Gömörfüge

Gömörfüge (Figa)

Községi hivatal

Gömörfüge címere

Gömörfüge zászlaja

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Besztercebányai

Járás

Rimaszombati

Rang

község

Első írásos említés

1244

Polgármester

Imrich Palmont

Irányítószám

982 51

Körzethívószám

047

Népesség

Teljes népesség

418 fő (2011)^[1] +/-

Népsűrűség

45 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

181 m

Terület

9,20 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Gömörfüge

Pozíció Szlovákia térképén

Koordináták: é. sz. 48° 23′ 48″, k. h. 20° 15′ 12″

é. sz. 48° 23′ 48″, k. h. 20° 15′ 12″

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gömörfüge (Füge, szlovákul Figa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

2011-ben 418 lakosából 176 magyar, 171 szlovák és 44 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 7 km-re délnyugatra a Vály völgyének végénél, a Kálosa-patak jobb partján fekszik.

Keletről Oldalfala, északról Zsór, nyugatról Kálosa, délről pedig Baraca községekkel határos.

Gömörfügén keresztülhalad az 50-es főút Rimaszombat és Tornalja közötti szakasza, melynek a falut elkerülő szakaszát 2006-2008 között építették meg^[2].

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg a 10. - 11. században keletkezett. 1244-ben "Fygey" alakban említik először. Nemesi község volt, mely a 15. században Alsó- és Felsőfügére oszlott. 1409-ben "Felsewfygey", 1786-ban "Fige" alakban szerepel az írott forrásokban. A török támadások következtében átmenetileg elnéptelenedett. A 19. század elején Alsófügének 70 háza volt 579 lakossal, közülük 40 nemes. Lakói főként mezőgzadaságból éltek. A múltban több nemesi kúria is állt a községben, ezekből mára csak egy maradt.

Vályi András szerint "FIGE. vagy Füge. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik egy motsáros völgyben, Sajó vizétöl egy mértföldnyire. Határbéli földgye tiszta, és kétszeres búzát terem, piatzozása három, ’s négy mértföldnyire, legelõje szükségekre elég, mind a’ kétféle fája van, gyümöltsös, és konyha kertyei jók, keresettye só alatt, és szõlõ munkával, kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli." ^[3]

Fényes Elek szerint "Füge, helység, Gömör vgyében, napkeletrõl Óldalfala, éjszakról alsó Kálosa határaival szomszédos. E helységen visz Tornalljától keresztül Rima-Szombat felé vivõ országut, a helység alsó végin; az országuthoz közel van Hevessi Bertalannak csinos nemesgyümölcsfajokkal beültetett kertje; nagy, de még el nem készült lakháza. Van a r. katholikusoknak templomjuk, – a lakosok száma 418-ra megy, ezek közül r. kath. 329, evang. férfi 15, asszony 22; reform. 52. Mindnyájan magyar nyelven beszélnek. Van 6 6/8 urbéri telek, 14 zsellér, 14 lakó, 21 2/8 majorsági telek; 992 hold erdõ s legelõ. Mind a mellett, hogy szántófölde dombos s meredek, mégis megtermi a legszebb tisztabuzát s egyebet; rétje a Vály völgyi patak veszedelmes árjának van gyakorta kitéve. Birják ezen helységet: Rákóczi, Hevessi, Vad, Szakál, Rácz urak, és özv. Pankovicsné asszony." ^[4]

1910-ben 422, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állem része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. 1947-ben magyar lakóinak nagy részét erőszakkal Magyarországra telepítették át, helyükre szlovákok költöztek. Földműves szövetkezete 1952-ben alakult.

2001-ben 389 lakosából 170 magyar és 164 szlovák nemzetiségű volt.