Henckó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henckó (Henckovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Rang község
Első írásos említés 1470
Polgármester Viera Nemcová
Irányítószám 049 23
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 470 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 346 m
Terület 10,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Henckó  (Szlovákia)
Henckó
Henckó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 46″, k. h. 20° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 46″, k. h. 20° 26′ 00″
Henckó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Henckó (szlovákul: Henckovce, németül Hentzendorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 470 lakosából 397 szlovák és 43 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 15. század második felében a vlach jog szerint alapították, 1470-ben "Henczko" alakban említik először. 1551-ben "Henczkowcze", 1563-ban "Henczkowecz", 1590-ben "Henczkova" volt a neve. A 16. századig a Bebekek, majd az Andrássyak birtoka, Kransznahorka várának tartozékaként. 1828-ban 53 házában 409 lakos élt. Már a 18. században működött vasolvasztója, majd helyén 1852-ben új nagyolvasztót építettek. Lakói főleg a vasgyárban dolgoztak, vagy szénégetéssel, erdei munkásokként keresték kenyerüket. 1900-ban a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben csaknem az egész község leégett.

Vályi András szerint "HENCZKO. Henczkovcze. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrási Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozsnyó, és Dopsina között, Sajó vize partyán, Nagy Vezveresnek filiája, vasverő műhelye is van, határja középszerű, fája, réttye, legelője van. " [2]

Fényes Elek szerint "Henczkó, Henczkowce, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, ut. p. Rosnyóhoz északra 1 1/2 mfdnyire: 43 kath., 366 evang. lak. Kath. és evang. szentegyház. Szénégetés. Bányászat. Fuvarozás. F. u. gr. Andrásy." [3]

1910-ben 401, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

2001-ben 432 lakosából 338 szlovák és 88 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, 17. századi erődfal övezi.
  • Evangélikus temploma 1798-ban épült klasszicista stílusban.
  • Barokk-klasszicista kastélya a 18. század végén épült.
  • A községben született 1803-ban Vdovčík Mihály gömöri betyár, aki már 1820-ban a környéken fosztogatott. 1822-ben elfogták, s halálra ítélték, büntetését később 10 évi fogságra enyhítették, de fogságából rövidesen megszökött. 1832-ben vérdíjat tűztek ki fejére, s még abban az évben elfogták Kisfeketepataki búvóhelyén. Henckón végezték ki.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]