Rozsfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rozsfalva (Rochovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1318
PolgármesterStanislav Levrinc
Irányítószám049 36
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség324 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság371 m
Terület8,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′, k. h. 20° 18′Koordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 20° 18′
Rozsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rozsfalva (1899-ig Rochfalva, szlovákul: Rochovce, németül: Rachensdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 28 km-re, nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 13. század végén keletkezett. 1318-ban „Rezemch” néven említik először. 1320-ban „Rohfolua”, 1469-ben „Felsewrohfalwa”, 1498-ban „Also Rosalwa”, 1556-ban „Rohowcz”, 1563-ban „Rochowetz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Neve a régi roh színnévből származó Roh személynévből származik. A csetneki Bebek család birtokolta. 1427-ben 30 adózó portája volt. A 15. században még két részből állt település a 16. század közepén egyesült. 1570-ben a török pusztította el, ezután a krasznahorkai váruradalom részévé vált. Lakói bányászok voltak, később főként állattenyésztéssel foglalkoztak. Az 1709-ben kezdődő pestisjárványnak 180 lakos esett áldozatul. 1773-ban 50 jobbágy és 16 zsellércsalád élt itt. 1774-től papírgyár működött a községben.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Rochfalva, Rochowcze, tót falu, Gömör vmegyében, Csetnekhez északra 1 1/2 órányira: 39 k., 557 ev. lak. Határa szük és sovány; juhot meglehetősen tart; papiros-malma is van. F. u. gr. Andrásy s többen. Ut. p. Rosnyó.[2]

1828-ban 72 háza és 596 lakosa volt. Vasércbányája a 19. század első felében nyílott.

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Rochfalva, csetnekvölgyi tót kisközség, 64 házzal és 499 ág. h. ev. lakossal. A Rokfalussy család ősi fészke. 1346-ban Rohfalva, majd Rowfalwa néven, s azután Felső és Alsó jelzővel mint két község szerepel. 1427-ben a Csetnekiek voltak a birtokosai, később azután a Szathmáry és a gróf Andrássy család. Most gróf Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. A mult század elején, a mikor Rochovcze tót neve is felmerül, papirmalom volt a községben. Vasérczbányája is volt, most pedig Janovitz Gyulának van itt papiranyag gyára. A község határában ásványvíz-forrás van, melynek vizét azonban nem használják. A községnek van vasúti megállóhelye; postája és távírója pedig Ochtina.[3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 450-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 322 lakosából 270 szlovák, 26 cigány és 18 magyar.

2011-ben 338 lakosából 313 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]