Darnya
| Darnya | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Polgármester | Endre Vincze |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 204 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 183 m |
| Terület | 12,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Darnya
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 16′, k. h. 20° 07′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Darnya (szlovákul Drňa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 204 lakosából 153 magyar és 26 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rimaszombattól 16 km-re délkeletre a magyar határ mellett fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu határában magasodó Várhegy már az őskorban fontos védelmi szerepet töltött be. Tetején az újkőkorszakban egy erődített település állhatott, amely a bádeni kultúra késői szakaszához tartozott. 1962-ben homokbányászás alkalmával egy hamvasztásos kelta temetőt bolygattak meg a Birinyi-part dűlőben. Innen került elő egy gazdagon díszített hüvelyben lévő vaskard.[2]
A falu első fennmaradt írásos említése 1246-ből való Darna formában. Az egykor a Várhegyen emelkedő Tusza vára is ebben az időszakban, vélhetően a tatárjárás után épülhetett.[forrás?] Írott forrás nem említi, valószínűleg hamar elpusztult. Romjai nem láthatóak, csupán a várárok és a sánc néhány részlete szembetűnő.
Vályi András szerint "DARNYA. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Gróf Lamot, Vajda, Kós, és Patay Uraságok, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Tesztetének szomszédságában, ’s ennek filiája, Serkétöl sem meszsze, szántó földgyei néhol hegyeken vagynak, mellyek szorgalmatos munka után jól termők, Rimaszombatban piatzozása, legelője elegendő, ’s mind a’ kétféle fája, kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Darnya, Gömör v. magyar falu, ut. p. Rimaszombathoz délre 2 mföldnyire; a Macskáspatak mellett: 81 kath., 485 ref., 14 evang. lak. Róna és dombos határa egyaránt igen termékeny; rétje, legelője elég. F. u. gróf Dela Motte, Vajda, Koós, Patay örökösök s m." [4]
1910-ben 418, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.
2001-ben 218 lakosából 173 (79.4%) magyar és 39 (17.9%) szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Várhegyen állt egykor Tusza vára, mely a 13. században épülhetett.[forrás?]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Keltský meč z Drne
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||
