Szkarn

	Szkarn
	Adatok
Képződés típusa	metamorf
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szkarn témájú médiaállományokat.

A szkarn a karbonátos mellékkőzetbe történő magmabenyomulás hatására keletkező, kontakt metamorf kőzet (mész-szilikát szaruszirt). A magmás és a karbonátos kőzet kölcsönösen hatnak egymásra, a folyamat során jelentős mértékű metaszomatózis játszódik le. Az átalakulás helyétől függően megkülönböztetünk endoszkarn-t (a kontaktus magmás kőzet felé eső része) és exoszkarn-t (a kontaktus eredetileg karbonátos kőzet felé eső része).

A szkarn kifejezést egy svéd bányász elnevezése, mely a kőzet szívós, kemény, kalciumalumoszilikátos szerkezetére utal. A benyomuló magmatitban kialakuló endoszkarn és a mellékkőzetben képződő exoszkarn együtteséből igen változatos alakú, méreteiben szélsőségesen ingadozó szkarn kőzettest fejlődik ki. Képződése fizikai-kémiai értelemben bimetaszomatikus-diffúziós folyamat, amely a magmás kőzetből a mellékkőzet felé azaz az intrúzivum felé diffundálnak a kémiai komponensek. Másik esetben kompakt infiltrációs folyamat, amelyben a metaszomatizáló fluid oldat – gőz oldatrendszernek egy irányban (a mellékkőzet ill. a magmatit felé) történő diffúziós áramlása történik meg.

A szkarnok felosztása és típusai[szerkesztés]

Kémiai összetétel alapján:
- Ca-szkarn,
- Mg-szkarn,
- Fe-szkarn,
- Mn-szkarn és ezek kombinációi.
Kialakulásuk nyomás-hőmérséklet viszonyai alapján:
- nagyhőmérsékletű szkarn,
- kishőmérsékletű szkarn.
Képződési mechanizmusuk alapján
- infiltrációs szkarn (egyirányú az anyagvándorlás),
- diffúziós szkarn (bimetaszomatikus szkarn, azaz kétirányú az anyagvándorlás).

Ásványos összetételük[szerkesztés]

A kiindulási kőzetnek megfelelően a szkarnkőzetek elsősorban Ca- és Mg-ásványokat tartalmaznak, de anyagukban alárendelt mennyiségben Fe- és Mn-ásványok is megjelenhetnek. Az ásványok gyakran zónákba-sávokba rendeződnek.