Meleghegy
| Meleghegy (Teplý Vrch) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1301 |
| Polgármester | Jana Janšová |
| Irányítószám | 980 23 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 294 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 217 m |
| Terület | 5,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 06′ 00″ | |
| é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 06′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Meleghegy (szlovákul Teplý Vrch, 1948-ig Melecheď) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 294 lakosából 268 szlovák, 9 roma és 8 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Rimaszombattól 12 km-re északkeletre a Szlovák Érchegység délkeleti részén a Balog partján 214 m magasan fekszik.
Északnyugatról Derencsény, északról Bugyikfala, északkeletről Gesztes, délnyugatról Balogpádár, délkeletről pedig Vámosbalog községekkel határos.
5,9832 km²-es területe nem változott számottevően a 20. század folyamán (1921-ben 5,91 km²)[2].
Története[szerkesztés]
1301-ben "Melechdyhegy" néven említik először. 1460-ban "Meleghegh" néven szerepel. Balog várának tartozéka volt. A 15. században a Derencsényi család birtoka, 1427-ben 15 adózó portája volt. A 16. században a Széchy család birtoka, a 17. századtól a murányi uradalomhoz tartozott. A török korban elpusztult, a 18. században települt újra. 1773-ban 31 jobbágytelke volt. 1828-ban 43 házában 366 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "MELEGHEGY. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dubócznak szomszédságában mellynek filiája, földgye ha trágyáztatik, búzát is terem, legelõje elég, piatzozása közel, fája van." [3]
Fényes Elek szerint "Meleghegy, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Baloghoz 1/4 órányira: 46 kath., 320 evang. lak. Evang. szentegyház. Földe, rétje igen termékeny, van két vadas kertje is, u. m. az egyik egy térségen, a másik egy hegyen, mellynek tetejét hajdan vár ékesítette. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rimaszombat. " [4]
1910-ben 241, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.
1921-ben a Rimaszombati járáshoz tartozott, 217 lakosából 186 szlovák, 22 pedig magyar nemzetiségű volt.
2001-ben 324 lakosából 297 szlovák és 15 magyar volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Itt található Szlovákia legmelegebb vizű tava, hőmérséklete eléri a 27 °C-ot. Rekreációs központja a zenei fesztiválokkal a fiatalok kedvelt nyári pihenőhelye.
- Evangélikus temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban. Barokk oltára 1640-ben készült, a falu régi fatemplomából való.
Érdekességek[szerkesztés]
A szlovák és magyar melegek itt megrendezett óévbúcsúztató partijairól l. a Búcsú a Meleghegytől c. cikket.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Tourist-channel.sk
- Községinfó
- Meleghegy Szlovákia térképén
- A meleghegyi rekreációs park honlapja
- E-obce.sk
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||

