Szkáros

Szkáros (Skerešovo)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagyrőcei
Rang	község
Első írásos említés	1243
Polgármester	Ján Svitek
Irányítószám	982 63
Körzethívószám	047
Népesség
Teljes népesség	246 fő (2011) +/-
Népsűrűség	19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	220 m
Terület	12,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szkáros Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 15″, k. h. 20° 12′ 00″48.5041666667, 20.2
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szkáros (szlovákul Skerešovo) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában, Tornaljától 13 km-re északnyugatra a Turóc bal partján. 2011-ben 246 lakosából 112 szlovák és 87 magyar volt.

Története

A település már a honfoglaláskor fontos gyepűvédő hely volt. 1243-ban "Staruch" néven említik először. 1266-ban "Scarus", 1353-ban "Strasa" néven említi oklevél. A 16. században több nemesi család birtoka volt. A 18. században a Draskóczy és Kubinyi családoké. A falu legjelentősebb birtokosai a Hanvayak voltak. 1710-ben 177 lakos halt meg a pestisjárványban. 1828-ban 69 házában 537 lakos élt. 1837-ben 561 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, kertészmunkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint " SZKÁROS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Farkas, és több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Dreskhez közel, mellynek filiája; határja középszerû, réttyei jók, malmok helyben van."

Fényes Elek szerint " Szkáros, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyében, Gömörhöz nyugot-északra 1 1/2 mfd., 56 kath., 478 ref., 27 evang. lak. Ref. anya ekklézsia. Határa elsõ osztálybeli. F. u. Farkas, s m. t. Ut. post. Tornalja."

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Szkáros, ratkóvölgyi magyar kisközség, 83 házzal és 346 ev. ref. vallású lakossal. 1384-ben Scarus és Izkarus néven merül fel. Ez időbeli birtokosai ismeretlenek, de 1550-ben Ferdinánd király új adománykép adja e községet a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszájú, Sándor, Szkárosi, másként Fityke és a Kerepeczy családoknak. A 18. században, a mikor Szkerosowo tót néven is említik, a Farkas család a földesura, a melylyel közösen bírják a Kubinyi és a Draskóczy családok. Most Dapsy Bélának van itt nagyobb birtoka és régi kúriája, melyet még a Farkas család építtetett és a mely vétel útján került a mostani tulajdonos birtokába. A község határában kitünő gyógyerejű forrás van, mely Dapsy Béla tulajdona, a ki ide csinos fürdőházat és lakásokat építtetett. A fürdőt, mely csak nem rég nyílt meg, a környékbeliek sűrűn látogatják. A községben a Dapsyén kívül még két régi kúria van. Az egyiket a Draskóczyak, a másikat a Kubinyiak építtették. Református temploma már a reformáczió idejében fennállott, de építési ideje meg nem állapítható. Ide tartozik Salamonvölgy, Oszlókút és Papkút puszta. Postája van, távírója és vasúti állomása pedig Tornallya."

1910-ben 356, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Nevezetességei

• Református temploma 1822-ben épült klasszicista stílusban a 16. századi templom helyén. Mellette látható a Szégyenkő, amely a nyilvános megszégyenítés eszköze volt.
• A falu nemesi múltjának az emlékét őrzi a két 19. században épült nemesi kúria. Egyikük klasszicista, a másik neoklasszicista stílusú.
• A falukép ma is meghatározó elemei a fennmaradt régi házak.

Híres emberek

• Itt született a 16. században Szkárosi Horváth András református énekszerző, predikátor.
• Itt született 1827-ben Csider Károly újságíró, a Március Tizenötödike című lap munkatársa.

Külső hivatkozások

• E-obce.sk
• Községinfó
• Szkáros Szlovákia térképén
• Szkáros a régió honlapján
• Tourist-channel.sk