Újvásár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újvásár (Rybník)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Július Brašo
Irányítószám 982 64
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 152 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260 m
Terület 16,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újvásár  (Szlovákia)
Újvásár
Újvásár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 20° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 20° 07′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újvásár (szlovákul Rybník) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 152 lakosából 139 szlovák és 10 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyrőcétől 22 km-re délre a Turóc partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határában állt egykor Derenk vára, melyet a Balog nembeli Pető alvajda vagy fiai építettek a 14. század közepén. Először 1413-ban említik ma már nyoma sem látható.

A település keletkezése az itteni Szent Kereszt templom alatt 1266-ban említett "Sancta Crux", illetve a szomszédos 1381-ben említett "Vyuasar" településsel van összefüggésben. 1599-ben "Ribnik Vywasar" alakban említik, 1773-ban már Ribnik a neve. A középkorban nazarénus kolostor állt itt. 1413-ban a Derencsényi család birtoka, majd a Koháryaké. A 18. században a murányi uradalom része volt. 1828-ban 60 házában 464 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, faáru készítéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " ÚJVÁSÁR. Tót falu Gömör Várm. földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Ratkóhoz 3/4 órányira; határja középszerű, és hegyes." [2]

Fényes Elek szerint " Ujvásár, (Ribnik), Gömör vármegyében, tót falu, Ratkóhoz délre 1/2 mfdnyire: 5 kath., 459 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Földei hegyoldalban feküsznek, s gyakori javitást kivánnak; rétjei jók; sok faedényt és egyéb eszközöket készítnek, s azzal kereskednek. F. u. többen. Ut. post. Rimaszombat." [3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Újvásár, a Túrócz patak mentén fekvő tót, de erősen magyarosodó kisközség, körjegyzőségi székhely, 50 házzal és 232 ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban a Derencsényiek birtoka és neve Wywasar-nak van írva. Később, a mikor már a Koháryak a földesurai, tót Ribnik neve is felmerül. Most a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. A lakosok földmívelésen kívül kereskedéssel, fuvarozással és vászonfehéritéssel foglalkoznak. Evangélikus temploma a reformáczió idejében már fennállott. Csúcsives szentélyében legújabban a XV. századból való falfestményeket találtak. Ide tartozik Dereneki puszta, a hol erődítvénynek a nyomai láthatók. A lakosok ajkán élő monda szerint hajdan rablóvár volt. A község a mult század közepén két izben teljesen leégett. A faluban van posta, a távíró és a vasúti állomás pedig Tornallyán." [4]

1910-ben 217, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

Borosznok falut 1964-ben csatolták hozzá. 1271-ben említik először "Buruznuk" alakban. 1366-ban "Boroznok" a neve. Több nemesi család birtoka volt. 1427-ban 6 portája adózott. 1773-ban 15 jobbágy és 5 zsellércsalád élt itt. 1837-ben 29 háza volt 217 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Róla így ír a monográfia "Borosznok, a Ratkó-völgyben, a Túrócz patak mentén fekvő tót kisközség, 24 házzal és 84 ág. ev. h. vallású lakossal. E község már 1366-ban szerepel a mai nevén. 1550-ben I. Ferdinánd király új adományt ad reá a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszáju, Sándor, Szkárosy és Kerepeczy családoknak. 1786-ban a tótos Brusznik néven is említik. A mult század elején a Farkas, Latinák, Soldos, Hanvay és Darvas családok a birtokosai. Temploma nincsen. Határában feküdt hajdan Baratych vagy Baratony községe, mely 1413-ban mint a Derecsényiek, 1425-ben pedig mint a Széchiek birtoka szerepel. Ma már nyoma sincsen. A község postája Újvásár, távírója és vasúti állomása Tornallya." [4]

2001-ben 149 lakosából 98 szlovák és 47 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Derenk 15. századi várának romjai.
  • Evangélikus templom a 13. század második felében épült gótikus stílusban. Belsejében 14. századi gótikus falfestmények láthatók. Berendezése 18. századi barokk.
  • A lelkészség épülete 1857-ben épült késő klasszicista stílusban.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]