Ratkó
| Ratkó (Ratková) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagyrőcei |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1413 |
| Polgármester | Milan Fakla |
| Irányítószám | 982 65 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 533 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 289 m |
| Terület | 12,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ratkó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 05′ 50″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ratkó (szlovákul Ratková) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. 2011-ben 533 lakosából 384 szlovák és 66 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyrőcétől 16 km-re délre a Turóc partján fekszik, Gömörrépás és Veres tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
1413-ban "Rathko" néven említik először, de már a 13. század közepén keletkezett. 1427-ben az adóösszeírásban "Rathkow" alakban szerepel, akkor 21 portáig adózott. A 15. században gyorsan fejlődött a kézművesség és kereskedelem. Lakói híres tímárok voltak, áruikkal az egész országot bejárták. Területén a Turócon több szűrkalló és malom állt. Határában vastermelés folyt, 3 kemence és 4 vashámor működött a területén. A török támadások idején mintegy 40 évig a töröknek adózott. 1800-ban 310 kézműves mester és 116 inas dolgozott a településen, termékeikkel az egyész környéket ellátták. 1827-ben az egész település leégett. 1828-ban 160 házában 1346 lakos élt. 1837-ben 1615 lakos élt itt.
Vályi András szerint "RATKÓ. Ratkova. Nagy, és népes tót Mezõváros Gömör Vármegyében, földes Urai Gr. Koháry, Dráskóczy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, határbéli földgye hegyes, de meglehetõs termékenységû, legelõje tsekély, fája szûken van, piatza helyben, vásári jövedelme is van, második osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Ratkó, Radkova, tót m. v., Gömör vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz nyugot-délre 4 1/2 mfdnyire: 6 kath., 1609 evang. lak. A város egy fõ- és több mellék utczákból áll. A fõ utczát diszesiti az evang. két tornyú igen régi templom. Van itt evang. parochia; több liszt- és kallómalom a Thurócz vizén; 104 timár és cserzõ varga, kik hires bõröket készitnek; közel 150 durva posztó- és gubacsináló; és sok más kézmüves, kik kézmûveiket messze földre elhordják. Határa kicsiny és közép termékenységü. F. u. több közbirtokosok." [3]
A 19. század második felétől 1919-ig város és közigazgatási járási székhely volt. 1910-ben 797 lakosából 609 szlovák és 139 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásának székhelye volt.
A hozzá tartozó Répás a 13. század végén keletkezett, 1247-ben említik először. A 15. században a Zsoldos és Darvas családok birtoka volt, később több nemesi családé. A 18. században itt is fejlődött a kézművesség, határában vastermelés folyt. 1828-ban 53 házában 451 lakos élt, akik főként bányászattal, vastermeléssel foglalkoztak. 1963-ban csatolták Ratkóhoz.
2001-ben 493 lakosából 410 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma a 16. században épült késő gótikus stílusban.
- A községháza (volt városháza) nagyon régi épület.
- Evangélikus iskoláját 1818-ban építették.
- Haranglába 18. századi.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született Bachat Dániel evangélikus püspök, író, költő , műfordító, a Kisfaludy Társaság levelező tagja. Petőfi Sándor és Arany János műveinek szlovák nyelvre fordítója. A településhez tartozik Gerlicepuszta is: egy nyaralása alkalmából itt ismerte fel Bartók Béla a parasztzene és a népies műdal közötti különbséget.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
