Ratkószuha
| Ratkószuha (Ratkovská Suchá) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1323 |
| Polgármester | Stanislav Palic |
| Irányítószám | 982 67 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 53 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 478 m |
| Terület | 5,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ratkószuha
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 20° 04′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ratkószuha (szlovákul Ratkovská Suchá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 53 lakosából 52 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagyrőcétől 18 km-re délnyugatra fekszik az 526-os (Nyustya-Jolsva) országút mentén. Nyugatról Rónapatak, északkeletről Poloszkó, keletről Ratkó, délkeletről Ratkószabadi, délnyugatról pedig Dobrapatak községekkel határos.
Története[szerkesztés]
1323-ban "Zuha" néven említik először. A település eredetileg nem a mai helyén, hanem a Stráne nevű magaslaton feküdt, de a vízhiány miatt lakói később az alacsonyabban fekvő helyre költöztetek. A község elnevezése ennek ellenére továbbra is suchá, azaz száraz maradt. Első birtokosai a Derencsényiek voltak, később a Bakos és Lórántffy család voltak a birtokosai. A 18. századtól a murányi váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 16 portával adózott. 1773-ban 5 jobbágy és 40 zsellércsaládja volt. 1828-ban 50 házában 479 lakos élt. Lakói állattartással, fuvarozással, vászonszövéssel, később bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, Felsõ, és Ratko Szuha. Elegyes faluk Gömör Várm. földes Uraik Gróf Koháry, Ragályi, és több Uraságok, fekszenek Zádorfalvához nem meszsze, a’ Szuha võlgyén; lakosaik katolikusok, és reformátusok, földgyeik középszerûek, mint vagyonnyaik." [2]
Fényes Elek szerint "Szuha, (Ratkó), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Ratkóhoz 1/2 órányira; egy felemelkedett helyen: 10 kath., 469 evang. lak., kik közt posztós is találtatik. F. u. többen. " [3]
1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott. A község jelenleg egyre inkább üdülőtelepülés képét ölti.
2001-ben 54 lakosából 53 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1817-ben épült klasszicista stílusban, 1949-ben megújították.
- Haranglába 1925-ben épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||
