Újantalfalva
| Újantalfalva (Šoltýska) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Poltári |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1796 |
| Polgármester | Slávka Škvareniaková |
| Irányítószám | 985 07 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 139 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 760 m |
| Terület | 4,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Újantalfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 19° 44′ 40″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Újantalfalva (szlovákul Šoltýska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban. 2011-ben 139 lakosából 131 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rimakokovától 10 km-re nyugatra fekszik. 2 km-es bekötőút köti össze az 526-os (Nyustya-Gerencsvölgy közötti) országúttal.
Keletről Rimakokova, délről Vágó, nyugatról pedig Málnapatak községekkel határos. Nyugati határa a történelmi Gömör-Kishont és Nógrád vármegye határa volt.
Története [szerkesztés]
A települést a birtokos Forgách család alapította a kokovai határban a 18. század végén. 1808-ban "Antalfalva vel Szolticska" néven említik először. 1828-ban 50 házában 463 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, és állattartással foglalkoztak. A 19. században üvegkohó működött a területén.
Fényes Elek szerint "Antalfalva, uj tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyékben 449 kath. lak., s kath. paroch. templommal. F. u. gr. Forgách. Rimaszombathoz 5 óra." [2]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Antalfalva, tót kisközség, 152 házzal. Lakosai, számszerint 609, mindannyian római katholikusok. Újabb telepítvény, s földesura a mult század elején a gróf Forgách család volt, mely egész 1892-ig bírta, a mikor Dub Albert vásárolta meg, ki legújabban Lamarche Albertnek adta el. Katholikus temploma 1834-ben épült. A község körjegyzőségi székhely. Postája Kokova, távírója és vasúti állomása pedig Rimabánya." [3]
1910-ben 623, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
2001-ben 165 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus temploma 1826-ban épült klasszicista stílusban. Belső festése az 1920-as években készült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
|
|||||||
