Agra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Agra
Világörökség
Agra Itimad-ud-Daula 1.jpg
Itimad-ud-Daula márványmauzóleuma
Adatok
Ország India
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok III
Felvétel éve 1983
Elhelyezkedése
Agra  (India)
Agra
Agra
Pozíció India térképén
é. sz. 27° 18′, k. h. 78° 02′Koordináták: é. sz. 27° 18′, k. h. 78° 02′
Agra India térképén
Itimat-ud-Daula, avagy a „kis” Tádzs Mahal
Agra környékének térképe
Agra időjárásának ábrázolása

Agra város (Hindi: आगरा, Āgrā) a Jamuna folyó partján fekszik India Uttar Prades tagállamának nyugati részén. Agrát 1 334 900 fő lakja (2004. január 1-jei adat).

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agra megszakításokkal 1526 és 1648 között a Mogul birodalom fővárosa volt. Ebben az időszakban épült Akbar Nagymogul vára (a mai agrai Vörös Erőd Sáh Dzsahán mogul sah palotája és a Gyöngyházmecset (Moti Maszdzsid).

A leghíresebb látnivaló a Tádzs Mahal, amelyet az Sáh Dzsahán hitvese és saját maga számára mauzóleumnak építtetett. Itt található egy terület, ahol a hagyományos pacsiszi játék élő „figurákkal” játszható.

A Vörös Erőd és a Tádzs Mahal 1983 óta Világörökségként az UNESCO védelme alatt állnak. A Tádzs Mahal ismertsége teszi Agrát India egyik leglátogatottabb városává. Szeptembertől decemberig a legalkalmasabb az időjárás az ideutazásra.

A Vörös Erőd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agra domináns épületét, az Agrai Erődöt, amit Vörös Erődként is ismernek, 1565-ben emeltette Akbar mogul sah. A vörös homokkő erődöt felújítás után Sáh Dzsahán palotává építtette át, belső tereit alaposan átváltoztatva márvánnyal és mozaikdíszítéssel. Az erődben van a Gyöngyház-mecset, a Diván-e-Ám és a Diván-e-Khász (a nyilvános és magánkihallgatások termei), Dzsahángír palotája, a Khász Mahal, a Sis Mahal (tükrös palota), és a Muszamman Burdzs.

Nagy Akbar 1565-ben rendelte el az erőd építését, majd az épületet unokája, Sáh Dzsahán uralkodásának idejéig többször bővítették. A kívül zord külsejű erőd belül rendkívüli pompás. Alaprajza holdsarló alakú, keleti oldala egy, a Jamuna folyó felé néző hosszú, csaknem teljesen egyenes fallal végződik. Teljes kerülete 2,4 kilométer. Duplán pártázott vörös homokkő sáncok veszik körül, ezekből helyenként bástyák emelkednek ki. A külső falat 9 méter széles és 10 méter mély árok veszi körül.

Itmad-Ud-Daulah síremléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár intarziái a Tádzs Mahal szépségét is felülmúlják, mégis kevésbé ismert az 1628 –ban épült Itimad-ud-Daula mauzóleum. Ez volt az első mogul-építmény, mely márványból készült, ezzel a korabeli építészet stílusváltását jelezve. A csupán néhány évvel később épült Tádzs Mahalt láthatóan ennek az építménynek alapján emelték.[forrás?] Núr Dzsehán uralkodónő építtette Itmad-Ud-Daulah síremlékét, amit más néven Baby Taj-ként emlegetnek, az édesapja, Ghiász-ud-Dín bég, Dzsahángir uralkodó főminisztere révén. A többi mogul-korabeli síremlékekhez képest kisebb, néhányan ékszerdoboznak is nevezik ezért. Kertjének alaprajza, valamint a fehér márvány, a mozaik, a belső terek díszítése, a rostélyok a Tádzs Mahal díszítésénél használt elemeket vetítik előre.

Jama Masjid[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dzsama Masztdzsid egy hatalmas, Sáh Dzsahán lányának, Dzsahánara Bégum tiszteletére 1648-ban épült mecset, mely szokatlan kupolája miatt érdekes, valamint azért, mert nem áll mellette egy minaret sem.

Chini Ka Rauza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kék csempékkel borított, perzsa hatást mutató kupolája miatt figyelemre méltó a Csini Ka Rauza, amely a Sirázból származó Allama Afzel Khál Mullah Sukrullah tiszteletére épült, aki Sáh Dzsahán miniszterelnöke volt.

Rám Bágh[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India legrégebbi mogul kertjét, a Rám Bágh-ot („Holdfény Kert”) 1528-ban létesítette Bábur uralkodó. 2,34 km-re fekszik a Tádzs Mahaltól északra.

Szoami Bágh Szamádzs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város külső, Dajalbágh részén látható a Szoami Bágh Szamádzs, amely Hujur Szoamidzsi maharadzsa mauzóleuma. Hujur alapította a Radhaszoami vallást, ezért követői számára a szamádzs szent hely. 1908-ban kezdték építeni, és hitük szerint az épület sohasem lesz befejezve. Sokan a “következő Tádzs Mahal”-nak tekintik. Az élethű, színezett márvánnyal kombinált kőfaragványok sehol máshol nem láthatók Indiában. Ha elkészül, a szamádzsot egy faragott kupola és kapuzat fogja még díszíteni.

Szikándra (Akbar síremléke)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szikándra, a Nagy Akbar mogul uralkodó nyughelye, mindössze 13 km-re van az agrai Vörös Erődtől. Akbar síremléke személyiségének sokoldalúságát jeleníti meg. Az óriási, gyönyörűen faragott, vörös-sárga homokkő sír egy kert közepén emelkedik. Maga Akbar tervezte meg saját sírját és választotta ki a legmegfelelőbb helyszínt is. Csagatáj-török szokás volt még életükben sírhelyet építeni maguknak, ezt a szokást a mogulok is megtartották. A piramis alakú sír építését Akbar fia, Dzsahángir fejezte be 1613-ban.

Agrától mintegy 40 km-re nyugatra fekszik Akbar régi fővárosa, a Fatehpur Szíkri, amely 17 röpke év után vízhiány miatt elnéptelenedett. A nagymecset és a paloták miatt ma ez a világörökségi körbe tartozó város közkedvelt kirándulóhely Agra mellett.

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Agra című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben az Agra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.