Kisperlász

Kisperlász (Prihradzany)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagyrőcei
Turisztikai régió	Gömör
Rang	község
Első írásos említés	1262
Polgármester	Dušan Balážik
Irányítószám	049 14
Körzethívószám	058
Népesség
Teljes népesség	87 fő (2011) +/-
Népsűrűség	19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260 m
Terület	4,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisperlász Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 20° 14′ 20″48.5833333333, 20.2388888889
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisperlász (szlovákul Prihradzany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. 2011-ben 87 lakosából 80 szlovák volt.

Fekvése

Nagyrőcétől 20 km-re délkeletre, a Murány-patak völgyében fekszik.

Története

1262-ben "Prelaz" alakban említi először oklevél. 1272-ben "Prelaz", 1435-ben "Perlaz", 1558-ban "Perlak", 1573-ban "Perlasz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A jolsvai, majd a 16. századtól a murányi vár tulajdona, azok szolganépei lakták. Lakói idénymunkákkal, méhészattal, fuvarozással, valamint kézművességgel foglalkoztak. 1558-ban "Perlak" néven említik. Lakói ezidőtájt evangélikusok lettek, de a 18. században a birtokos Koháry család visszatérítette őket. II. József türelmi rendelete után ismét felvették az evangélikus hitet. 1773-ban 26 jobbágy és 3 zsellércsalád élt itt. 1828-ban 37 háza volt 251 lakossal.

Vályi András szerint "PERLACZ. Prichrazane. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gr. Koháry 54Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Süvetének szomszédságában, határbéli földgye közép termékenységû, legelõje kevés, fája van mind a’ kétféle, eladásra módgya közel Jolsván, keresetre is módgya a’ vasverõ mûhelyeknél, és tserép edényekkel, ’s pipákkal, mellyeket magok készítenek, harmadik osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Perlacz, tót falu, Gömör vmegyében, Jolsvához délre 1 órányira: 10 kath., 241 evang. lak., kik többnyire fazekasok és pipacsinálók. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó. " [1]

1910-ben 213, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A falu búcsújáróhely.

Nevezetességei

• Kegykápolnája 11.-12. században épült rotunda. A 18. században épült újjá és megőrizte a Szent Anna és a Boldogságos Szűz tiszteletének patrociniumát. Festett kazettás mennyezetén az 1758-as évszám látható, de a kápolna eredetileg valószínűleg sokkal régebbi.
• Evangélikus temploma 1798-ban épült.

Irodalom

• Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. (Romanesque Round Churches of Medieval Hungary.) (Mûvészettörténeti Füzetek, 4.) Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972.
• Ludwig E. (2000): Felvidéki műemlék-kalauz. Maecenas Könyvkiadó, Budapest (ISBN 963-203-026-5)
• Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Kisperlász Szlovákia térképén
• Kisperlász mint búcsújáróhely
• Barna Gábor tanulmánya a Néprajzi Látóhatárban
• Erdélyi Géza: Gömör vármegye klasszicista építészete.
• E-obce.sk

Lásd még

• Körtemplom
• Kallósd
• Nagytótlak
• Kissikátor
• Karcsa
• Ipolykiskeszi
• Bény
• Gerény
• Ják
• Kézdiszentlélek
• Székelyudvarhely
• Süvete