Zsip
| Zsip (Žíp) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1295 |
| Polgármester | Nagy Pál Magdolna |
| Irányítószám | 980 21 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 225 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 174 m |
| Terület | 6,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsip
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 20° 12′ 00″ | |
| Zsip weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsip (szlovákul Žíp) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2011-ben 225 lakosából 185 magyar és 32 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Rimaszombattól 13 km-re keletre a Balog bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1295-ben "Izep" alakban említik először. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "Isyp", 1395-ben "Isep", 1427-ben "Iseph" néven szerepel. Balog várának uradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt, majd a 17. századtól a murányi uradalom része. A török elpusztította. Később a Coburg és Fáy családok birtoka. 1778-ban 290 lakosa volt. 1828-ban 33 házában 288 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint " ZSÍP. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Bárczának szomszédságában, mellynek filiája; földgye középszerű, 1/4 részét a’ víz áradások járják." [2]
Fényes Elek szerint " Zsip, Gömör v. magyar falu, a Balogh völgyében: 19 kath., 269 ref. lak. Ref. anyaszentegyházzal. F. u. h. Koburg. Ut. p. Rimaszombat." [3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Zsip, balogvölgyi magyar kisközség, 65 házzal és 267 ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke Ysyp néven emlékszik meg. 1427-ben Iseph néven említik, 1460-ban Balogvár tartozéka és ez uradalom sorsában osztozik, mígnem az újabb korban a Coburg herczegi családon kívül a Fáy család is, melynek itt Bodolló pusztán úrilaka is van, megveti benne a lábát. Református templomának építési ideje ismeretlen, Zsiphez tartozik Bodolló puszta, mely hajdan külön község volt. Még 1460-ban is falu. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszécs." [4]
1910-ben 226, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma a 13. században épült gótikus stílusban. 1775-ben átalakították, majd 1820-ban klasszicista stílusban építették át. A templomban középkori freskók, freskótöredékek láthatók. Kazettás mennyezete van. A templomban a falu gályarabságra elhurcolt lelkészének emléktáblája látható.
- Klasszicista kastélya a 19. század közepén épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
|
||||||||
