Oláhpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oláhpatak (Vlachovo)
Oláhpatak templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Peter Pakes
Irányítószám 049 24
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 866 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 403 m
Terület 37,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oláhpatak  (Szlovákia)
Oláhpatak
Oláhpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 20″, k. h. 20° 24′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 20″, k. h. 20° 24′ 45″
Oláhpatak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oláhpatak (szlovákul: Vlachovo, németül Lambsdorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 15 km-re északnyugatra, a Szlovák Érchegység délkeleti részén, a Sajó folyó bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 14. század első felében bányászfaluként keletkezett. 1427-ben említik először "Alahpathaka" alakban, de a 16. század végéig Lampertfalvának is nevezték, amely egy ideig külön falut is alkotott. Az utóbbi név származhat a telepítő soltész nevéből, vagy régi temploma védőszentjének nevéből is. Területén már a 15. század elején vasat bányásztak és vashámor is működött itt. 1427-ben 40 adózó portája volt, a nevek a lakosság oláh többségéről tanúskodnak. 1597-ben még "Oláhpataka alias Lampertsdorf" néven említik. A 16. század végétől Lampertfalva név a forrásokból eltűnik és a községet ezután csak Oláhpatak néven említik. A 16. századig a Csetneky család birtoka, később a krasznahorkai váruradalom részeként az Andrássyaké. 1566-ban a települést a török pusztíotta, ezután lakói a töröknek is adóztak. Ebben az időben terjedt el a reformáció is Gömörben. 1610-ben, valamit 1709-1710-ben nagy pestisjárványok pusztítottak, melyeknek számos lakos esett áldozatul. Pótlásukra birtokosai újakat telepítettek. 1728-ban Andrássy József és Erdődy Zsigmond voltak a község birtokosai. 1773-ban már csak Andrássy Károly a földesura, ekkor 63 jobbágy és 37 zsellércsalád lakta, akiknek nagy része a két vaskohóban dolgozott. A község nyugati részén állt az Andrássyak gazdasága, uradalmuk területén ekkor három halastó is volt. A 19. század elején vasolvasztó és vashámor működött a község területén. 1843-ban gróf Andrássy Károly nagyolvasztót építtetett, amely a század végéig üzemelt.

Vályi András szerint "Oláh Pataka, Vlachov. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Andrásy Uraság, lakosai külömbfélék, határja meglehetős." [2]

Fényes Elek szerint "Oláhpatak, Wlachowo, tót falu, Gömör vgyében, Dopschinához 1 órányira: 37 kath., 930 ev. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa nagy, de köves, sziklás; szénégetés, fuvarozás; nevezetes juhtenyésztés, két vashámora is van. F. u. gr. Andrásy. Ut. p. Rosnyó. " [3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 739 lakosából 628 szlovák, 42 német, 27 magyar, 18 más anyanyelvű, 2 idegen és 22 csecsemő volt. 604 evangélikus, 111 római katolikus, 22 zsidó és 1-1 pravoszláv és református lakta.

1910-ben 822 lakosából 711 szlovák, 67 magyar, 10 német és 34 más nemzetiségű. 626 evangélikus, 172 római katolikus, 15 református, 7 zsidó és 1-1 görög katolikus és unitárius lakta.

2001-ben 950 lakosából 946 szlovák volt.

2011-ben 866 lakosából 839 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláhpatak témájú médiaállományokat.