Ybl Miklós-díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Ybl Miklós-díj emlékérem, Borsos Miklós alkotása

Az Ybl Miklós-díjat 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (1069/1953. (XI. 6.) határozat), mely az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb szakmai kitüntetés. 1964-ig évente hat I. és hat II. fokozatú díjat adományoztak, 1964-1977 között harmadik fokozatú díj adományozására is volt lehetőség, majd 1978-tól évi tízre csökkent a díjban részesíthetők száma.

Az építészeti díjak újabb szabályozására és új díjak alapítására 1992-ben került sor. Ekkor úgy rendelkeztek, hogy az Ybl Miklós-díj életműért adható díj, amely a hazai környezet építése, alakítása és értékmegőrzése érdekében huzamosan kifejtett kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó tevékenység, életmű elismeréséül és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható. Ezt követően évente legfeljebb 5 díjat adnak ki, így nőtt annak eszmei értéke is. A díjat ugyanaz a személy 5 éven belül csak egyszer, és életútja folyamán legfeljebb kétszer kaphatja meg. Újabb díj adományozására csak olyan teljesítmény alapján lehet javaslatot tenni, amelyet a javasolt személy a korábban adományozott díj elnyerése óta ért el. Egy díj nem osztahtó meg két vagy több személy között.

A beadott javaslatokat (pályázatokat) az Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottság elemzi és rangsorolja. Ezt követően a bizottság a mindenkori regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek tesz javaslatot. A díjak átadása az érintett évet követő év március 15-éjének megünnepléséhez kapcsolódik, díjátadó az érintett miniszter.

A díjjal emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az érem bronzból készül, kör alakú, 60 mm átmérőjű Borsos Miklós alkotása. Egyik oldalán Ybl Miklós dombormű arcképe, a szélén YBL felirat, valamint Borsos mesterjegye látható. A másik oldalán vésett felirattal az adományozott neve és az adományozás évszáma található. Átadására március 15-e megünneplésének keretében kerül sor.

2004-ben rendezték meg – a rangos díj fél évszázados fennállása alkalmából – az Ybl Miklós-díj 50 éve című vándorkiállítást, amely a Széchenyi István Egyetem aulájában volt látható szeptember 6-17. között.

2005-ben módosították a hatályos rendeletet, s ezt a 31/2005. (X. 21.) TNM rendelettel adták közre.

2008-ban megújult a díjat odaítélő bizottság: a nyolctagú testület elnöke ettől kezdve Fegyverneki Sándor országos főépítész.[1] Bővebben:[2][3][4]

Díjazottak (1953–2012) [szerkesztés]

A, Á B C Cs D Dz Dzs E, É F G Gy H I, Í J K L Ly M N Ny O, Ó Ö, Ő P Q R S Sz T Ty U, Ú Ü, Ű V W X Y Z Zs

A, Á [szerkesztés]

B [szerkesztés]

C [szerkesztés]

Cs [szerkesztés]

D [szerkesztés]

E,É [szerkesztés]

F [szerkesztés]

G [szerkesztés]

H [szerkesztés]

  • Hajnal Zsolt (1991), építész
  • Dr. Hajnóczi Gyula (1968), építész-művészettörténész
  • Halmos György (1990), építész
  • Harsányiné Vladár Ágnes (1988), építész-műemlék-helyreállítás
  • Havassy Pál (1982), építész
  • H. Boros Mária (1977), építész
  • Heckenast János (1969), építész
  • Heckenast Péter (1964), építész-városrendező
  • Hefkó Mihály (1991), építész
  • Hegedűs Ernő (1963), építész
  • Hegedűs Péter (1986), építész
  • Heim Ernő (1956 és 1971), építész
  • Heinrich Ferenc (1986), építész
  • Dr. Herczegh Károly (1986), építész
  • Herrer-Y M. Caesar (1983), belsőépítész
  • Hofer Miklós (1964 és 1978), DLA építész-egyetemi tanár
  • Horler Miklós (1972), építész-művészettörténész
  • Hornicsek László (1963), építész
  • Horváth Andor (1976), építész
  • Horváth István (1968), építész
  • Horváth Lajos (1979), építész
  • Horváth László (1983), építész
  • Horváth Zoltán (2007), építész
  • Hőnich Richárd (2011), építész
  • H. Tóth Judit (192), építész
  • Hulyák Anna (1980), építész
  • Hübner Mátyás (1995),építész-egyetemi tanár

