Murányhosszúrét
| Murányhosszúrét (Muránska Dlhá Lúka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagyrőcei |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1357 |
| Polgármester | Marek Nosko |
| Irányítószám | 050 01 |
| Körzethívószám | 058 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 879 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 343 m |
| Terület | 18,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Murányhosszúrét
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 20° 04′ 50″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Murányhosszúrét (szlovákul Muránska Dlhá Lúka, németül Lange Wiese) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 879 lakosából 853 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyrőcétől 4 km-re északkeletre a Murány bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1357-ben "Hoszu Reth" alakban említik először, de már korábban is létezett. A murányi váruradalomhoz tartozott. 1435 "Huzywret" néven említi oklevél. Szlovák neve 1551-ben bukkan fel először "Dlua Luka" alakban. 1605-ben "Dluha Luka alias Hoszu Reth" néven említik. 1427-ben 29 adózó portája volt. Lakói pásztorkodással foglalkoztak, valamint fűrésztelepeken és vaskohókban dolgoztak. A falu a török uralom alatt 40 évig puszta volt. A község legkorábbi pecsétje 1656-ból való. az 1709-1710-ben dúló pestisjárványnak 440 áldozata volt. 1828-ban 138 házában 1184 lakos élt. A 19. és 20. században lakói a mezőgazdaság és az erdei munkák mellett ipari üzemekben és idénymunkákon dolgoztak.
Fényes Elek szerint "Hosszuréth (Murány-), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Jolsvához 3 órányira: 499 kath., 685 evang lak., kik zsindelyt deszkát készítnek s ezeket az alföldre hordják; gyolcsot szõnek; a vasbányákban dolgoznak. Kath. és evang. anyaszentegyház; hegyes sovány határ. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó. " [2]
1910-ben 842, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.
2001-ben 736 lakosából 697 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. A 18. században barokk stílusban építették át.
- Evangélikus temploma 1787-ben épült, tornyát 1863-ban építették.
- A sísport kedvelőit jól kiépített, felvonókkal felszerelt síközpont várja.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
