Encsi járás
| Encsi járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Járási székhely | Encs |
| Települések száma | 28 |
| városok | 1 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 379,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
Az Encsi járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Encs. Területe 379,09 km², népessége 21 562 fő, népsűrűsége 57 fő/km² volt a 2011. évi adatok szerint. Egy város (Encs) és 28 község tartozik hozzá, melyek mindegyike az Encsi kistérséghez tartozott 2012-ig.
Az Encsi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett 1921 és 1938, majd 1945 és 1983 között.
Tartalomjegyzék |
Települései [szerkesztés]
| Település | Rang | Népesség (2011. január 1.) |
Terület (km²) |
|---|---|---|---|
| Encs | város |
6 197
|
25,80
|
| Alsógagy | község |
96
|
6,28
|
| Baktakék | község |
716
|
18,85
|
| Beret | község |
274
|
6,82
|
| Büttös | község |
174
|
18,22
|
| Csenyéte | község |
451
|
10,00
|
| Csobád | község |
680
|
11,86
|
| Detek | község |
279
|
9,72
|
| Fancsal | község |
301
|
9,81
|
| Fáj | község |
364
|
19,32
|
| Felsőgagy | község |
173
|
14,47
|
| Forró | község |
2 466
|
19,03
|
| Fulókércs | község |
400
|
18,63
|
| Gagyapáti | község |
13
|
3,26
|
| Garadna | község |
441
|
9,78
|
| Hernádpetri | község |
254
|
17,11
|
| Hernádszentandrás | község |
465
|
7,04
|
| Hernádvécse | község |
1 001
|
16,94
|
| Ináncs | község |
1 268
|
10,98
|
| Kány | község |
59
|
9,25
|
| Keresztéte | község |
70
|
4,01
|
| Krasznokvajda | község |
441
|
11,44
|
| Litka | község |
49
|
6,70
|
| Méra | község |
1 754
|
15,11
|
| Novajidrány | község |
1 398
|
14,35
|
| Perecse | község |
40
|
12,57
|
| Pusztaradvány | község |
257
|
7,18
|
| Szalaszend | község |
1 108
|
18,26
|
| Szemere | község |
373
|
26,30
|
Története [szerkesztés]
Az Encsi járás első ízben a trianoni békeszerződést követően jött létre, ekkor lett Encs először járási székhely, mivel a térség hagyományos központjai (Kassa és Szepsi) az országhatáron túlra kerültek. 1938-ban, amikor az említett települések ismét magyar uralom alá kerültek, az Encsi járás megszűnt. 1945-ben, az országhatárok visszaállítását követően ismét megalakították, és ezután 1983-ig folyamatosan fennállt, miközben területe jelentősen meg is nagyobbodott. 1962-től az egykori Abaúj vármegye Magyarországhoz tartozó területének nagy részét magába foglalta, miután megszűnt a szomszédos Abaújszántói és Szikszói járás. Ekkor már az ország legnagyobb területű járásai közé tartozott.
1984-től, a járások megszűnésekor Encs város lett, az addigi Encsi járás pedig (Szikszó kivételével) lényegében átalakult az Encsi városkörnyékké. 1994 és 2012 között, a kistérségek fennállása alatt Encs mindvégig kistérségi központ volt, de a hozzá tartozó terület kisebb volt, mint a járás területe 1983-ban.
A 2013-tól az Encsi járáshoz tartozó települések 2012-ig valamennyien az Encsi kistérséghez tartoztak, viszont a megszűnő Encsi kistérség települései közül kettő (Pamlény, Szászfa) a Szikszói járáshoz, öt (Abaújalpár, Abaújkér, Gibárt, Hernádbűd, Pere) pedig a Gönci járáshoz került.
Történeti adatai [szerkesztés]
1983-as megszűnése előtt területe 1431,75 km², népessége pedig mintegy 58 ezer fő volt.
Források [szerkesztés]
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- A KSH 2011. évi helységnévkönyve
