Restér
| Restér (Roštár) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1318 |
| Polgármester | Vladimír Slivka |
| Irányítószám | 049 35 |
| Körzethívószám | 058 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 553 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 318 m |
| Terület | 8,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Restér
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 41′ 30″, k. h. 20° 21′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Restér (szlovákul Roštár) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 553 lakosából 460 szlovák és 58 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rozsnyótól 23 km-re északnyugatra a Szlovák Érchegység délkeleti részén, a Restéri és Hanki patakok összefolyása közelében fekszik.
Története [szerkesztés]
Restér a 13. század második felében bányászfaluként keletkezett. 1318-ban említik először "Rester" alakban, amely a német nyelvből ered. Első birtokosa az Ákos nemzetség volt. A 17. századig többek között a Csetneki Bebek család birtoka volt, akik 1427-ben 33 portával bírtak a településen. Később több birtokosa is volt. Vashámorai már a 16. században működtek, lakói vasmunkások és bányászok voltak. Első iskoláját a 16. század végén alapították. 1639-ben Gyarmat ura Balassa Ferenc megtámadta a falut és csaknem minden lakosát felkoncoltatta. A túlélők később újraalapították a települést. 1689-ben egy tűzvész pusztította el. A 18. század elején pusztító járványok 130 emberéletet követeltek. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, kézművességgel foglalkoztak. 1773-ban 52 jobbágytelek és 9 zsellér volt a faluban. 1828-ban 48 házában 378 lakos élt.
Vályi András szerint "RESTER. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csetnekhez közel, mellynek filiája; határjának három része soványabb, legelõje elég, fája van mind a’ kétféle, piatza malma közel, a’ vas-mûhelyeknél keresetre módgyok van." [2]
Fényes Elek szerint "Restir Roschljár, tót falu, Gömör vmegyében, Csetnekhez északra 1 órányira: 27 kath., 251 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal. Hegyes, köves határában foszló agyag (argilla schisti) ásatik, melly minden érczkemenczében szükséges. Rét felette kevés van. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rosnyó. " [3]
1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
2001-ben 525 lakosából 437 szlovák és 68 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. Belső falának egy részén megmaradtak az eredeti freskó részletei. Berendezése 18. századi.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
