Rimatamásfalva
Koordináták: é. sz. 48° 22′ 38,24″, k. h. 20° 0′ 25,06″ Rimatamásfalva (szlovákul Tomášová, 1902-ig Tamásfalva) Rimaszombat településrésze, 1948-ig önálló község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Rimatamásfalva egybeépült Rimaszombattal, a városközponttól 1 km-re délnyugatra a Rima jobb partján fekszik.
Egyike Rimaszombat hét kataszteri területének, területe 14,193 km²[1]. 1921-ben a község területe 14,31 km² volt[2].
Története[szerkesztés]
Vályi András szerint "TAMÁSFALVA. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai Rimaszombat Városa, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rimaszombathoz nem meszsze, és annak filiája; Szabatkai, Apáti, Dusai, ’s Kuritzi pusztákkal is határos, szántó földgyei vizesek, teremnek tiszta, kétszeres búzát, rozsot, és zabot; réttye jó, erdeje is van." [3]
Fényes Elek szerint "Tamásfalu, tót-magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombat mellett, ugyhogy külvárosának lehet tekinteni: 63 kath., 872 evang., 94 ref. lak. " [4]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Tamásfalva, Rimaszombat mellett fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 182 házzal és 985 róm. kath. vallású lakossal. Földesurai a Zathureczky és a Pongrácz családok voltak, most pedig Rimaszombat városnak 100van itt nagyobb birtoka. Farkas Ábrahám orsz. képviselőnek csinos kastélya van itt, melyet még a Zathureczkyek építtettek, de a Farkas család kibővítette és átalakíttatta. 1863-ban a község nagyobb része leégett. Templom nincs a községben. Postája, távírója és vasúti állomása Rimaszombat." [5]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. 1948-ban csatolták Rimaszombathoz, elsőként a ma a városhoz tartozó hat korábbi község közül.
2001-ben 1035 lakosából 503 magyar és 471 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kastélya a 19. század elején épült klasszicista stílusban.
- Rk. haranglába a 19. század elején épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.

