Lekenye
| Lekenye (Bohúňovo) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Rozsnyói | ||
| Turisztikai régió | Gömör | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1243 | ||
| Polgármester | Takács Ágnes | ||
| Irányítószám | 049 12 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 296 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 6,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Lekenye
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48° 30′ 50″, k. h. 20° 23′ 00″ | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lekenye (szlovákul Bohúňovo, korábban Lekeňa) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 296 lakosából 246 magyar és 44 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rozsnyótól 20 km-re délnyugatra a Sajó partján fekszik. Sajótiba tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
A falu a 12. században keletkezett, 1243-tól – amikor először említik – az Ákos nemzetség birtoka. Első említése IV. Béla adománylevelében "Lokuna" alakban történik. A későbbiek során 1318-ben "Lekyne", illetve "Lekune", 1320-ban "Leklene", 1336-ban "Lekene" néven szerepel az oklevelekben. A 15. században 13 portával a Forgách család birtoka. 1526-tól részben a Széchy családé, majd köznemesi birtok. Lakói Állattenyésztéssel, szénégetéssel foglalkoztak. A 16. – 17. században lakói tömegesen menekültek a török betörések elől. 1739-40-ben éhínség pusztított. 1828-ban 45 házában 324 lakosa volt. A lakosság mezőgazdaságból, állattenyésztésből, szénégetésből és fuvarozásból élt. A 19. – 20. században sokan kőműves munkákkal keresték kenyerüket.
Vályi András szerint "LEKENYE. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Kiss, és más Uraságok, lakosai reformatusok, és evangelikusok, a’ kiknek példás meg egyézésekből oskólájok, oskola mesterjek, sőt Templomjok is közös, fekszik Pelsőztől 3/4 órányira Sajó vize partyán, földgyének 2/4 része kőves, piatzozása 2 1/2 mértföldnyire Rozsnyón, edeje el pusztúlt, legelője elég van." [2]
Fényes Elek szerint "Lekenye, helység, Gömör vmegyében, Tiba és Csoltó helységekkel határos, a Rosnyótól lejövő országut és Sajó vize mellett fekszik. Van benne a reformatusok és evangelikusoknak közösen használt templomjuk. Lakosok száma 314, kik közűl 1/4-de evangelikus, a többi reformatus, mindnyájan magyar eredetüek s beszélők. Van 5 3/8 urbéri és 4 majorsági telek, 1 zsellér; 300 hold erdő. Szántóföldje mindamellett hogy köves és hegyes, megtermi a tiszta buzát is; rétje sok és jó takarmányt ad; van a Sajó vizén jó malma; a lakosok mindenféléknek fuvarosai. Birják Kerepessi, Szeleczki és Palkovicsné aszszony; lakja a ns Jánosdeák és Oskó család." [3]
1910-ben 338, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott.
2001-ben 320 lakosából 279 magyar és 37 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma a 15. században épült késő gótikus stílusban. Később megújították és fa harangtornyot építettek hozzá.
Híres emberek [szerkesztés]
- A községhez tartozó Sajótibán született 1931. január 8-án Takács András néptáncgyűjtő, koreográfus[4].
További információk [szerkesztés]
- Lekenye honlapja
- Községinfó
- Lekenye Szlovákia térképén
- Lekenye – Bohúňovo
- Rövid története
- Tourist-channel.sk
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Lacza Tihamér (szerk.): A tudomány szolgálatában, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010
|
|||||||||||
