Rodonit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rodonit
Rhodonite Suède.jpg
Általános adatok
Névváltozatok kovamangán, pajsbergit, hermannit
Kémiai név mangán(II)-szilikát
Képlet MnSiO3
Kristályrendszer triklin
Elemi cella a = 9,758 Å; b = 10,499 Å; c = 12,205 Å; α = 108,58°; β = 102,92°; γ = 82,52°; Z = 20
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Szilikátásványok
Alosztály Inoszilikátok
Azonosítás
Szín rózsaszín
Porszín fehér
Fény gyöngyházfényű
Átlátszóság nem átlátszó
Keménység 5,5-6,5
Hasadás derékszögű prizmás (tökéletes az {110}, jó a {001} irányban)
Törés egyenetlen, kagylós
Sűrűség 3,57-3,76 g/cm³

A rodonit a szilikátásványok osztályába, az egyszeres láncú láncszilikátok (inoszilikátok) alosztályába a piroxenoid csoportba tartozó triklin ásvány. Kémiailag mangán(II)-szilikát (MnSiO3). Kovamangánnak és pajsbergitnek is nevezik. Színe alapvetően rózsaszín, de vörös, lila, barna árnyalatokban is fellelhető. Ha nagyobb mennyiségben tartalmaz alkáli vagy alkáliföldfém szennyezést zöld és sárga színben is előfordul. Erős napsugárzás hatására levegőn megbarnul, mert mangán(IV) vegyületek képződnek, például barnakő (MnO(OH)2), illetve mangán(IV)-szilikát. Elnevezése a görög ῥόδος (rodosz), rózsás, rózsaszín szóból ered.

A rodonitban gyakran fordulnak elő más elemek, mint a vas, cink, magnézium, kalcium, nátrium. A több, mint 20% CaO-t tartalmazó változatot Bustamitnak (nevét Anastasio Bustamantéról (1780–1853) kapta, aki háromszor is Mexikó elnöke lett) , a 7% ZnO-t tartalmazót pedig Fowleritnek (nevét Samuel Fowlerről (1779–1844), a New Jersey-i mineralógusról, bányatulajdonosról és képviselőről kapta) nevezik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rodonit elsősorban a paleozoikumban (földtörténeti ókorban) keletkezett ásványos kőzetekben, kisebb mennyiségeben a mezozoikumban (földtörténeti középkorban) keletkezett üledékes kőzetekben található. Legnagyobb mennyiségben az Urál-hegységben fordul elő. Svédországban Pajsberg vidékén, Olaszországban Piemontban, Németországban a Harz-hegységben, Ausztráliában és Dél-Amerikában is jelentős lelőhelyek vannak. Észak-Amerikában, New Jersey közelében 17 centiméter hosszú kristályokra is bukkantak. A Kárpát-medencében Kapnikon, Betléren, Csucsom környékén és Rézbányán fordul elő.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oroszországban vázákat és dísztárgyakat készítenek belőle. A ásványgyűjtők szívesen vásárolnak különböző lelőhelyekről származó mintákat, elsősorban szín és forma gazdagságuk miatt.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Massachusetts állam hivatalos jelképei közé tartozik.
  • Gazdaságosan állítható elő belőle mangán, mégsem ez a leggyakrabban használt érce.
  • Nagy tisztaságú és a vörös előfordulásait ékszerekhez féldrágakőként használják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • László, Bognár. Ásványhatározó, 2. kiadás (magyar nyelven), Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. ISBN 9634632483 [1987] (1999) 
  • Sándor, Koch.szerk.: Mezősi József: Magyarország ásványai, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 9630538032 [1985] 
  • Kislexikon (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2012. december 5.)</ref>
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodonit témájú médiaállományokat.