Tádzs Mahal
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
 Tádzs Mahal |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | India | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Kritériumok | I | |||
| Felvétel éve | 1983 | |||
| Elhelyezkedése |
  Tádzs Mahal
|
|||
A Tádzs Mahal (hindiül: ताज महल, perzsa nyelven: تاج محل) az indiai Agrában található mauzóleum. 1631 és 1654 között építette a feljegyzések szerint 20 000 munkás.
Az épületet a XVII. században élt Sahdzsahán császár építette szeretett felesége Mumtaz Mahal halálakor. Mumtaz 14. gyermekének szülésébe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A történetírók szerint Mumtaz Mahal, 1612-ben tartott menyegzőjükön arra kérte férjét, hogy ha majd meghal, többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, és olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi. A legújabb ásatások szerint a császár mauzóleuma pontosan szemben állt volna a Tádzs Mahallal, fekete kövekből építették volna meg, azonban sohasem készült el.
Az épület Ahmad Lahorit tervei alapján készült. A legenda szerint az uralkodó az építkezés befejezése után Ahmad Lahoritot megvakíttatta, hogy soha ne építhessen még egy ilyen pompázatos épületet.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az épület
Az épület kövei India és Ázsia több kőfejtőjéből származnak. Állítólag több mint 1000 elefánt hordta az anyagot az építések alatt. A márványtömbök Rádzsasztánból származnak a jáspis Pandzsábból a kristály Kínából. A türkiz Tibetből a szafir Srí Lankáról.Az építés összes költsége mai értéken számolva meghaladta az 500 millió dollárt.Az épületet bejáratát körbe a magaslatokig a Koránból idézett sorok foglalják.(imák)
[szerkesztés] A kert
Az épület előtt hatalmas méretű iszlám típusú kert terül el. A kert 300×300 méteres, közepén egy kis patakból kialakított nagyobb meder található, amely kövekkel van kirakva. A patak szélét halált jelképező ciprussal és életet szimbolizáló gyümölcsfákkal ültették körbe.A kert a mennyet ábrázolja hiszen ők így képzelték el a földi paradicsomot.
[szerkesztés] A turizmus negatív következményei
A Tádzs Mahal 1983 óta a Világörökség része, s évente több mint 3 millió turista keresi fel az emlékművet. A turisták 95%-a csupán egyetlen éjszakát tölt a városban, a Tádzs Mahal mellett egyedül az agrai erődöt keresik fel. A két legfontosabb látnivaló így fokozottan ki van téve a turisták áradatának. A turistabuszok, taxik és kisbuszok forgalma néhány évvel ezelőtt olyan mértékűre nőtt, hogy a kipufogógázoknak köszönhetően a síremlék fehérmárvány burkolata kezdett besárgulni.
A helyi hatóságok ezért kénytelenek voltak egy drasztikus, a bevételeket súlyosan érintő lépést megtenni: a hét egy napján zárva tartják a Tádzs Mahalt. Minden pénteken tisztítómunkások egy speciális, vízzel kevert vegyszeroldattal módszeresen letakarítják a Tádzs Mahal burkolatát és a környező kövezetet.
Sajnálatos ugyanakkor, hogy az indiai hatóságok semmit sem tesznek a Tádzs Mahal falain túli utcák és negyed tisztán tartásáért, így a csak idelátogató „villám”-turisták élménye meglehetősen vegyes.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- origo.hu: Öngyilkos turizmus, 2007. március 25.
- Tádzs Mahal az UNESCO Világörökség honlapján (angolul)
|
||||||||||||
| A világ hét új csodája |
|
Chichén Itzá • A Megváltó Krisztus szobra • Colosseum • Kínai nagy fal |
