Krasznahorka vára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznahorka
vára
Hrad Krasna Horka.jpg
Ország  Szlovákia
Mai település Krasznahorkaváralja

Elhelyezkedése
Krasznahorka vára (Szlovákia)
Krasznahorka vára
Krasznahorka
vára
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 20° 36′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 20° 36′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznahorka vára témájú kategóriát.

Krasznahorka vára (szlovákul: Hrad Krásna Hôrka) Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában van.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 6 km-re keletre található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, utóbbiak 1290-től 1352-ig birtokolták. 1352-ben a Bebekek [1] szerezték meg és bővítették. [2] Oklevél 1341-ben említi először. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd Hunyadi Mátyás visszavette. 1556-ban I. Ferdinánd serege sikertelenül ostromolta. 1566-ban Schwendi Lázár vette be, királyi tulajdonba került, s irányítására az uralkodó várkapitányt nevezett ki, Andrássy Péter személyében, aki II. Rudolf császár szolgálatában állt, így 1575-től Andrássy-birtok lett. 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakították.

1678-ban Thököly serege foglalta el, 1685-ben őrsége egyéves ostromzár után adta fel. A Rákóczi-szabadságharc idején urai, az Andrássy fivérek közül öten (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz, s csupán Andrássy Péter tartott ki mindvégig a császár hűségén. 1706 őszén rövid ideig itt tartotta fogva II. Rákóczi Ferenc Forgách Simon grófot. A szabadságharc utolsó éveiben csak kisebb létszámú helyőrség szolgált a várban, amit Andrássy György csak 1710 novemberében adott fel Peter Viard császári tábornoknak.

1812-ig lakták, 1817-ben a felsővárba villám csapott és legrégibb részei leégtek, de a többi a 2012-es tűzvészig teljes épségben állt.

Fényes Elek szerint a vár „egy azon kevés honi lovagvárak közül, mellyek mind e mai napig épségben megmaradtak. Épült egy gyönyörű teke formáju hegy legfelső csucsára; kőfal és sáncz nélkül, csupán tornyoktól és bástyáktól ékesitve. Első épitői leghihetőbben hussiták voltak a 15-dik századból, vagy épen Krasznahorka örökös urai a Bebek nemzetségbeliek, kiktől a hussiták elvévén, csak I. Mátyástól kaphatták ismét vissza, s meg is tarták 1566-ig, a midőn Bebek György már 2-szor pártolván el törvényes királyától, Krasznahorkát Svendi Lázár, cs. vezér elfoglalta, s várnagynak Andrásy Pétert helyezé oda. Későbben az Andrásyak hűségük miatt erdélyi jószágaiktól elesvén, pótlásul a krasznahorkai várat s uradalmat kapták meg, s mindez ideig a nagyérdemü Andrásy grófi nemzetség birja.” [3]

1920-ig, a trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozott.

A 2012-es tűzvész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár helyreállítása 2013 októberében

2012. március 10-én, szombat délután, a szlovákiai parlamenti választások napján két, a vár alatti illegális telepen élő fiatal cigarettázás közben felgyújtotta a füves domboldalt. Az erős szélben a tetőszerkezet is lángra kapott és beomlott, de a mennyezetek többnyire megóvták a termeket. A gyors tűzoltásnak köszönhetően a falak nagyrészt épen megmaradtak. [4] A mentésben a szlovák hadsereg is részt vett.

A hat órán keresztül tartó tűzben kiégett a legrégebbi, gótikus palota-rész, bennégett Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye. Megsérült a reneszánsz palota egy része, megrongálódott a harangtorony a benne található három haranggal.[5] Vasárnap a nagy szélben ismét kigyulladt a vár, de hamar eloltották. Ekkor a nagy tanácsterem mennyezete szakadt be, miután egy falat a szél rádöntött. Itt többszáz éves bútorok voltak.

Az alsóvárat, a középső-várban a Rákóczi-traktust és a Franciska-gyűjteményt, a kripta és a kápolna belső tereit nem érintette a tűz. Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter szerint a gyűjtemény 90%-a megmaradt, ezeket a Betléri Múzeumba valamint a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumba és a Műszaki Múzeumba szállították át. A vár 11,6 millió eurós biztosítással rendelkezett.[6] A felújítás költségeit 15 millió euróra becsülik.[7]

Egyházi nevezetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várkápolnában levő, 1739-ből származó Segítő Szűzanya kegyképe búcsújáróhely.

Múzeum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várban a tűzvészig múzeum is működött. A fegyver- és bútorgyűjtemény mellett festmények és különleges kürtök is megtekinthetők voltak.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várban forgatták 1976-ban Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma című regényének Zsurzs Éva rendezte tévéfilm-változatát.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. pelsőci Bebek Domonkos tulajdonába került.
  2. Krasznahorka várát egy 1333-ból származó oklevél említi először „castrumként”.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. TRAGÉDIA: Leégett Krasznahorka vára! – Paraméter.sk, 2012. március 10.
  5. Így néz ki Krasznahorka belseje a tűzvész utánOrigo, 2012. március 12.
  6. Krajcer: fedezhetné a biztosító a vár felújítását – Bumm.sk, 2012. március 13.
  7. A vártnál sokkal nagyobb a kár a krasznahorkai várbanIndex, 2012. június 18.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Basics Beatrix: Krasznahorka büszke vára... RUBICON Történelmi Magazin, 4–5. sz. (2014)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznahorka vára témájú médiaállományokat.