Várhosszúrét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka)
Kostol sv.Juraja - Krasnohorska Dlha Luka.jpg
A Szent György templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1338
Polgármester Klárik Gábor
Irányítószám 049 45
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 732 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 308 m
Terület 14,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várhosszúrét (Szlovákia)
Várhosszúrét
Várhosszúrét
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 30″, k. h. 20° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 30″, k. h. 20° 35′ 00″
Várhosszúrét weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Várhosszúrét (1899-ig Krasznahorka-Hosszúrét, szlovákul Krásnohorská Dlhá Lúka, németül Lange Wiese) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 732 lakosából 557 magyar és 137 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 6 km-re délkeletre, a Csermosnya-patak partján fekszik. Észak felől Krasznahorkaváraljával, keletről Hárskúttal, délről Szilicével és nyugat felől pedig Jólész községgel határos.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Krasznahorka várához tartozó major körül keletkezett a 14. század elején. Első írásos említése 1338-ból származik, amikor Krasznahorka tartozékaként "Huziureth" alakban szerepel. A Bebek család birtoka volt, lakói főként juh és kecsketenyésztéssel foglalkoztak. 1427-ben csak egy portával adózott. 1567-től több török támadás is érte, egy ilyen során 1570. február 1-jén a török felégette a falut, lakosságának nagy része pedig elmenekült, mások fogságba estek. A török pusztítás és a járványok hatására ebben az időben lakossága a korábbi negyedére csökkent. 1578-ban a kihalt Bebek család után az Andrássyak lettek birtokosai. Lakói a 17. század végéig pásztorkodással, majd mész és szénégetéssel foglalkoztak. 1667-ben az Andrássy családnak 34 jobbágytelekkel, 10 fél telekkel és 2 zsellérrel adózott. A falu a 18. században kezdett jobban benépesülni. Ekkor építette gróf Andrássy György is a kastélyát, mely a mai szövetkezeti épület helyén állt. A falu első, egy tantermes iskolája 1820-ban létesült. 1828-ban 103 házában 716 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1871-ben a falu a templommal szemben új iskolát épített, mely a mai napig is működik.

Vályi András szerint "HOSSZÚ MEZŐ. Kraszna horka. Hosszú mező. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrási Uraság, a’ kinek jeles épűletével díszesíttetik, fekszik Rosnyóhoz mint egy fél mértföldnyire, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek, eladásra alkalmatos módgyok van." [2]

Fényes Elek szerint "Hosszuréth (Krasznahorka-), (Ronnawszka, Dluhaluka), magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Torna vmegye szélén, ut. p. Rosnyóhoz 1 órányira: 754 kath. lak. Határának egy része hegyes, de különben termékeny; sikon fekvő rétjei igen jók; meszet éget, és fuvarozik. F. u. gr. Andrásy György." [3]

1910-ben 592, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, tégla és cserépgyártással foglalkoztak. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népességének nemzetiségek szerinti alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Várhosszúrét lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
1 fő (0%)
magyar
590 fő (100%)
egyéb
1 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok[4]
Várhosszúrét lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
84 fő (12%)
magyar
616 fő (88%)
egyéb
2 fő (0%)
*2001. évi népszámlálási adatok

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus templom
  • Szent György tiszteletére szentelt kéttornyú római katolikus templomát 1754-ben az Andrássy család építtette barokk stílusban. 1895-ben gróf Andrássy Dénes költségén historizáló stílusban építették át. A templompitvarban a falon az első világháború ban elesett hősök emléktáblája található.
  • A falu határában levő Buzgó-forrás kegyhelye onnan ered, hogy három falubeli kislány egy alkalommal itt szedett virágot és egyikük a Szűzanyát látta a fák között lebegni. A látomás után indultak meg a zarándoklatok, a víz csodás erejét pedig több csodás gyógyulás bizonyította.
  • A falu délkeleti részén a Szilicei-fennsík északi lábánál fekszik az 1964-ben felfedezett hosszúréti Buzgó-barlang, amiben egy 32,6 m magas állócseppkő található. Ez az óriási sztalagmit a világ legnagyobb cseppköveként volt bejegyezve a Guinness Rekordok Könyvébe.
  • Temetőjében kopjafa emlékeztet a második világháború idején a község területén dúló harcokban elesett magyar katonák sírhelyére. A kopjafa Ulman István helybéli fafaragó műve.
  • A Csemadok mellett működő Gyöngyvirág énekkórus nagyon sokszor szerepelt már különböző rendezvényeken falunapokon nagy sikerekkel.
  • A Gömöri Kézművesek Társulása minden évben megrendezi a Gömöri Kézművesek Táborát faluban.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Andrássy-kastélyban született 1835. november 19-én gróf Andrássy Dénes a nagy humanista.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várhosszúrét témájú médiaállományokat.