Újvásár
| Újvásár (Rybník) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagyrőcei |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1266 |
| Polgármester | Július Brašo |
| Irányítószám | 982 64 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 152 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 260 m |
| Terület | 16,94 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Újvásár
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 20° 07′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Újvásár (szlovákul Rybník) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 152 lakosából 139 szlovák és 10 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyrőcétől 22 km-re délre a Turóc partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Határában állt egykor Derenk vára, melyet a Balog nembeli Pető alvajda vagy fiai építettek a 14. század közepén. Először 1413-ban említik ma már nyoma sem látható.
A település keletkezése az itteni Szent Kereszt templom alatt 1266-ban említett "Sancta Crux", illetve a szomszédos 1381-ben említett "Vyuasar" településsel van összefüggésben. 1599-ben "Ribnik Vywasar" alakban említik, 1773-ban már Ribnik a neve. A középkorban nazarénus kolostor állt itt. 1413-ban a Derencsényi család birtoka, majd a Koháryaké. A 18. században a murányi uradalom része volt. 1828-ban 60 házában 464 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, faáru készítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint " ÚJVÁSÁR. Tót falu Gömör Várm. földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Ratkóhoz 3/4 órányira; határja középszerû, és hegyes." [2]
Fényes Elek szerint " Ujvásár, (Ribnik), Gömör vármegyében, tót falu, Ratkóhoz délre 1/2 mfdnyire: 5 kath., 459 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Földei hegyoldalban feküsznek, s gyakori javitást kivánnak; rétjei jók; sok faedényt és egyéb eszközöket készítnek, s azzal kereskednek. F. u. többen. Ut. post. Rimaszombat." [3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Újvásár, a Túrócz patak mentén fekvő tót, de erősen magyarosodó kisközség, körjegyzőségi székhely, 50 házzal és 232 ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban a Derencsényiek birtoka és neve Wywasar-nak van írva. Később, a mikor már a Koháryak a földesurai, tót Ribnik neve is felmerül. Most a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. A lakosok földmívelésen kívül kereskedéssel, fuvarozással és vászonfehéritéssel foglalkoznak. Evangélikus temploma a reformáczió idejében már fennállott. Csúcsives szentélyében legújabban a XV. századból való falfestményeket találtak. Ide tartozik Dereneki puszta, a hol erődítvénynek a nyomai láthatók. A lakosok ajkán élő monda szerint hajdan rablóvár volt. A község a mult század közepén két izben teljesen leégett. A faluban van posta, a távíró és a vasúti állomás pedig Tornallyán." [4]
1910-ben 217, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.
Borosznok falut 1964-ben csatolták hozzá. 1271-ben említik először "Buruznuk" alakban. 1366-ban "Boroznok" a neve. Több nemesi család birtoka volt. 1427-ban 6 portája adózott. 1773-ban 15 jobbágy és 5 zsellércsalád élt itt. 1837-ben 29 háza volt 217 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Róla így ír a monográfia "Borosznok, a Ratkó-völgyben, a Túrócz patak mentén fekvő tót kisközség, 24 házzal és 84 ág. ev. h. vallású lakossal. E község már 1366-ban szerepel a mai nevén. 1550-ben I. Ferdinánd király új adományt ad reá a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszáju, Sándor, Szkárosy és Kerepeczy családoknak. 1786-ban a tótos Brusznik néven is említik. A mult század elején a Farkas, Latinák, Soldos, Hanvay és Darvas családok a birtokosai. Temploma nincsen. Határában feküdt hajdan Baratych vagy Baratony községe, mely 1413-ban mint a Derecsényiek, 1425-ben pedig mint a Széchiek birtoka szerepel. Ma már nyoma sincsen. A község postája Újvásár, távírója és vasúti állomása Tornallya." [4]
2001-ben 149 lakosából 98 szlovák és 47 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Derenk 15. századi várának romjai.
- Evangélikus templom a 13. század második felében épült gótikus stílusban. Belsejében 14. századi gótikus falfestmények láthatók. Berendezése 18. századi barokk.
- A lelkészség épülete 1857-ben épült késő klasszicista stílusban.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ^ a b Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
|
|||||
