Rimaszabadi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rimaszabadi (Lehota nad Rimavicou)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1274
Polgármester Ivan Antal
Irányítószám 980 53
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 283 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 270 m
Terület 30,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rimaszabadi (Szlovákia)
Rimaszabadi
Rimaszabadi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 45″, k. h. 19° 54′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 45″, k. h. 19° 54′ 20″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimaszabadi (1899-ig Rima-Lehota, szlovákul: Lehota nad Rimavicou) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban, Rimaszombattól 17 km-re északra. 2011-ben 283 lakosából 261 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rimaszabadi a Rimavica-patak völgyében fekszik, 270 méteres tengerszint feletti magasságban.

Keletről Rimazsaluzsány, északkeletről Rimabánya és rövid szakaszon Nyustya, északnyugatról Rimakokova, délkeletről Csehberek és Telep, délről pedig Kecege községekkel határos. Délnyugati határa egyben a Rimaszombati és a Poltári járás határa.

A község 30,0662 km²-es területe két kataszteri területre oszlik[2]:

  • Rimaszabadi (Rimavská Lehota) - 19,3311 km²
  • Rimóca (Rimavica) - 10,7351 km²

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1274-ben "Rymouch" alakban említik először. 1298-ban "Rymocha" néven szerepel. Első említése egy birtokvitával kapcsolatban történt, mely János kalocsai érsek és a Hont-Pázmány nembeli Miklós között zajlott. A falu a 14. században Ajnácskő várának uradalmához tartozott. A 15. században ráhói nemeseké volt, később több birtokosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, bognármesterséggel foglalkoztak. 1805-ben 37 házában 272 lakosa volt. 1828-ban 24 házában 169 lakos élt. A 19. században területén vasgyár működött. 1863-ban egy tűzvészben az egész falu leégett.

Vályi András szerint " Rima Lehota. Tót falu Hont Várm. földes Urai több Urak, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Rima Bányának szomszédságában, mellynek filiája, legelője, fája elég, kaszállója kevés, piatzozása Rimaszombatban, a’ lakosok többnyire szántó vető, kerék, rotska, és dézsa tsinálók, földgye hegyes, és vad vizes." [3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában "Rimalehota, rimamenti tót kisközség, 53 házzal és 308 ág. h. ev. lakossal. Hajdan Ajnácskővár tartozéka volt. Későbbi birtokosai a Ruthényi és a Kende családok voltak. Most a rimamurány-salgótartjáni vasmű r.-t.-nak van itt nagyobb birtoka. Lakosai azelőtt kitűnő faeszközöket készítettek és közülök sokan ma is faabroncs- és seprőkészítéssel foglalkoznak. 1863-ban az egész község leégett. Az ág. h. ev. templom 1852-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimabánya. Ide tartoznak Farkasvölgy és Zapacs telep." [4]

1910-ben 303, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

1957-ben Rimaszabadihoz csatolták a korábban önálló Rimóca (Rimavica) községet.

2001-ben 333 lakosából 322 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Evangélikus temploma 1796-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. A Szlovák Köztársaság kataszeteri jegyzéke
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.