Rimapálfala
| Rimapálfala (Pavlovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1431 |
| Polgármester | Vojtech Menyhárt |
| Irányítószám | 980 01 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 379 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 54 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 188 m |
| Terület | 7,07 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Rimapálfala
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 19′ 40″, k. h. 20° 05′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Rimapálfala (más néven Rimapálfalva, szlovákul Pavlovce) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában, Rimaszombattól 8 km-re délkeletre a Rima bal partján. 2011-ben 379 lakosából 293 magyar, 48 szlovák és 26 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A települést 1431-ben "Palfalwa" alakban említik először. A Jánosy család birtoka volt 17 portával. 1556-ban elpusztította a török és lakói egészen 1683-ig a töröknek adóztak. Ekkor a lengyel-litván hadak ismét elpusztították a falut és 1730-ig pusztaság volt. 1773-ban 17 jobbágy és 4 zsellércsalád élt itt. 1828-ban 41 házában 345 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "PÁLFALVA. Paulovavész. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Feledhez nem meszsze, mellynek filiája, Rima vizéhez közel, földgyének 1/6 része sovány, a’ többi közép termékenységû, hasznos piatza nem meszsze, legelõje, és tüzre való fája elég van, szõllõmunkából is van keresettyek, gyümöltsös, és káposztás kertyeik jók, elsõ osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Pálfalva, magyar falu, Gömör vmegyében, Jánosi szomszédságában: 64 kath., 281 ref. lak. F. u. többen. Ut. p. Tornalja. " [3]
Gömör-Kishont vármegye monogrfiájában "Pálfala, rimavölgyi magyar kisközség, 85 házzal és 402 ev. ref. vallású lakossal. E község 1431-ben már a mai nevén szerepel. Földesura a Török család volt. A 18. században Pawlowawes tót neve is fölmerül. Ág. ev. temploma 1792-ben épült. Ide tartozik Belső- és Külső-Dobra puszta is. A község postája Jánosi, távírója és vasúti állomása Feled." [4]
1910-ben 361, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt. 1991-ben 289 lakosából 234 volt magyar, míg 2001-ben 352 lakosából már csak 191 és 91 cigány.
Nevezetességei [szerkesztés]
Református temploma 1786-ban épült.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1843-ban Pap Gyula költő, etnográfus.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai szerk. Borovszky Samu. Gömör-Kishont vármegye. Bp. 1898.
|
||||||||
