Szerencs vára
| Szerencs vára | |
 | |
| Szerencs vára légifotón | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Szerencs |
| Tszf. magasság | 99 m |
| Épült | 1556 |
| Elhagyták | 1680 (magyarok felrobbantották) |
| Állapota | helyreállított |
| Elhelyezkedése | |
 Szerencs vára
Pozíció Szerencs térképén
| |
 é. sz. 48° 09′ 41″, k. h. 21° 12′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 41″, k. h. 21° 12′ 08″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerencs vára témájú médiaállományokat. | |
Szerencs vára egy 16. század végén kialakított épület, amely Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legfiatalabb vára.
Története[szerkesztés]
A vár története elválaszthatatlan Szerencs város múltjától.
A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs vidéke a 13. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot alapítottak a vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán.
A 15. század végén a virágzó mezővárost már a Szapolyai főnemesi család birtokában találjuk. Bencés apátságát 1556-ban az Erdély-párti Németi Ferenc tokaji várnagy fegyveres erővel elfoglalta, és megerősítve támaszponttá alakíttatta a Habsburg-hívekkel szemben. Az apátság kőfalait Németi várnagy egy nagyobb területű, palánkfallal övezett külsővárral is kiegészíttette, ahol a könnyű fegyverzetű huszárok állomásoztak.
1565-ben a sokkal erősebb Tokaj várának sikeres bevétele után Schwendi császári generális zsoldosaival Szerencs ellen vonult fel, melynek hírére az őrség elmenekült. Korabeli adatok szerint Habsburg Rudolf császár és király a várbirtokot 9160 forintért elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak, aki a reneszánsz stílusban átalakíttatta. A külső várat sokszögű bástyákkal védték, a belső várat, zárt, háromtraktusú, belső udvaros tömbbé alakították át.[1]
Érdemes fellapozni egy 1635-ös összeírást (urbáriumot) a szerencsi várról, miszerint a külső bástyáin ágyúkat, a fegyverházban 50 puskát és 11 kisebb löveget halmoztak fel.
1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai megrohanták, és vandál módon kifosztották Szerencset, amit az ekkortájt itt birtokos Rákóczi László földesúr tiszttartója az első szóra feladott. Majd a később ismét Rákóczi tulajdonba került végvár már nem képviselt nagyobb hadászati értéket. Az 1670-es Wesselényi-összeesküvés megtorlásául császári zsoldosok szállták meg.
A 18. század második felében lebontották a belső vár három tornyát, csak a déli torony maradt meg.[1] A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni békésebb évszázadokban birtokosa volt még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay família, akik kényelmes lakóépületté alakíttatták át az egykor véres harcokat látott védőműveket.
Jelenleg a szerencsi várban látható a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye, de egyik részében szálloda is üzemel.
Állandó kiállítások[szerkesztés]
- A képeslap története
- Rákóczi Zsigmond és kora
- A szerencsi vár építésének története
- Fery Antal ex librisei
Képgaléria[szerkesztés]
-
A vár látképe -
Várrészlet (1976) -
Főbejárat -
Első belső udvar -
Domborműves táblák -
Második belső udvar -
Második belső udvar a múzeummal -
Hátsó bejárat -
Rákóczi Zsigmond szobra -
Jobb oldali fal -
Jobb oldali fal
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila: Várak Magyarországon (Alexandra, 2015) 162. oldal. ISBN 978 963 35 76 49 6
