Jánosi
| Jánosi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1221 |
| Polgármester | Stanislav Krahulec |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1319 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 51 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 197 m |
| Terület | 26,10 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jánosi
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 20′ 29″, k. h. 20° 03′ 47″ | |
| Jánosi weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jánosi vagy Rimajánosi (szlovákul Rimavské Janovce) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2011-ben 1319 lakosából 629 szlovák, 391 magyar és 147 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rimaszombattól 6 km-re délkeletre, a Rima bal partján fekszik, az 531-es út mentén.
Története [szerkesztés]
Területe ősidők óta lakott, határában bronzkori használati tárgyak, a hatvani kultúra emlékei kerültek elő. A mai települést 1221-ben "Janus" néven említik először. Bencés monostortemplomát a 12. században építették román stílusban. A jánosi bencés apátságnak a 15. században 38 jobbágyportája volt. Kolostora az idők során nyomtalanul elpusztult, de a templom ma is áll. Egyes vélemények szerint itt másolták a híres Pray-kódexet és itt írták bele a Halotti beszédet is. 1427-ben az adóösszeírásban "Janosy" alakban szerepel. Ekkor 33 portája volt. Később több nemesi család birtoka. A 16. században a töröknek fizetett adót. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván hadak dúlták fel, utána újra kellett telepíteni. 1837-ben 1276 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "JÁNOSI Jeles magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai reformátusok, fekszik Rimaszombathoz közel, Felednek filiája. Itten szûlettetett vala Jánosi, a’ kinek gondatlansága miatt Fülek elhagyatott. Földgyei jók, el adásra alkalmatos helyei Rimaszombatban, Jólsván, és Rosnyón is, legelõje, fája van, jó fazekakat is készítenek lakosai. " [2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Jánosi, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz kelet-délre 1 órányira: 240 kath., 1036 ref. lak. Ref. anya-, kath. leány-szentegyház. Határja róna s gazdag termékenységü; dohányt, dinnyét sokat termeszt. Fő birtokos Szathmári Király, kinek itt derék lakháza van." [2]
A falunak 1910-ben 1269, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 1207 lakosából 638 szlovák, 499 magyar és 63 cigány volt.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Az apátsági templom 12. századi eredetű, a 19. század végén Schulek Frigyes és Storno Ferenc tervei szerint restaurálták. Freskói Storno Ferenc festette.
- Református temploma 14. századi gótikus eredetű, 1804 és 1882 között teljesen átépítették.
- A faluban két klasszicista udvarház van. Közülük a Nyári-kastélyon Ferenczy István domborműve volt látható, mely a második világháború alatt eltűnt. A másik, a Török-kastély szintén műemlék. A faluban még két másik kastély is áll, melyek a Varga és a Sárközi család tulajdonában voltak.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született Vályi Klára költőnő, akinek 1798-ban és 1807-ben két verseskötete is megjelent.
- A község temetőjében látható Lenkey István 48-as honvéd százados síremléke.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ [1]
|
||||||||
