Felsőrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőrás (Rašice)
Felsőrás12.JPG
Református templom
Felsőrás címere
Felsőrás címere
Felsőrás zászlaja
Felsőrás zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Miklós Aladár
Népesség
Teljes népesség 123 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 211 m
Terület 9,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőrás  (Szlovákia)
Felsőrás
Felsőrás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 20″, k. h. 20° 14′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 20″, k. h. 20° 14′ 20″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőrás (szlovákul Rašice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. Alsó- és Felsőrás egyesítése nyomán jött létre. 2011-ben 123 lakosából 115 magyar, 6 szlovák és 2 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tornaljától 9 kilométerre északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település előzményei a 11.-12. századra nyúlnak vissza. 1266-ban Raas néven említik először, ekkor a sajógömöri váruradalomhoz tartozott. 1294-ben "Raz" volt a neve. 1334-ben már két külön falurészből állt a település, mivel az írásokban Kétrásként szerepel. Egyházáról 1409-ben tesznek először említést. 1479-ben már külön faluként említik Alsó- és Felsőrás néven. A két falu lakói a 16. században reformátusok lettek. 1549-ben a Bebek család birtoka volt, melynek 8 portával adózott. Alsórás a török időkben elpusztult, de később újratelepült. 1773-ban 24 család élt itt. 1828-ban 36 háza és 279 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Felső Rás, vagy Rusztás Rás. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Alsó Vályhoz közel, Sankfalvához sem meszsze, mellynek filiája; földgye termékeny, piatzozása két mértföldnyire, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, keresettye só alatt, és szőlőmunkából, második osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Felső-Rás, magyar falu, Gömör vmegyében, alulról Lőkösháza helységgel határos, völgyben fekszik. Van a reform. templomjuk; lelkek száma 235, ezek közül férfi 115, asszony 120, mindnyájan magyarok. Van benne 6 6/8 urbéri, 7 1/8 majorsági, 12 urbéri zsellér, 360 holdnyi erdője, a lakosok hajdan a gyümölcs tenyésztésnek nagy kedvelői voltak; most már nem annyira, szántófölde búza, gabona termesztésre alkalmas, rétje nem a legjobb takarmányt termi. Földesura 2/3 részben a Draskóczi Sámuel, 1/3-ban Hevesi testvérek. Az egész helységet adófizető nép lakja. Ut. p. Tornalja. " [3]

1910-ben 283, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Ezután Vyšné Rášovo, illetve Horný Ráš volt a hivatalos neve, melyet 1927-től Rašice alakra változtattak. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 140 lakosából 132 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A református templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrás témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]