Garamfő
| Garamfő (Telgárt) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1549 |
| Polgármester | Mária Knižková |
| Irányítószám | 976 43 |
| Körzethívószám | 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1548 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 886 m |
| Terület | 55,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Garamfő
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 51′ 07″, k. h. 20° 11′ 17″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Garamfő (1899-ig Telgárt, szlovákul Telgárt, korábban Švermovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 1548 lakosából 1023 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Breznóbányától 46 km-re keletre, Poprádtól 30 km-re délre a Garam partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét onnan kapta, hogy a Garam forrásának közelében települt.
Története [szerkesztés]
1326-ban említik először. A falu a 14. században keletkezett, a murányi uradalomhoz tartozott. A szepességi Miklós soltész alapította. Később a Koháryak birtoka volt. 1549-ben "Thygart", 1566-ban "Tergharth", 1573-ban "Thiergarth", 1612-ben "Tergard", 1650-ben "Telgard" alakban említik. Lakói állattartással, juhtenyésztéssel, faárukészítéssel, idénymunkákkal foglalkoztak. 1828-ban 126 házában 1323 lakosa élt.
Fényes Elek szerint "Telgard (Thiergarten), orosz falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, a Király hegye alatt.; zordon, hegyes vidéken: 59 romai, 1216 g. kath. lak. Görög kath. anyaszentegyház, Savanyuviz források. Határa csaknem egyedûl zabot terem; de a magas Királyhegye ide tartozván, szarvasmarhát, különösen pedig juhot sokat tarthat, s ennek teje fõ tápláléka a népnek; faeszközöket is készit. A Garan vize itten veszi eredetét. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó. " [2]
1910-ben 1494, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott. 1944 szeptemberében a németek megtorlásul felégették. 1948 és 1990 között Jan Šverma jogász, kommunista újságíró és politikus nevét viselte.
2001-ben 1539 lakosából 1389 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Szentháromság tiszteletére szentelt görög katolikus templom 1784-ben épült. Építtetője Koháry Ferenc volt.
- Jellegzetes népviselete van, mely a mai napig is látható.
- Környéke rendkívül gazdag természeti szépségekben, téli sportokhoz kitűnően alkalmas.
- A mondabeli híres hegy, a Király-hegy alatt települt.
- A faluban két gipsztartalmú ásványvízforrás található.
- 1894 és 1917 között itt élt és innen üldözték el feleségével együtt Herczegh Jánost, a magyar túrázás egyik legnagyobb alakját.
- Az egyházi és népzenei kórusok fesztiválját augusztusban rendezik meg.
Források, jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
