Sydney-i Operaház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sydneyi Operaház
Világörökség
SydneyOperaHouse9 gobeirne.jpg
Az Operaház pálmafák között
Adatok
Ország Ausztrália
Világörökség-azonosító 166rev
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I
Felvétel éve 2007
Elhelyezkedése
Sydney-i Operaház  (Ausztrália)
Sydney-i Operaház
Sydney-i Operaház
Pozíció Ausztrália térképén
d. sz. 33° 51′ 14″, k. h. 151° 12′ 33″Koordináták: d. sz. 33° 51′ 14″, k. h. 151° 12′ 33″

A Sydney-i Operaház[1] új épületének megépítésére 1954-ben pályázatot írtak ki. Ezen 32 országból 233-an vettek részt. A nyertes egy ismeretlen dán építész lett: Jørn Utzon. A tervet fotók alapján alkotta meg. Ihletője Sydney hatalmas jachtkikötője vitorlásainak vitorlája volt.

Megvalósítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kivitelezése műszakilag komoly nehézségeket okozott. A terv és költségei lázba hozták a város lakosságát. Az önkormányzat 7 millió ausztrál dollárt szavazott meg. Az építkezés határidejét az 1963. évre határozták meg. Azonban az építkezés tíz évnél többet vett igénye és a tényleges költségei meghaladták a 100 millió dollárt. Utzon 1966-ban műszaki, politikai és pénzügyi problémák miatt visszavonult. Kiderült, hogy a hatalmas betonvitorlákat nem tudják elkészíteni. Építésznyelven az elliptikus parabolákat számítógépek segítségével sikerült megoldani, s így a nehézségeket elkerülni. A hiányzó pénzösszeget lottóbevételekből fedezték. Az épület végleges változata nemcsak Utzon fantáziájának diadala, hanem azon négy ausztrál építészmérnöké is, akik a tervet megvalósították.

Az operaházat II. Erzsébet brit királynő 1973. október 20-án avatta fel. Sokak véleménye szerint második világháború óta nem építettek szebb épületet a világon.

Helye a városban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építmény a kikötő Bennelong Pointnak nevezett helyén áll. A névadó egy ausztrál bennszülött, aki az első kormányzó barátja volt az ausztrál gyarmaton. Eredetileg egy erődítmény állt a helyén. Később villamos-kocsiszín volt ott. Az opera 2,2 hektárnyi területet foglal el. A tetőszerkezet „vitorlái” 161 tonna súlyúak és 67 méter magasak.

Az épület belső stílusát „a világűrkorszak gótikájának” nevezik. Ebben az operában van a világ legnagyobb színpadi függönye. August Coburne tervei alapján készült. Ő „a nap- és hold függönyének” nevezte el. Minden függönyszárny 93 m²-es. A hangversenyterem orgonája a világ legnagyobb mechanikus orgonája; 10 500 darab sípja van.

Más rendezvények megtartására még öt terem áll rendelkezésre. Az épületben van még mozi és étterem is. Férőhelyeinek száma: 1550, a hangversenyterem ülőhelyeinek száma pedig 2700.

Az operaház a székhelye a sydneyi szimfonikus zenekarnak és a filharmonikusok kórusának, valamint a városi színháznak is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rosemary Burton – Richard Cavendish: A világ száz csodája. Magyar Könyvklub 1992, 238. o. (magyar kiadás)
  • A tudás fája (Tudomány és Technika) 559–562. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sydney-i Operaház témájú médiaállományokat.
  1. Lásd OH., bár a Magyar helyesírási szótár egybeírja sydneyi formában, az AkH. 217. a) megerősíti a kötőjeles írást, akár az ey-t vesszük bonyolult betűkapcsolatnak, akár az y-t néma betűnek. A Wikipédia helyesírási irányelvének megfelelően az OH. ajánlását vesszük elsődlegesnek.