Rimabrézó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rimabrézó (Rimavské Brezovo)
Rimabrézó főút.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1334
Polgármester Viera Feješová
Irányítószám 980 54
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 557 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 269 m
Terület 14,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rimabrézó  (Szlovákia)
Rimabrézó
Rimabrézó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 20″, k. h. 19° 57′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 20″, k. h. 19° 57′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimabrézó (szlovákul Rimavské Brezovo) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rimaszombattól 18 km-re északra, a Rima folyó jobb partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban jelenleg egy gólyafészket tartanak nyilván. 2013-ban egy fióka volt.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai község területén a bronzkorban a pilinyi kultúra népe élt, melynek hamvasztásos temetőjét is feltárták. A települést 1334-ben "Brezou" alakban említik először, amikor a kalocsai érsekség birtoka volt, de valószínűleg már a 13. században is létezett. A falut itáliai bányászok alapították. A 15. századtól Ájnácskő várának uradalmához tartozott, majd a 17. századtól több nemesi család birtoka.

Brézó várát 1454-ben említik, amikor Komorowski Péter átadta Rozgonyi Osvát főkapítánynak. Többé nem szerepel, valószínűleg a falu határában, esetleg Csehberek (České Brezovo) területén feküdt. 1687-ig Rima (a későbbi Kishont) vármegye székhelye. Az egykori megyeháza ma is áll. A 18. században üveghuta és vaskohó épült a községben. 1828-ban 65 házában 503 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak és a helyi ipari üzemekben dolgoztak.

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Rimabrézó, rimamenti tót kisközség, 86 házzal és 427, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. Egyike a vármegye legrégibb községeinek, mely a tatárjárás alkalmával elpusztult. Legelső okleveles nyomát 1334-ben találjuk, a mikor a kalocsai érsek birtokai közé tartozik. Utána Széchi Tamás főispáné, majd Ajnácskő vár tartozéka. Későbbi birtokosai a Kubinyiak, Fáyak, Duzsárdyak, Malatinszkyak és Jekelfalussyak, most pedig a rimamurány-salgótarjáni vasmű r.-t.-nak van itt nagyobb birtoka és erdőhivatala. Régente Kishont vármegye székhelye volt. A rimamurányi bányatársaságnak itt volt a fő- és székhelye és a mostani erdőhivatal, melyet még Malvieux György gyáros és bankár építtetett és 1808-ban Sturmann Márton igazgató átalakíttatott, volt a társaság igazgatósági hivatala. Az idetartozó parkban van felállítva Sturmann Márton mellszobra is. 1770 körül két jolsvai polgár itt vasgyárat építtetett, mely később a rimamurányi társaság tulajdonába ment át. A 17. században üveghuta is volt a községben, a Szinecz-hegyből pedig vasat, kristályt és topázt bányásztak. A község határában két savanyúvíz forrás van. 1730 körül még az a kápolna is fennállott a község közelében, a Rozsovszka nevű erdő-dülőben, melyet a hagyomány szerint annak az emlékére emeltek, hogy 1242-ben a tatárok itt konczolták fel a falubelieket s három hajadont, a kik szüleik védelmére keltek, a holttestek közé élve temettek el. Másfél méter magas kőoszlop jelezte e helyet, melyet ma is „Leánytemetés”-nek neveznek. Az emlékkövet valami kincskereső, a ki itt ásott, kifordította helyéből és az most a földön hever. Ág. h. ev. temploma egyike a vármegye legérdekesebb román kori építményeinek, melyet az országos műemlékek közé soroztak és freskóit 1893-ban restaurálták. Liszkay János, a községnek buzgó ág. h. ev. lelkésze, a templomban érdekes régiségeket és ereklyéket őriz, melyeknek egy része a régi templom restaurálása alkalmával került elő, másik része pedig az itt található urnasírokból. A kishonti ág. h. ev. egyházmegye őrizetébe átadott oklevelek között több Róbert Károlytól való és a papi tizedre vonatkozó oklevél van. Az egyház 89még a reformáczió elejéből származó, érdekes kelyhet is őriz. Ide tartozik Zachrada telep. A községnek van postája, távírója és vasúti állomása. A Rimamurány-salgótartjáni vasmű r. t. itt tiszta magyar tannyelvű iskolát tart fenn. Úgy ez, mint Liszkay János lelkész nagy szolgálatot tesz a magyarosodásnak, mely itt örvendetes módon terjed." [3]

Vályi András szerint "Rima Brezó. Tót falu Kis Hont Vármegyében, birtokosa Báró Lusinszky Uraság, fekszik hegyek között Rima Szombattól egy mértföldnél valamivel meszszebb, határja nevezetes, erdeje nem külömben, mellyben néha kristály is találtatik, jó fazékairól is nevezetes, vas bányája is van. Határja meglehetős, fája mind a’ kétféle van, legelője elég, de más nevezetes javai nem lévén, második Osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint "Rima-Brezó, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rima-Bánya és Likér közt: 179 kath., 575 evang. lak., ide számlálván t. i. a vashámorokban dolgozókat is. Evang. anyaszentegyház. A Szinecz hegyéből vasat, kristályt és topászt ás, felül pedig szántófölde, rétje, erdeje van; szénája sok; savanyuviz-forrásokkal bir; végre az idevaló vashámorokban, sokak állitása szerint, legjobb vas készittetik az egész megyében. Utolsó post. Rimaszombat." [5]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 511, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 557 lakosából 473 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma román eredetű, majd gótikus stílusban átépítették. Falait Jézus életét és szenvedéseit ábrázoló gótikus freskók borítják. A sajátos színvilágú freskóciklust 1893-ban a templom átépítésekor tárták fel.
  • Sturmann Márton, a környék vaskohászatának megalapítója, stílusosan öntöttvasból készült emlékműve.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimabrézó témájú médiaállományokat.