Babarét
| Babarét | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Polgármester | Jaroslav Benda |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 69 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 419 m |
| Terület | 4,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Babarét
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 31′, k. h. 20° 00′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Babarét (1899-ig Babaluska, szlovákul Babinec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 69 lakosából 67 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rimaszombattól 17 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
1407-ben "Babalwaska" néven említik először, de már a 13. században is létezett. 1413-ban "Babaluchka", 1427-ben "Babafalva" alakban tűnik fel a forrásokban. Birtokosai a Derencsényi és a Széchy családok voltak. 1427-ben még 13 portája volt, ez a török támadások után 1598-ra ötre csökkent. A 17. századtól Murány várának uradalmához tartozott. A birtokos Koháryak a nagy szegénység miatt elengedték a falu tizedtartozását és a robotot. 1828-ban 35 házában 270 lakos élt, akik főként földműveléssel és fágással foglalkoztak. A 20. század elején elterjedt a fonás, a lószerszámkészítés és az épületfagyártás is.
Vályi András szerint "BABALUSKA. Babintz. Tót falu Gömör Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Liptó Vármegye szélénél. Határbéli földgye, ha trágyáztatik közép termékenységű, legelője elég, ’s mind a’ két féle fája van, piatzozása a’ szomszédságban, egyéb eránt tserép, és fa edények készítéséböl is pénz keresnek, második Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Babaluska, Babinecz, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyében, Ratkóhoz 4 órányira: 6 kath., 264 evang. lak. Határja kicsiny, s gyakori javitást kiván; erdejéből szekrényeket s más faeszközöket készit; lakosai közt van egynehány timár is. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rimaszombat. " [3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Babaluska, a Balogvölgy fölötti fensíkon fekvő tót kisközség, 41 házzal. Ág. ev. h. vallású lakosainak száma 186. E község 1413-ban Babaluchka alakban a Derencsényiek birtokaként szerepel. 1427-ben már Babafalva néven említik. A Derencsényiek kezéről a Széchyek birtokába került és Széchy Mária, a murányi Vénus, Gyöngyössy Istvánnak ajándékozta, kinek utódaitól azután a Koháryak birtokába került. A XVIII. században már Babincz, vagy Babinecz tót néven is emlegetik. Evangelikus temploma 1833-ban épült. A községet a törökök a XVI. század közepén elpusztították. Ide tartozik Szedlistye puszta is. A falu postája Rimabrézó, távírója és vasúti állomása Rimabánya." [4]
1910-ben 195, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején a Kozlov majorban partizáncsoport működött, melyet a falu lakói is támogattak. Ma lakóinak többsége a mezőgazdaságban dolgozik, ezenkívül főként állatartással, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Földműves szövetzetét 1953-ban alapították.
2001-ben 82 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma a 18. században épült klasszicista stílusban.
- Klasszicista harangláb a 18. század végéről.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
|
||||||||
