Kisszabos
| Kisszabos (Slavoška) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1563 |
| Polgármester | Ján Jakubovský |
| Irányítószám | 049 34 |
| Körzethívószám | 058 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 131 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 423 m |
| Terület | 4,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisszabos
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 43′ 37″, k. h. 20° 20′ 16″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisszabos (szlovákul Slavoška) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 131 lakosából 129 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rozsnyótól 28 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falut 1563-ban a vlach jog alapján telepítették, a csetneki Bebek uradalomhoz tartozott. Ekkor említik először "Zlauozka"alakban. 1686-ban "Kiss Slaboska", illetve "Pusta Slaboska" a neve. A 17. századtól Krasznahorka váruradalmának része. 1566-ban 3 portája adózott, de egy török rajtaütés következtében 1599-ig lakatlan volt. 1773-ban 32 jobbágy és 6 zsellércsalád élt a faluban. 1828-ban 30 házában 345 lakos élt, akik pásztorkodással, mezőgazdasággal, fuvarozással és szövéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Szlabos. Slavorum villa, Slabosovcze. Két tót falu Gömör Várm. földes Uraik leginkább Andrási, és más Uraságok is, lakosaik katolikusok, és többen evangelikusok, fekszenek Rochfalva felett, Csetnekhez nem igen meszsze; 1561-ben az Ozmanok’ jármát sínylették, 1765-ben pedig elégett vala; határbéli földgyeik a’ lakosoknak számokhoz képest kevesek; 3 vas hámorjok van, mellyekben a’ férjfiak, az aszszonyok pedig lennel is foglalatoskodnak; fájok nintsen." [2]
Fényes Elek szerint "Kis-Szlabos, Mala-Szlaboszka, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Csetnekhez 1 1/2 órányira: 9 kath., 336 evang. lak. Földei hegyen feküsznek, s vizmosások rongálják; juhot tart; gabonával kereskedik. A csetneki uradalomhoz tartozik. " [3]
1910-ben 188, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
2001-ben 122 lakosából 99 szlovák és 20 cigány volt.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
