Farkasdy Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Farkasdy Zoltán 1923-1989

Farkasdy Zoltán (Budapest, 1923. február 7. - Budapest, 1989. július 3.) Ybl Miklós-díjas és Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, építészeti író; a Magyar Építőművészek Szövetségének egyik megalapítója.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Farkasdy Zoltán 1923. február 7-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte Budapesten. 1941-ben iratkozott be a József Nádor Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára. 1944-ben kisegítő tanársegédként részt vett az Épületszerkezeti Tanszék oktatómunkájában. Tanulmányait a háború megszakította – társaival együtt – 1944-ben Németországba vitték. A súlyos történelmi helyzet ellenére szakmailag kedvezően alakult a sorsa. 1945-46-ban olyan építészek irodájában talált munkát Dániában, mint Benedix és Klein, majd - a későbbiek során a sydney-i Operaház tervpályázatán győztes és azt megépítő – Jørn Utzon-nál.[1]

1947-ben tért haza és fejezte be tanulmányait. 1947-49 között Széll László magánirodájában dolgozott és közben a Műegyetem Épületszerkezeti Tanszékén Árvé Károly mellett tanársegéd. 1949-51 között a Magasépítési tervező Intézetben (MATI, illetve 1949 novemberében a MATI-ból levált Középülettervező Irodában (KÖZTI[2]) – Janáky István[3] mellett – dolgozott. A kiváló mester id. Janáky István munkatársaként a Miskolci Nehézipari Egyetem első épületének tervezésében vett részt, olyan ígéretes tehetségekkel együtt, mint Jánossy György és Zalaváry Lajos. Ebben a légkörben valósult meg 1951-ben első, Janákyval közös műve, a Budapesti Műszaki Egyetem Stoczek utcai új tanulmányi épülete. Ezen időszakban tervezett épületeit a két világháború közötti modern-stílus továbbélése jellemzi.

1951-53 között műteremvezető lett a KÖZTI-ben. 1951-ben alapító tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének. Később főtitkára majd alelnöke is volt. "A magyar építészet úgynevezett „haladó hagyományainak” – ma csak szocreál korszaknak nevezett – archaizálási kényszerében készült 1953-54 között Budapesten, a Zugligeti úton a Magyar Iparművészeti Főiskola (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem), melynek lépcsős, árkádos, oszloprendes-timpanonos főbejárata klasszikus arányrendszereket idéz."[4]

A szocreál béklyóitól megszabadult építész első munkája az 1957-58-ban megvalósított Budapest, III. Dereglye utca 3. alatti ötemeletes, magas tetős lakóház., melyet számos egyéb tervezési feladat követ. 1957-59 között a Várnegyedben tervezte az Úri utca 32, a Tóth Árpád sétány 24 és a Fortuna utca 15 szám alatti lakóépületeket melyek a vári tömb-rehabilitáció részeként valósultak meg. 1956-64 között Dunaújvárosban 500 ágyas városi kórházat, majd 1959-61-ben az Úri utca 32 sz. foghíjépületet tervezett.

1961-ben áthelyezték a Típustervező Intézetbe (TTI), ahol további épületek tervezése fűződik nevéhez. Ezek közül a legjelentősebbek az 1963-70-ben Kelenföldön épült 15 emeletes toronyházak, az 1968-70-ben Normafánál épült Hotel Olimpia és Miskolci 400 ágyas gyermekkórház 1967 és 1975 között.

1970-től, súlyos infarktusból felépülve, a Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszékén tanított, 1982-től egyetemi tanárként 1989-ban bekövetkezett haláláig. Hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Szakcikkeit elsősorban a Magyar Építőművészet című folyóirat közölte. Munkásságának elismeréseként 1963-ban és 1973-ban megkapta az Ybl Miklós-díjat, 1988-ban pedig a Kossuth-díjat.[5]

