Meleghegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meleghegy (Teplý Vrch)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1301
Polgármester Jana Janšová
Irányítószám 980 23
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 294 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 217 m
Terület 5,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Meleghegy (Szlovákia)
Meleghegy
Meleghegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 06′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Meleghegy (szlovákul: Teplý Vrch, 1948-ig Melecheď) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 294 lakosából 268 szlovák, 9 roma és 8 magyar volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rimaszombattól 12 km-re északkeletre a Szlovák Érchegység délkeleti részén a Balog partján 214 m magasan fekszik.

Északnyugatról Derencsény, északról Bugyikfala, északkeletről Gesztes, délnyugatról Balogpádár, délkeletről pedig Vámosbalog községekkel határos.

5,9832 km²-es területe nem változott számottev˜ően a 20. század folyamán (1921-ben 5,91 km²)[2].

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1301-ben "Melechdyhegy" néven említik először. 1460-ban "Meleghegh" néven szerepel. Balog várának tartozéka volt. A 15. században a Derencsényi család birtoka, 1427-ben 15 adózó portája volt. A 16. században a Széchy család birtoka, a 17. századtól a murányi uradalomhoz tartozott. A török korban elpusztult, a 18. században települt újra. 1773-ban 31 jobbágytelke volt. 1828-ban 43 házában 366 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "MELEGHEGY. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dubócznak szomszédságában mellynek filiája, földgye ha trágyáztatik, búzát is terem, legelője elég, piatzozása közel, fája van." [3]

Fényes Elek szerint "Meleghegy, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Baloghoz 1/4 órányira: 46 kath., 320 evang. lak. Evang. szentegyház. Földe, rétje igen termékeny, van két vadas kertje is, u. m. az egyik egy térségen, a másik egy hegyen, mellynek tetejét hajdan vár ékesítette. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rimaszombat. " [4]

1910-ben 241, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.

1921-ben a Rimaszombati járáshoz tartozott, 217 lakosából 186 szlovák, 22 pedig magyar nemzetiségű volt.

2001-ben 324 lakosából 297 szlovák és 15 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt található Szlovákia legmelegebb vizű tava, hőmérséklete eléri a 27 °C-ot. Rekreációs központja a zenei fesztiválokkal a fiatalok kedvelt nyári pihenőhelye.
  • Evangélikus temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban. Barokk oltára 1640-ben készült, a falu régi fatemplomából való.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szlovák és magyar melegek itt megrendezett óévbúcsúztató partijairól l. a Búcsú a Meleghegytől c. cikket.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]