I,Í [szerkesztés]

J [szerkesztés]

K [szerkesztés]

L [szerkesztés]

  • Laczkovics László (1989), építész
  • Lakatos Kálmán (1955)
  • Lang János (1978), építész
  • Láng Tivadar (1977), építész-városrendező
  • Lázár Antal (1975),DLA.építész
  • Legány Zoltán (1956), építész
  • Lengyel István (1991), építész
  • Lenzsér Péter (2004), építész
  • Léstyán Ernő (1967), építész
  • Locsmándi Gábor (1994), építész
  • Lőricz Ferenc (1991), építész-városrendező
  • Lőrincz József (1967 és 1974), építész
  • Lőrinczné Dr. Szabó Tünde (1982),építész
  • Lukács István (2008)

M [szerkesztés]

  • Maár Márton (1987), építész
  • Magyar Géza (1963 és 1981), építész
  • Magyari Éva (2003), építész
  • Major György (1999), építész
  • Major Máté (1960), építész-egyetemi tanár
  • Majoros Gábor (1984), építész-statikus
  • Makovecz Imre (1969), DLA építész
  • Mandel Tamás (1970), építész
  • Maros Tamás (1976), építész
  • Marosi Miklós (1981), építész
  • Málik József (1955), építész
  • Mányi István (1990), építész
  • Mányoki László (1961 és 1970), építész
  • Márton István (1965), építész
  • Mátis Lajos (1974), építész
  • Mátrai Péter (1997), építész
  • dr. Meggyesi Tamás (1992), városépítész-egyetemi tanár
  • Mendele Ferenc (1972), építész
  • Dr.Menyhárd István (1961), építész-statikus
  • Mester Árpád (1961), építész-városrendező
  • Mester Sándor (1972), grafikus-modellező
  • Metzner Lajos (1954), építész
  • Mező Lajos (1969), építész-városrendező
  • Mészáros Géza (1974), építész
  • Mészáros Komáromy László (1966), mérnök
  • Mészöly András (1967), építész
  • M.Hejhál Éva (1973), építész
  • Mikó László (2010), építész
  • Mikolás Tibor (1961 és 1970), építész
  • Mináry Olga (1964), építész
  • Miskolczy László (1971), építész
  • Mohácsi Péter (1980), építész
  • Molnár Attila (1974), építész
  • Molnár Péter (1964 és 1985), építész
  • Mónus János (1974), építész
  • Mosdóssy Borbála (1997), építész
  • Murányi Sándor (1971), építész
  • Mülbacher István (1964), építész

N [szerkesztés]

  • Nagy Bálint (2002), építész
  • Nagy Bence (1979), statikus
  • Nagy Csaba (2011), építész
  • Nagy Elemér (1968), építész
  • Nagy Iván (2008),
  • Nagy József (1970), statikus
  • Nagy Zoltán (1969), építész
  • Nagy Tamás (1992), építész
  • Nándori Klára (1990), építész, műemlék-helyreállítás
  • Nemes Roland (1991), építész
  • Német András 81990), építész
  • Németh István (1958), belsőépítész
  • Németh Pál (1954), építész
  • Noll Tamás (1983), építész
  • Novák István (1983), építész
  • dr. Novák Péter (1963), építész-városrendező

Ny [szerkesztés]

O, Ó [szerkesztés]

P [szerkesztés]

R [szerkesztés]

S [szerkesztés]