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Épületei

  • 1949. Budapesti Műszaki Egyetem Stoczek utcai oktatási épülete. (id. Janáky Istvánnal)
  • 1949-1951. Miskolc. Nehézipari Műszaki Egyetem építésének I. üteme (főépítész: id. Janáky Istán)
  • 1951. 250 fős falusi kultúrház irányterve. (Megvalósult: Litéren, Lentiben, Balatonmagyaródon, Mandabokorban, Tiszagyulaházán)
  • 1952-1954. Szolnoki SZTK rendelőintézet (társszerzőkkel)
  • 1953-1954. Budapest. XII. Zugligeti út 9-25. sz. Magyar Iparművészeti Főiskola (Ma. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem). Munkatársak: Limpek Jolán, Mináry Olga, Mészáros Géza.
  • 1956-1964. Dunaújvárosi 500 ágyas városi kórház. (Bővítése: 1977-ben)
  • 1957-1958. Budapest. III. Dereglye utca 3 lakóház
  • 1957-1959. Foghíjbeépítések a budai várterületén. Budapest I. Úri utca 32., Tót Árpád sétány 24., Fortuna utca 15.
  • 1959-1961. Budapest I. Úri utca 34 foghíjbeépítés
  • 1961-1962. Balatonfüred - Arács strand
  • 1963-1968. Budapest. I. Dísz tér 8. saroképület. (Kenessey Attilával)
  • 1965-1970. Budapest. I. Úri utca 30 lakóépület
  • 1963-1970. Budapest. XI. Kelenföldi lakótelep 15 emeletes toronyépületei
  • 1967-1975. Miskolc 400 ágyas gyermekkórház
  • 1968-1970. Budapest. XII. Eötvös utca 40 Olimpia szálló. (használaton kívül lepusztult állapotban)
  • 1986. Budapest. XI. Stoczek utcai egyetemi épület emeletráépítés.
  • Több magánnyaraló és víkend ház

[szerkesztés] Szakcikkei

  • Sztálinvárosi Kórház. (Magyar Építőművészet, 1958/1-3.)
  • Sztálinvárosi Kórház. (Magyar Iparművészet, 1960/9.)
  • Gondolatok az Erzsébet-híd megnyitásakor. (Magyar Építőművészet, 1965/1.)
  • Művelődési ház és Megyei könyvtár, Salgótarján. (Magyar Építőművészet, 1967/2.)
  • Megyei kórház Salgótarján. (Magyar Építőművészet, 1968/3.)
  • Búcsú az épülettől - az építész mérlege. (Magyar Építőművészet, 1967/3.)
  • Dr. Széll László: 1903-1976 - búcsúztatója a Farkasréti temetőben. (Magyar Építőművészet 1977/1.)
  • Olimpiai Szálló, Budapest, Normafa. Mt., 1973/5
  • Peschka Alfréd: Centrum Árúház, Eger. (Magyar Építőművészet, 1975/1.)
  • Kórház, Kazincbarcika. (Magyar Építőművészet, 1970/2.)
  • Gondolatok az építészképzésről. (Magyar Építőművészet, 1985/6
  • Óvodai játékházak. (Magyar Építőművészet, 1986/1.)

[szerkesztés] Képgaléria

  • Bp.XI.Stoczek u.5-7. BME. 1949[6]

  • Iparművészeti Főiskola 1953-54

  • Iparművészti Főiskola 1953-54

  • Bp.III.Dereglye u.3 lakóház. 1957-58

  • Dunaújvárosi 500 ágyas kórház 1956-1964[7]

  • Dunaújvárosi 500 ágyas kórház fertőző épület

  • Bp.I.Úri u.32 lakóház 1957-1959

  • Bp.I.Fortuna u.15 lakóház 1957-1959

  • Bp.I.Úri u.30 lakóház 1959-1961

  • Bp.I.Dísz tér 8 lakóház 1963-1968

  • Bp.I.Dísz tér 8. lakóház 1963-1968

  • Bp.I.Dísz tér 8. Úri utca felöli homlokzat

  • Miskolc 400 ágyas gyermekkórháza

  • A miskolci gyermekkórház hátsó szárnya

  • Bp.XII.Eötvös utca 40. Olimpia szálló 1968-1970

  • Bp.XII.Eötvös utca 40. Olimpia szálló 1968-1970

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  1. ↑ Jørn Utzon dán építész (1918-2008)
  2. ↑ Ma: Közti RT.
  3. ↑ Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  4. ↑ Idézet Mujdricza Péter, Farkasdy cikkéből
  5. ↑ Kossuth díj 1988
  6. ↑ BME Oktatási épület. Emeletráépítés: 1986. Farkasdy Zoltán
  7. ↑ KÖZTI. Zrt. Smaraglay László igazgató engedélyével
  • Magyar Építőművészet (1960/3.sz., 1967/2.sz., '967/5.sz., 1971/6.sz., 1973/4.sz., 1988/3.sz., 1989/5.sz.)
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés
  • Lipták Irén: Farkasdy Zoltán (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1975. Mai Magyar Művészek sorozat.)
  • Schéry Gábor: Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik.1953-1994. (ÉTK.Kft.1995.158 és 264. old.)
  • VENDÉGVÁRÓ
  • Mujdricza Péter: Farkasdy Zoltán
  • Magyar életrajzi lexikon
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Farkasdy_Zolt%C3%A1n&oldid=10482250”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök