. 48° 28′ 20″, k. h. 20° 14′ 20″

é. sz. 48° 28′ 20″, k. h. 20° 14′ 20″

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőrás (szlovákul Rašice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. Alsó- és Felsőrás egyesítése. 2011-ben 123 lakosából 115 magyar, 6 szlovák és 2 roma volt.

Fekvése [szerkesztés]

Tornaljától 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története [szerkesztés]

A település előzményei a 11.-12. századra nyúlnak vissza. 1266-ban Raas néven említik először, ekkor a sajógömöri váruradalomhoz tartozott. 1294-ben "Raz" volt a neve. 1334-ben már két külön falurészből állt a település, mivel az írásokban Kétrásként szerepel. Egyházáról 1409-ben tesznek először említést. 1479-ben már külön faluként említik Alsó- és Felsőrás néven. A két falu lakói a 16. században reformátusok lettek. 1549-ben a Bebek család birtoka volt, melynek 8 portával adózott. Alsórás a török időkben elpusztult, de később újratelepült. 1773-ban 24 család élt itt. 1828-ban 36 háza és 279 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Felsõ Rás, vagy Rusztás Rás. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Alsó Vályhoz közel, Sankfalvához sem meszsze, mellynek filiája; földgye termékeny, piatzozása két mértföldnyire, legelõje elég, fája van mind a’ kétféle, keresettye só alatt, és szõlõmunkából, második osztálybéli." ^[2]

Fényes Elek szerint "Felsõ-Rás, magyar falu, Gömör vmegyében, alulról Lõkösháza helységgel határos, völgyben fekszik. Van a reform. templomjuk; lelkek száma 235, ezek közül férfi 115, asszony 120, mindnyájan magyarok. Van benne 6 6/8 urbéri, 7 1/8 majorsági, 12 urbéri zsellér, 360 holdnyi erdõje, a lakosok hajdan a gyümölcs tenyésztésnek nagy kedvelõi voltak; most már nem annyira, szántófölde búza, gabona termesztésre alkalmas, rétje nem a legjobb takarmányt termi. Földesura 2/3 részben a Draskóczi Sámuel, 1/3-ban Hevesi testvérek. Az egész helységet adófizetõ nép lakja. Ut. p. Tornalja. " ^[3]

1910-ben 283, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Ezután Vyšné Rášovo, illetve Horný Ráš volt a hivatalos neve, melyet 1927-től Rašice alakra változtattak. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 140 lakosából 132 magyar volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Református temploma 1306-ban épült, 1791-ben klasszicista stílusban építették át legutóbb 1991-ben renoválták.
Klasszicista kúriája a 18. század végén épült.