  • Salamin Ferenc (2005), okl. építészmérnök
  • Sámsondi Kiss Béla (1966), építész
  • Sándyné Wolf Katalin (1981), építész
  • Sáros László (2001), építész
  • Schall József (1956), építész
  • Schmidl Ferenc (1977), építész
  • Schmidt Lajos (1966), építész
  • Schneller Vilmos (1976), építész
  • Schőmer Ervin (1958 és 1976), építész
  • Schönerné Pusztai Ilona (1982), építész
  • Scultéty János (1955), építész
  • Sedlmayr János (1964), építész
  • Sedlmayr Jánosné (1969), építész
  • Selényi István (1962), építész
  • Semsey Lajos Andor, (1961), építész
  • Siklós Mária (1985), építész
  • Siklósi József (2002), építész
  • Simon Ferenc (1979), építész
  • Siraky Loránd (1981), építész
  • Skardelli György (1997), építész
  • Sólymos Sándor (2004), építész
  • Springer Antal (1973), építész
  • Sugár Péter (2002), építész

Sz [szerkesztés]

  • Szabó Árpád (1954 és 1977), építész
  • Szabó István (1978), építész
  • Szabó Iván (1970), építész
  • Dr. Szabó László (2005), DLA okl. építészmérnök
  • Szabó Tamás János (2012), okl. építész
  • Szász László (2002), építész
  • Szekeres József (1965 és 1974), építész
  • Szendrő Péter (1989), építész
  • Szendrői Jenő (1955), építész
  • Szenes István (1989), építész-belsőépítész
  • Szentai Judit (1984), építész
  • Szentmártoni Ferenc (1975), építész
  • Dr. Szentkirályi Zoltán (1986), építész-művészettörténész
  • Dr. Széll László (1973), építész, egyetemi tanár
  • Szigetvári György (1986), építész
  • Sylvester Ádám (1984), építész
  • Szigetvári János (1979),
  • Szrogh György (1953 és 1967), építész-egyetemi tanár

T [szerkesztés]

  • Tarján László (1973), építész
  • Tarnai István (1980), építész
  • Tarnai László (1968), építész
  • Tenke Tibor (1967), építész
  • Tihanyi Judit (1990), építész
  • Tillai Ernő (1961 és 1974), építész
  • Tima Zoltán (2007), építész
  • Tokár György (1970), építész
  • Tolnay Lajos (1970), építész
  • Tomay Tamás (1985), építész
  • Tornai Endre (1987), építész
  • Dr. Tóth Zoltán (1987), építész-főépítész
  • Töreky Dezső (1975), építész
  • Török Ferenc (1983), építész
  • Török Péter (2009), táj- és környezetépítész
  • Turányi Gábor (1984), építész
  • Turi Attila (2003), építész

U,Ú [szerkesztés]

V [szerkesztés]

  • Vadász Bence (2004), építész
  • Vadász György (1972), építész
  • Vajai Tamás (1982), építész
  • Valentini Károly (1953), építész
  • Varga István (1983), építész
  • Varga Levente (1985), építész
  • Vargha László (1962), művészettörténész
  • Vas Zoltán (1969), építész
  • Vass Antal (1956), építész
  • Vákár Tibor (1991), építész
  • Dr. Vámossy Ferenc-művészettörténész
  • Vánczai László (2009), építész
  • Várnagy Péter (1989), építész
  • Vedres György (1981), építész
  • Vesmás Péter (1998), építész
  • Vikár András (2006), DLA építész
  • Vincze László (1996), építész
  • Vinkovits István (1970), építész-városrendező
  • Virág Csaba (1968 és 1973), építész
  • Vonnák János (1984), építész
  • V.Pázmándy Margit (1968 és 1986), építész
  • V.Spíró Éva (1969), építész

W [szerkesztés]

Z [szerkesztés]

Zs [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Megasépítkezésekért adták az Ybl-díjat – Index, 2008. március 13.
  2. Tájékoztató a 2008. évi Ybl Miklós Díjról – Magyar Építész Kamara, 2008. március 13.
  3. Átadták az Ybl-díjakat – archiweb.hu, 2008. március 14.
  4. Lásd a 2008. március 13-ai Index-cikket.

Források [szerkesztés]

  • Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953–1994./Újabb kiadás: 1995-2003/ (Kiadta: az Építésügyi Tájékoztató Központ Kft. Budapest, 1995/2004/. Főszerkesztő: Schéry Gábor.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]