Csehberek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csehberek
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Poltári
Rang község
Polgármester Viera Stanová
Népesség
Teljes népesség 505 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 297 m
Terület 38,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csehberek  (Szlovákia)
Csehberek
Csehberek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′, k. h. 19° 48′Koordináták: é. sz. 48° 29′, k. h. 19° 48′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csehberek (1899-ig Cseh-Brézó, szlovákul České Brezovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Losonctól 26 km-re, Poltártól 6 km-re északkeletre fekszik, a Poltarica-patak völgyében. Érinti a Poltárt Rimakokovával (12 km) összekötő vasútvonal és az 595-es országút.

Északkeletről Rimaszabadi, keletről Telep, délkeletről Cserepes, délről Poltár, délnyugatról Ipolymagyari, északnyugatról Kiskorna, északról Vágó és Rimakokova községekkel határos. Területébe ékelődik a mindössze 36 hektáros Zlatnó község.

Csehberek két kataszteri területre oszlik[2]:

  • Csehberek (České Brezovo) - 28,3858 km²
  • Válykó (Vaľkovo) - 10,1828 km²

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a 13. században keletkezett, első írásos említése "Brezow" néven 1435-ben történt. 1330-ban a Zách család birtoka volt, később a Bosnyák és Szentiványi családé. 1828-ban 78 háza és 560 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, bognármesterséggel, kerékgyártással foglalkoztak. 1836-ban Zahn György üveggyárat alapított a községben a zlatnói telepen, mely 1998-tól az önállóvá vált Zlatnóhoz tartozott, majd 2003-ban bezárták.

Vályi András szerint "Cseh Brezo, Brezova. Jó nagy falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Szent Iványi Uraság, lakosai katolikusok, és evangyelikusok, fekszik Berzenczének szomszédságában, mellynek filiája, Losontztól két jó mértföldnyire, nevezetesek erdei, mellyekböl mind a’ kerékjártók, mind a’ bodnárok nem kevés hasznot vésznek, minthogy még Pestre is elhordattatnak, határja elég nagy és jó, nem külömben legelője, réttyei gazdagok, vagyonnyaira nézve hasonlít Bisztritzkához, de szőleje nintsen, mindazáltal marhával, és más dolgokkal is jó kereskedésre való módgyok lévén, első Osztálybéli." [3]

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Csehberek. (Azelőtt Cseh-Brézó.) Gömör vármegye határán fekvő kisközség. Házainak száma 163, lakosaié 1392 a kik 143 magyar és 81 német kivételével tótok és katholikus s evangélikus vallásúak. Postája Poltár, távíró- és vasúti állomása Csehberek és Zlatnó. Eredetileg a Záh nemzetség birtoka volt. 1272–1330 között Záh Feliczián birtokában találjuk, kinek a királyi család ellen intézett gyilkos merénylete következtében a többi jószágaival együtt elkoboztatván, a koronára szállott. 1332-ben Károly király az Ákos nembeli Cselen fia Sándor fiainak Jakabnak, Miklósnak és Jánosnak adományozta. 1548-ban Bebek Ferencz birtokában találjuk. 1598-ban Orlé (Orlay) Miklós volt a helység földesura. 1687-ben Bosnyák Judit, Koháry István özvegye és a Szent-Iványok voltak itt birtokosok. 1715-ben 16 tót háztartást, 1720-ban négy magyar és 12 tót háztartást írtak össze e helységben. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával Sréter György árvái, továbbá a Huszár örökösök, Szent-Ivány Mihály, Szent-Ivány János és Szent-Ivány Farkas voltak a helység földesurai, ez utóbbiak egész a XIX. század első feléig. Jelenleg Novek Béla üveggyárosnak van itt a legnagyobb birtoka. A zlatnói gyárhoz tartozó úrilakot Zahn J. György építtette 1837–38-ban. Az ág. h. ev. templom a XVIII. század végén épült. E helységhez tartoznak: A már említett zlatnói üveggyártelep, továbbá Csehszállás-puszta, mely azelőtt Szalajka néven volt ismeretes és Mogyorós-puszta, melyet azelőtt Poltariczának neveztek." [4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

1972-ben a korábban önálló Válykó községet Csehberekhez csatolták. 1990 után Poltár körzetéhez tartozott.[5]

1998-ban Zlatnó elszakadt Csehberektől és önálló községgé alakult.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1403 lakosából 1112 szlovák, 237 magyar, 9 német, 1 horvát és 44 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 478 lakosából 475 szlovák volt.

2011-ben 505 lakosából 453 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma 1922-ben épült.
  • Klasszicista kúriája 1837-ben épült.
  • Az üveggyár épülete 1836-ban készült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Žilák, J. 2011: Mlynárstvo v Českom Brezove. Gemer-Malohont 6-7, 86-89.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]