Csucsom
| Csucsom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Rang | község |
| Polgármester | Alexander Szőllős |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 652 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 447 m |
| Terület | 11,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48,6913°, k. h. 20,5390° | |
| é. sz. 48,6913°, k. h. 20,5390° | |
| Csucsom weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csucsom (szlovákul Čučma) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 652 lakosából 372 szlovák és 271 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rozsnyótól 4 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu a 14. század első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. 1339-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A 14. – 18. században az esztergomi érsekség birtoka. 1413-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás 1427-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette. 1523-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A 17. századtól területén antimon és mangánércet bányásztak. 1776-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje 1735-ből származik. A község egykori gyógyfürdője különösen az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-köszvényes fürdővendégek.
Vályi András szerint "CSÚCSOM. Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura a’ Rosnyai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Posárló hegynek töve alatt egy völgyben, Rosnyótól fél mértföldnyire, lakosai Rosnyóra fát hordanak, határja hegyes, és követses, ’s leg inkább zabot terem, legelője elég, mind a’ két féle fája, az Uraság engedelméböl, malma is van, Rosnyón piatzozása jó, makkja, ha terem elég, melly az Uraságtol ingyen adatik, Almássa, szilvássa, és káposztás kertyei jók, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Csucsom, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rosnyóhoz éjszakra egy órányira a Wolovecz patakja mellett: 103 kath., 200 evang. lak. Határja a sok hegy, kőszikla miatt nagyon sovány; de legelője bőven lévén, marhatartása virágzó; sok gyümölcsöt, káposztát termeszt, s ezeket és a tűzifát Rosnyóra hordja. F. u. rosnyai püspök." [3]
1910-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
2001-ben 557 lakosából 279 szlovák és 272 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült.
- A falu régi harangtornya a 18. század végéről való.
- A falunak festői környéke van, emiatt kedvelt kirándulóhely. Felette emelkedik a Skalisko 1293 m magas csúcsa.
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Csucsom Szlovákia térképén
- Rövid magyar nyelvű képes ismertető
- Tourist-channel.sk
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

