Meleghegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Meleg-hegy (egyértelműsítő lap).
Meleghegy (Teplý Vrch)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1301
PolgármesterJanka Janšová
Irányítószám980 23
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség292 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság217 m
Terület5,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 13″, k. h. 20° 06′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 13″, k. h. 20° 06′ 04″
Meleghegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Meleghegy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Meleghegy (szlovákul: Teplý Vrch, 1948-ig Melecheď) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 12 km-re északkeletre, a Szlovák Érchegység délkeleti részén, 214 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balog-patak partján fekszik.

Északnyugatról Derencsény, északról Bugyikfala, északkeletről Gesztes, délkeletről Vámosbalog, délnyugatról pedig Balogpádár községekkel határos.

5,9832 km²-es területe nem változott számottev˜ően a 20. század folyamán (1921-ben 5,91 km²).[2]

Élővilága[szerkesztés]

A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2020-ban két fiókát számoltak össze.[3]

Története[szerkesztés]

1301-ben „Melechdyhegy" néven említik először. 1460-ban „Meleghegh" néven szerepel. Balog várának tartozéka volt. A 15. században a Derencsényi család birtoka, 1427-ben 15 adózó portája létezett. A 16. században a Széchy család tulajdonába került, a 17. századtól a murányi uradalomhoz tartozott. A török korban elpusztult, a 18. században települt újra. 1773-ban 31 jobbágytelke volt. 1828-ban 43 házában 366 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MELEGHEGY. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dubócznak szomszédságában mellynek filiája, földgye ha trágyáztatik, búzát is terem, legelője elég, piatzozása közel, fája van."[4]

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Meleghegy, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Baloghoz 1/4 órányira: 46 kath., 320 evang. lak. Evang. szentegyház. Földe, rétje igen termékeny, van két vadas kertje is, u. m. az egyik egy térségen, a másik egy hegyen, mellynek tetejét hajdan vár ékesítette. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rimaszombat."[5]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Meleghegy, balogvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 50 házzal és 290, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1427-ben Meleg néven Balogvár tartozéka. 1460-ban Meleghegh néven említik. Sorsa egy volt a többi balogvári birtokéval. Mostani földesura a Coburg herczegi család melynek itt erdőgondnoksági hivatala és két uradalmi vadaskertje van. A mult század elején bánya is volt a községben, most pedig Kovács Jánosnénak gőzmalma és viaszfinomító gyára van itt. Ág. h. ev. temploma 1813-ban épült. A község postája Felsőbalog, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[6]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 318 lakosából 54 magyar és 248 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 294 lakosából 41 magyar és 244 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 290 lakosából 48 magyar és 241 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 241 lakosából 44 magyar és 195 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 206 evangélikus, 23 római katolikus, 10 református és 2 izraelita vallású volt.

1921-ben 217 lakosából 22 magyar és 186 csehszlovák volt. A Rimaszombati járáshoz tartozott.

1930-ban 193 lakosából 11 magyar, 181 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt. Ebből 145 evangélikus, 26 római katolikus, 9 görög katolikus, 6 izraelita, 5 református és 2 egyéb vallású volt.

1991-ben 273 lakosából 11 magyar és 251 szlovák volt.

2001-ben 324 lakosából 297 szlovák és 15 magyar volt.

2011-ben 294 lakosából 268 szlovák, 9 roma, 8-8 magyar és ismeretlen, illetve 1 egyéb nemzetiségű. Ebből 97 római katolikus, 83 evangélikus, 75 nem vallásos, 6 görög katolikus, 4 református és 27 ismeretlen vallású.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Itt található Szlovákia legmelegebb vizű tava, hőmérséklete eléri a 27 °C-ot. Rekreációs központja a zenei fesztiválokkal a fiatalok kedvelt nyári pihenőhelye.
  • Evangélikus temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban. Barokk oltára 1640-ben készült, a falu régi fatemplomából való.

Érdekességek[szerkesztés]

A szlovák és magyar melegek itt megrendezett óévbúcsúztató partijairól lásd a Búcsú a Meleghegytől[halott link] című cikket.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
  3. ↑ bociany.sk
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 12.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meleghegy&oldid=26470658”