Kecege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecege (Kociha)
Kecegei Önkormányzati hivatal
Kecegei Önkormányzati hivatal
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
PolgármesterTatiana Klimová
Irányítószám980 52
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség205 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület11,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 44″, k. h. 19° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 44″, k. h. 19° 56′ 40″
Kecege weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecege témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kecege (szlovákul: Kociha) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 12 km-re északnyugatra, a Rima jobb partján, a Kecegei patak torkolatánál fekszik.

Története[szerkesztés]

1298-ban „Kechege” néven említik először. 1360-ban „Kecheke”, 1404-ben „Kechegew” alakban szerepel az írott forrásokban. A Jánoky és Jákóffy család birtoka volt. Később több nemesi család tulajdonában állt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással és bognármesterséggel foglalkoztak. Egykor üveggyár és sörfőzde működött a községben.

Vályi András szerint: „KECZEGE. vagy Koczika. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai Szent Iványi, és több Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Rahonak szomszédságában, és annak filiája, Szeltzével, és Felső Szkálnokkal is határos, határja 3 nyomásbéli, földgye motsáros, meg termi középszerűen a’ kétszerest, búzát, rozsot, és zabot, réttyei igen termékenyek, erdők nélkül szűkölködik.[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Keczeghe, Gömör-Kis-Honth v. tót falu, Rahóhoz 1/2 órányira: 24 kath., 237 evang. lak. A rahói urak birják.[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Keczege, rimavölgyi kisközség, 59 házzal és 269, túlnyomó számban tót ajkú és ág. ev. h. vallású lakossal. E községnek a Jákóffy és a Jánoky, majd a Kende családok voltak a birtokosai. Most Széky Péternének, szül. Kende Erzsébetnek és Okolicsányi Gáspárnak van itt nagyobb birtokuk és az előbbinek régi kúriája. Az evangélikus templom 1856-ban épült. A község postája Gömörráhó, távírója és vasúti állomása pedig Rimabánya.[3]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 251, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 233 lakosából 228 szlovák volt.

2011-ben 209 lakosából 183 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1858-ban Hüvössy Lajos evangélikus lelkész, dékán, régész, a rimaszombati múzeum egyik alapítója.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1856-ban torony nélkül épült, 1910-ben neoklasszicista stílusban megújították. Közelében alacsony harangtorony áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. február 21.)

További információk[szerkesztés]