Sydney-i Operaház
| Sydney-i Operaház | |
| Világörökség | |
 |
|
| Az Operaház pálmafák között | |
| Adatok | |
| Ország | Ausztrália |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I |
| Felvétel éve | 2007 |
| Elhelyezkedése | |
 Sydney-i Operaház
Pozíció Ausztrália térképén
|
|
A Sydney-i Operaház[1] új épületének megépítésére 1954-ben pályázatot írtak ki. Ezen 32 országból 233-an vettek részt. A nyertes egy ismeretlen dán építész lett: Jørn Utzon. A tervet fotók alapján alkotta meg. Ihletője Sydney hatalmas jachtkikötője vitorlásainak vitorlája volt.
Tartalomjegyzék |
Megvalósítása [szerkesztés]
Kivitelezése műszakilag komoly nehézségeket okozott. A terv és költségei lázba hozták a város lakosságát. Az önkormányzat 7 millió ausztrál dollárt szavazott meg. Az építkezés határidejét az 1963. évre határozták meg. Azonban az építkezés tíz évnél többet vett igénye és a tényleges költségei meghaladták a 100 millió dollárt. Utzon 1966-ban műszaki, politikai és pénzügyi problémák miatt visszavonult. Kiderült, hogy a hatalmas betonvitorlákat nem tudják elkészíteni. Építésznyelven az elliptikus parabolákat számítógépek segítségével sikerült megoldani, s így a nehézségeket elkerülni. A hiányzó pénzösszeget lottóbevételekből fedezték. Az épület végleges változata nemcsak Utzon fantáziájának diadala, hanem azon négy ausztrál építészmérnöké is, akik a tervet megvalósították.
Az operaházat II. Erzsébet brit királynő 1973. október 20-án avatta fel. Sokak véleménye szerint második világháború óta nem építettek szebb épületet a világon.
Helye a városban [szerkesztés]
Az építmény a kikötő Bennelong Pointnak nevezett helyén áll. A névadó egy ausztrál bennszülött, aki az első kormányzó barátja volt az ausztrál gyarmaton. Eredetileg egy erődítmény állt a helyén. Később villamos-kocsiszín volt ott. Az opera 2,2 hektárnyi területet foglal el. A tetőszerkezet „vitorlái” 161 tonna súlyúak és 67 méter magasak.
Az épület belső stílusát „a világűrkorszak gótikájának” nevezik. Ebben az operában van a világ legnagyobb színpadi függönye. August Coburne tervei alapján készült. Ő „a nap- és hold függönyének” nevezte el. Minden függönyszárny 93 m²-es. A hangversenyterem orgonája a világ legnagyobb mechanikus orgonája; 10 500 darab sípja van.
Más rendezvények megtartására még öt terem áll rendelkezésre. Az épületben van még mozi és étterem is. Férőhelyeinek száma: 1550, a hangversenyterem ülőhelyeinek száma pedig 2700.
Az operaház a székhelye a sydney-i szimfonikus zenekarnak és a filharmonikusok kórusának, valamint a városi színháznak is.
Források [szerkesztés]
- Rosemary Burton – Richard Cavendish: A világ száz csodája. Magyar Könyvklub 1992, 238. o. (magyar kiadás)
- A tudás fája (Tudomány és Technika) 559–562. o.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Sydney-i Operaház
- Sydney-i Operaház az UNESCO Világörökség honlapján (angolul)
- ↑ Lásd OH., bár a Magyar helyesírási szótár egybeírja sydneyi formában, az AkH. 217. a) megerősíti a kötőjeles írást, akár az ey-t vesszük bonyolult betűkapcsolatnak, akár az y-t néma betűnek. A Wikipédia helyesírási irányelvének megfelelően az OH. ajánlását vesszük elsődlegesnek.
|
|||||||||||||||
